Munkaerőpiac: Baljós jelek a kitűnő hazai statisztikák mögött

A KSH jelentése szerint júliusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 714 ezer volt, második hónapja haladta meg a 4,7 milliót. Május-júliusban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 699 ezret tett ki, 52 ezerrel többet, mint 2021 azonos időszakában.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 57 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 6 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké 11 ezerrel csökkent. A munkanélküliek száma júliusban 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A május-júliusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékos volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 37 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent a tavaly május-júliusi három hónap átlagához képest.

Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a magyar munkaerőpiac továbbra is kiváló formát mutat, a negatív külső környezeti tényezők egyelőre nem gyakorolnak rá hatást. Az év eleje óta visszatért erős munkaerőkereslet miatt a foglalkoztatottság azonban már csak igen lassú tempóban tud tovább bővülni. Az elméletben még bevonható munkaerő minősége láthatóan igen alacsony és a földrajzi elhelyezkedése sem találkozik a kereslettel - jegyezte meg.

A bankholding szakértőinek várakozása szerint az idén 3,3 százalék lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3,2 százalék.

A munkaerőhiányos helyzet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség látványos emelkedése az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább növelheti - tette hozzá az elemző. Abból következően, hogy jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac, a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság szempontjából - állapította meg Horváth András. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a havi adatok becslésre támaszkodnak, míg a fő mutató a háromhavi mozgóátlag. S bár egy hónap adata alapján túlságosan komoly következtetéseket aligha lehet levonni, mégis arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző hónaphoz képest csökkent a foglalkoztatottak és nőtt a munkanélküliek száma, továbbá némiképp mérséklődött a gazdaságilag aktívak száma is.

Az előző hónaphoz képest becsült foglalkoztatotti létszám csökkenése így megoszlott az inaktivitásba vonulás és a munkanélkülivé válás között. Ez már lehet annak az előszele, hogy a vállalatok szépen lassan elkezdtek alkalmazkodni az egyre csak emelkedő költségekhez - vélekedett az ING Bank szakértője. 

Amennyiben a munkáltatók arra számítanak, hogy nehezebb idők jönnek és visszaesik a kereslet, úgy egyre többen arra kényszerülnek majd, hogy elkezdjenek egy extenzív munkaerőpiaci kiigazítást. Egyszerűbben fogalmazva: létszámleépítéssel próbáljanak meg spórolni a költségeken, ezzel igyekezve fenntartani jövedelmezőségüket a várhatóan csökkenő bevétel mellett.

Az ING Bank legfrissebb előrejelzése szerint a magyar gazdaság technikai recesszió elé néz az év második felében, vagyis az aggregált kereslet mérséklődése következik be. Mindez a vállalatok megemelkedett költségei mellett egyre magasabb inflációt jelent, hiszen a cégek elsősorban a költségek áthárításával igyekeznek fenntartani a jövedelmezőségüket. A kereslet szűkülésével azonban ez az opció egyre kevésbé lesz működőképes, így megindulhat a létszámcsökkentés.

Ennek megfelelően az év vége felé a munkanélküliségi ráta emelkedésére számítanak az ING-nél, ám úgy vélik, a mutató várhatóan nem lépi majd át a 4 százalékos értéket.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is a havi adatok romlásával indította kommentárját. Ebben szerinte szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor hozzátette: a friss havi adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájára vonatkozóan.

Úgy vélte, a következő időszak munkaerőpiaci folyamatai szempontjából kritikus lehet a növekvő infláció miatt mérséklődő kereslet, az energiaárak robbanása miatt emelkedő termelési költségek, az orosz-ukrán háború, valamint a szankciók hatása.

Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre Regős Gábor egyelőre nem számít, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai - ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat - pedig hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez - tette hozzá.

Az átlagbérek alakulásáról ebben a cikkünkben írtunk, a KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatait pedig ebben az összeállításunkban taglaljuk.

Fotó: unsplash.com