Munka a hipermarketekben, és ennek munkaerő-piaci hatása

Hipermarket-történelem

Magyarországon az első hipermarket 1995-ben, Győrben jelent meg. Majd számuk a millenniumra ugrásszerűen megnőtt, 2007-ben több mint 120 hipermarket működött az országban. Kezdetben a hipermarketeket a város határába építették - ahogyan azt az egyik áruházlánc neve is jelzi: "ki a mezőre" -, többek között abból a célból, hogy a bevásárlás külön családi programnak számítson. Aztán a hipermarketek fokozatosan szivárogtak be a településekre, lerövidítve ezzel az utat a fogyasztók és a boltok között. A legtöbb egység még mindig Közép-Magyarországra - ott is elsősorban Budapestre - összpontosul.

Munka a hipermarketben

A hipermarketben az árubőség és az áruforgalom messze felülmúlja bármelyik másik kiskereskedelmi üzlettípust. Ez azonban rendkívül szigorú működést követel meg az áruházaktól. Így a sok esetben aprólékos - már-már szőrszálhasogató - élelmiszer-biztonsági és üzemeltetési szabályokat a vezetés igyekszik pontosan betartatni a dolgozókkal is. Az óriási forgalom pedig katonás fegyelmet követel meg az alkalmazottaktól - olvasható a Népszabadság egy korábbi cikkében. A vasszigor ellenére azonban mégis sok munkakereső adja be jelentkezését, mivel a hipermarketek a rendezett munkakörnyezet mellett viszonylag magas fizetést is biztosítanak munkavállalóiknak. A Népszabadság információi szerint a kisebb üzletekhez képest a hipermarketekben 30-40 százalékkal keresnek többet a dolgozók, ezenfelül mindenkit bejelentenek.

"Rövidszoknyás" munkások a hipermarketekben

A csábító munkafeltételek ellenére a hipermarketekben a munkavállalók negyede-harmada is kicserélődik egy év leforgása alatt - írta a Népszabadság. Ez főleg azzal magyarázható, hogy sokan az árufeltöltést és raklaptologatást csupán átmeneti munkának tartják, és jobb álláslehetőség esetén továbbállnak.

A hipermarketekben az alkalmazottak nagy többségét - szociológiai szóhasználattal élve - a rövidszoknyás munkaerő adja. A fogalom definíciója szerint a rövidszoknyás dolgozók könnyen betanulható, fizikai rutinmunkát végeznek. A szakirodalom szerint ilyen munkakör a bolti eladó, az árufeltöltő és a pénztáros. Ezek a munkák többnyire alig kínálnak hosszú távú karrierlehetőséget, nem túl vonzóak, és - kezdő munkaerőnél - akár munkaundort is okozhatnak. Mivel általában a hipermarket dolgozók nem tudnak fölfele mozogni a szervezeti ranglétrán, így inkább vízszintesen "próbálnak szerencsét", emiatt nagy a mobilitás egyik hipermarketből a másikba.

A hipermarketek munkaerő-piaci hatása nem egyértelmű

Miközben hazánkban a kiskereskedelmi egységek száma 2006 óta fokozatosan csökken, addig a hipermarketek száma évről évre gyarapszik. Kérdés, hogy ez a tendencia hogyan érinti a kiskereskedelemben foglalkoztatottak számát. Az országos adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma évről évre nő, de csökkenő ütemben - derült ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének kutatásából.

A gomba módra szaporodó hipermarketek munkaerő-piaci hatása nem egyértelmű. Ugyanis a hipermarketek piaci belépésének egyik lehetséges következménye - amellett, hogy új munkahelyeket teremt -, hogy az általuk alkalmazott hatékony megoldások hatására nő a kiskereskedelmi szektor hatékonysága is, ennek köszönhetően pedig egységnyi értékesítéshez kevesebb alkalmazottra van szükség, ami a foglalkoztatás csökkenéséhez vezethet - derült ki a Tudatos Vásárlók Egyesületének kutatásából. Másik lehetséges hatásuk, hogy megjelenésük helyi szinten növelheti a vásárlói forgalmat, így a kiskereskedelmi egységek száma és mérete is, valamint ezzel együtt a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma is nőhet.

A kisboltok eltűnésével egyre jobban uniformizálódik a kínálat

A hipermarketek közvetett gazdasági hatásának tekinthetjük még, hogy a lakóhelyhez közeli kisboltok tömeges eltűnésével bizonyos társadalmi csoportok - elsősorban az alacsonyabb jövedelmű, kis tételben vásárló, autóval nem rendelkező, nyugdíjas, valamint a mozgásukban korlátozott fogyasztók - számára meghosszabbodik a bevásárlási út, ezzel megnehezedik a bevásárlás és növekednek annak költségei. A kisebb településeken a fenti jelenségek még erőteljesebben jelentkezhetnek, ahol a kisboltok megszűnése ellátatlan területeket hozhat létre. Emellett a kisboltok tömeges megszűnése a kínálat uniformizálódásával is jár. A téma kutatói szerint a kisboltokkal szemben gyakran hozzák fel azt az érvet, hogy a nagy kereskedelmi láncokhoz képest magasabb árszínvonal jellemző rájuk. Valójában azonban a nagy alapterületű létesítményekben történő vásárlás többlet költségeit figyelembe véve nincs szignifikáns különbség a két fajta kereskedelmi egység között. A plusz költséget a megnövekedett gépjármű és üzemanyag, a hosszabb utazási és bevásárlási idő és az impulzusvásárlás miatti többletkiadás okozza.

A hipermarketek megjelenésének első számú vesztesei az egyéni vállalkozók

A hipermarketek forgalomelszívó hatása elsősorban a legnagyobb konkurenciának számító élelmiszerboltoknál, illetve a vegyes iparcikkeket értékesítő boltoknál figyelhető meg. Ezek a kisboltok - hanyatló piaci részesedésük ellenére is - fontos szerepet játszanak a foglalkoztatásban (2004-ben országosan a mikrovállalkozások alkalmazták a foglalkoztatottak 51 százalékát). Ennél fogva a kisboltok ellehetetlenülése a munkanélküliség növekedését eredményezné. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy ezek a legfeljebb kilenc főt foglalkoztató mikrovállalkozások sokszor a család egyedüli megélhetési forrását jelentik.

Forrás:
Kopasz Marianna - Gulyás Emese: A hipermarketek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai,
Tudatos Vásárlók Egyesülete, Kutatási jelentés, 2011
Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör, 2008, II. évfolyam, 143. szám
Népszabadság Online