Munkaerő-kölcsönzés: véget ér a fordított adózás korszaka
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatÁprilis 1-től már nem a megrendelő, hanem a munkaerőt kölcsönbe adó cég számítja fel és fizeti meg az általános forgalmi adót - hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Elmondta azt is: a magyar kormány igyekezett elérni Brüsszelben, hogy a munkaerő-kölcsönzésnél továbbra is alkalmazható legyen a 2015 végétől két alkalommal is engedélyezett fordított áfa, azonban a testület a feketegazdaság elleni küzdelemben elért eredmények miatt elutasította Magyarország kérelmét, amely a munkavállalók védelme érdekében még egy ideig fenntartotta volna a fordított adózást.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy hat év alatt 17,8 százalékponttal csökkent az adóelkerülés mértéke, míg a kormány a kockázatokat hangsúlyozta.
Pedig nemcsak az államkassza bevételének biztosítása, hanem az így foglalkoztatott több mint 260 ezer munkavállaló védelme is indokolta volna a fordított adózás fenntartását. A munkaerőkölcsönzéssel visszaélő cégek ugyanis jellemzően nemcsak a költségvetést károsítják meg, hanem a munkavállalókat is, akiket nem jelentenek be, így nem lesznek jogosultak ellátásra, vagy ha be is jelentik őket, a bérükből az adót és járulékot "elfelejtik" befizetni - magyarázta az államtitkár.
A fordított áfafizetés célzott és hatékony eszköznek bizonyult: az adóhivatal ellenőrzési adatai szerint a munkaerőkölcsönzéshez köthető áfacsalások értékének aránya a befizetési kötelezettségekhez képest a 2015-ben mért 15 százalékról 2019-re már 5 százalék alá csökkent.
A cél az öt százalékos arány további mérséklése, ez a fordított adózás nélkül is reális - vélekedett Izer Norbert.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat folyamatosan vizsgálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői, és ha valószínűsíthető az adóelkerülés, a revizorok azonnal felkeresik a céget. A csalárd magatartást tanúsítók ellen a büntetőjog eszközeivel lép fel a NAV.
A tagállamokra kötelező uniós áfa irányelv rögzíti, hogy milyen területeken lehet az áfa szokásos fizetési módját megváltoztatni. Ilyen az építőipar vagy a hulladékfelvásárlás, ahol évek óta sikeresen működik a fordított áfa. Ezen túl a tagállamok derogációt, azaz a fő szabálytól egyedi eltérést kérhetnek, amennyiben jelentős áfamegkerülési utakat szeretnének lezárni. Ezzel az eszközzel élt Magyarország a munkaerő-kölcsönzés kapcsán az elmúlt években, amíg ahhoz hozzájárult a bizottság.
Az évtized elején még a fordított adózás számított az egyik legnagyobb csodafegyvernek a feketézőkkel szemben, de mára helyüket Magyarországon átvették az online gazdaságfehérítő eszközök, mint például az online pénztárgép, az ekáer (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) vagy az online számla.
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy hat év alatt 17,8 százalékponttal csökkent az adóelkerülés mértéke, míg a kormány a kockázatokat hangsúlyozta.
Pedig nemcsak az államkassza bevételének biztosítása, hanem az így foglalkoztatott több mint 260 ezer munkavállaló védelme is indokolta volna a fordított adózás fenntartását. A munkaerőkölcsönzéssel visszaélő cégek ugyanis jellemzően nemcsak a költségvetést károsítják meg, hanem a munkavállalókat is, akiket nem jelentenek be, így nem lesznek jogosultak ellátásra, vagy ha be is jelentik őket, a bérükből az adót és járulékot "elfelejtik" befizetni - magyarázta az államtitkár.
A fordított áfafizetés célzott és hatékony eszköznek bizonyult: az adóhivatal ellenőrzési adatai szerint a munkaerőkölcsönzéshez köthető áfacsalások értékének aránya a befizetési kötelezettségekhez képest a 2015-ben mért 15 százalékról 2019-re már 5 százalék alá csökkent.
A cél az öt százalékos arány további mérséklése, ez a fordított adózás nélkül is reális - vélekedett Izer Norbert.
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat folyamatosan vizsgálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kockázatelemzői, és ha valószínűsíthető az adóelkerülés, a revizorok azonnal felkeresik a céget. A csalárd magatartást tanúsítók ellen a büntetőjog eszközeivel lép fel a NAV.
A tagállamokra kötelező uniós áfa irányelv rögzíti, hogy milyen területeken lehet az áfa szokásos fizetési módját megváltoztatni. Ilyen az építőipar vagy a hulladékfelvásárlás, ahol évek óta sikeresen működik a fordított áfa. Ezen túl a tagállamok derogációt, azaz a fő szabálytól egyedi eltérést kérhetnek, amennyiben jelentős áfamegkerülési utakat szeretnének lezárni. Ezzel az eszközzel élt Magyarország a munkaerő-kölcsönzés kapcsán az elmúlt években, amíg ahhoz hozzájárult a bizottság.
Az évtized elején még a fordított adózás számított az egyik legnagyobb csodafegyvernek a feketézőkkel szemben, de mára helyüket Magyarországon átvették az online gazdaságfehérítő eszközök, mint például az online pénztárgép, az ekáer (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) vagy az online számla.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek



Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?