Munkaerőpiac: a szálláshely és a szabadidő szektor szenvedte meg leginkább az elmúlt évet

Mindez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Heti monitor című kiadványából derült ki, amelyet a Világgazdaság elemzett.

A magyarországi háztartások külföldön munkát vállaló tagjai, valamint a közfoglalkoztatottak nélkül számított elsődleges munkaerőpiacon márciusban 4 millió 467 ezer fő dolgozott. Hasonlóan jó foglalkoztatottsági adatra utoljára a pandémiát megelőző évben, 2019-ben volt példa. Ugyanakkor továbbra is jelentős elmaradás mutatkozik a külföldön dolgozó munkavállalók és a közfoglalkoztatottak számában - írja a lap.

Az Európa-szerte bevezetett szigorítások és határzárások miatt januárban mindössze 55 ezer fő dolgozott külföldi telephelyen, ami hatalmas visszaesés ahhoz képest, hogy 2020 elején még kétszer annyian, 127 ezren vállaltak munkát a határokon túl. 

A márciusi foglalkoztatottsági adatok viszont rekordalacsony közmunkás számokat hoztak: a hónap során összesen 74 ezer fő részt közmunkaprogramokban, ilyen alacsony ez az érték az elmúlt évtizedben nem volt. A 2008/2009-es válságot követő években például a 250-300 ezer főt is elérte közfoglalkoztatásban résztvevők száma.  

Az elmúlt egy évben a munkaerőpiacon lassú átrendeződés vette kezdetét - írja a KSH. Létszámcsökkenést szenvedett el a szálláshely szolgáltatás, a sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység és a szociális ellátás területe, valamint a feldolgozóipar. Bővült viszont az építőipar, a tudományos és műszaki tevékenység területe.

A statisztikai hivatal számaiból az is kiderült, hogy májusban már kevesebben dolgoztak otthonról, a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya 9,4 százalékkal volt alacsonyabb a 2020 májusi csúcsnál.