kapubanner for mobile

Munkamorál és a szezonális affektív zavar kapcsolata

Az őszi-téli időszak beköszöntével sokan érzik úgy, hogy kevesebb energiájuk és kedvük van bármit is csinálni, főleg dolgozni. Az emberek 92 százaléka átélt már évszakhoz köthető hangulatingadozást, ezek nagy része enyhe tünetekkel jár, de 20 százalékuknál súlyosabbak a panaszok, 2-4 százalékuk pedig szezonális affektív zavarral diagnosztizálható.

Mikortól beszélhetünk szezonális affektív zavarról?


A szezonális affektív zavar (Seasonal Affective Disorder = SAD) az ismétlődő depressziós rendellenességek csoportjába tartozik, ahol az epizódok szabályosan, egyértelműen ismétlődve, bizonyos évszakokban jelennek meg. Akkor beszélhetünk szezonális affektív zavarról, ha a depresszív tünetek, depressziós vagy mániás/ hipomán epizódok legalább két egymást követő évszakban (pl. télen) fennállnak, és évszakváltáskor (pl. tavasszal) megszűnnek.

Miért alakulhat ki szezonális affektív zavar?


Elsősorban az időjárás és az évszakok váltakozásával magyarázzák ezt a jelenséget. Ősszel és télen ugyanis egyre rövidebbek a nappalok, így kevesebb természetes fényhez jutunk, több időt töltünk sötétben. Mindez pedig fokozza a szervezetünkben a melatonintermelést, márpedig ez a hormon felel az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásáért.

Milyen tünetei lehetnek a szezonális affektív zavarnak?


Sokféle panasz jelentkezhet.:

• rossz közérzet, fáradtság, lehangoltság, hangulati nyomottság, enerváltság, értéktelenségérzés
• figyelem- és memóriazavar, koncentrálási-, tanulási nehézségek, motivációcsökkenés
• szorongás
• ingerlékenység
• aluszékonyság, alvásproblémák, kialvatlanság érzés
• megnövekedett étvágy, a szénhidrátok és a cukor iránti sóvárgás, testsúlygyarapodás, székrekedés
• társas és fizikai aktivitás csökkenése
• fájdalmak, diszkomfortérzések, pl. a mellkasnál, hasban, gerincnél, fejen
• súlyos esetben öngyilkossági gondolatok.

A szezonális affektív zavar tünetei negatívan befolyásolják az egyén egész életét, beleértve a munkaképességét is, hiszen egy fáradt, figyelmetlen, motiválatlan munkavállaló nehezebben, rosszabb esetben egyáltalán nem tudja ellátni a feladatait.

Kiket érinthet a szezonális affektív zavar?


• A családi halmozódás legtöbbször kimutatható, de ismeretlen öröklésmenettel.
• A nők általában gyakrabban szenvednek szezonális affektív zavarban.
• A fiatalok fokozottan veszélyeztetettek, ám a korral csökkenhet a tünetek súlyossága.
• Egyes kutatások szerint az éjszakai bagoly típusú embereknél és a tavaszi-nyári hónapokban születettek körében sűrűbben fordul elő a szezonális affektív zavar.
• Hajlamosító tényezők lehetnek még: szorongás, depresszió, táplálkozási zavarok, évszakhoz köthetően átélt trauma.

Hogyan kezelhető a szezonális affektív zavar?


Amennyiben érezzük, hogy valami nincs rendjén, de mindennapi teendőinkben és kapcsolatainkban ez nem tükröződik és új, mások által egészségtelennek tartott szokásaink sem alakultak ki, akkor érdemes sorra venni, mi mindent tehetünk azért, hogy ismét régi önmagunk legyünk. Ebben segíthetnek az alábbi tanácsok:

• Lehetőség szerint töltsünk minél több időt a szabadban, természetes fényben és otthonunkban is igyekezzünk minél inkább megszüntetni a sötétséget.
• Teremtsük meg az alkalmakat, amikor családtagjainkkal és barátainkkal beszélgethetünk, ha nem is személyesen, de legalább telefonon, illetve igyekezzünk minél több olyan tevékenységet végezni, ami kikapcsol, ellazít és feltölt.
• Sport és egészséges táplálkozás - ez esetben is javasolt ezekre kimondottan odafigyelni.
• Gondoskodjunk szervezetünk megfelelő D-vitamin ellátottságáról, hiszen ősszel és télen erre igen nagy szükségünk van.
• Ha van olyan meghirdetett pozíció a munkahelyünkön, amit szívesebben végeznénk, mint a jelenlegi, akkor ne habozzunk megpályázni, így motivációra lelhetünk és lendületre kaphatunk egy új munkakörben.

Ha viszont a szezonális affektív zavar súlyosabb tünetekkel jár, akkor mindenképpen forduljunk pszichológushoz!

Ha úgy érezzük, közérzetünk és hangulatunk hosszabb távon (2-3 hét) is megváltozik, feszültek vagyunk, melyet nehezen - vagy sehogy sem - tudunk feloldani, a környezetünk (munkatársaink, feletteseink, barátaink, családunk) jelzi számunkra, hogy valami nincs rendben és mindez mindennapjainkban, megszokott tevékenységeinkben és kapcsolatainkban jelentős frusztrációt okoz, lehetséges, hogy a zavar klinikai szintet ért el, melyben mindenképp érdemes megfontolni szaksegítség felkeresését.

A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusainak közreműködésével készült.
  • 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek