Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 5 hónapja

Munkapszichológia - újratöltve

A munkapszichológia ma még fontosabb, mint 20-30-40 évvel ezelőtt, mert a vállalatok számára létfontosságúvá vált a hatékonyság, és azok a vállalatok, amelyek valódi erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a dolgozók sajátjuknak érezzék a munkahelyüket, sokkal hatékonyabban tudnak működni, több jó dolgozót tudnak megnyerni és kevesebb jó munkaerőt veszítenek el. Interjú Klein Sándorral, Munkapszichológia a 21. században című könyvének megjelenése kapcsán.

Nem írja felül ezeket az erőfeszítéseket a magasabb jövedelem ígérete? Megéri ezzel foglalkozni, miközben a munkáltatók egymásra licitálva próbálják átcsábítani a munkaerőt?

Úgy gondolom, hogy most még inkább megéri, mert a jó munkahelynek híre megy, és oda akarnak menni a dolgozók. Néha még akkor is, ha nem kapnak magasabb fizetést, mint máshol. Ugyanígy, a rossz munkahelynek is híre megy, sokkal gyorsabban, mint az Internet előtti időszakban. Minél nagyobb a munkaerőhiány, annál fontosabb, hogy törődjünk a dolgozókkal.

Klein Sándor a pszichológiai tudományok doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa. Könyvei a pedagógus, pszichológus és emberi erőforrás képzések kötelező irodalmai. 1992-ben Kiss Juliannával közösen megalapította az SHL Hungary Kft-t, amelyben a mai napig aktívan dolgozik.

Munkapszichológia című könyvének, új, teljesen átdolgozott kiadása jelent meg a közelmúltban Munkapszichológia a 21. században címmel.


Azoknak, akik már olvasták a könyvet, mire hívná fel a figyelmét? Mit emelne ki az új kiadásból?

Az eredeti kiadás nagyon régen, 1980-ban jelent meg, majd körülbelül 20 év múlva átdolgoztam az akkori körülményekhez igazítva. Nagyot változott, felgyorsult azóta a világ, szükségessé vált a példák kicserélése korszerűbbekre, a hivatkozások közé újabb publikációk beemelése. Az utóbbi időben különösen fontossá vált az etikus munkahelyi magatartás.

Ezért az új könyvben minden fejezet végén példákat hozok arra, hogy egy munkaadó mikor viselkedik etikusan a dolgozókkal szemben, és mi az, amit nem szabad tennie a dolgozók kiválasztásánál, a képzés és a munkavégzés során, vagy a balesetvédelemmel kapcsolatosan. További újdonság, hogy témakörönként kitekintést teszek az elkövetkezendő 10-15 évben az adott területen várható trendekre. Az információs technológiák alkalmazásának pszichológiai kérdéseit szintén tárgyalom. Összességében 60-70%-ban megújult tartalom várja az olvasókat.

Az Emberi Erőforrások alapképzésben mik azok a tudáselemek, amelyekre nagyobb hangsúlyt helyezne?

Pszichológusként elfogult vagyok, és úgy gondolom, hogy ha a HR-es szakma tudományos alapokra szeretné helyezni a gyakorlatát, akkor a pszichológiára, s ezen belül a munkapszichológiára támaszkodhat. A Munkapszichológia kézikönyvben minden fejezet, s a fejezeteken belül minden lényeges rész tulajdonképpen a HR szakma képviselőinek készült.

Csak néhány példát kiragadva: a dolgozók kiválasztásánál a HR-es szakember nem nagyon építhet másra, mint a munkapszichológia elméletére és gyakorlatára. Ha felvettük a dolgozót, bármilyen jól választottunk is, tudjuk, hogy tökéletes ember nincs, szükséges lehet a fejlesztése. Ennek a tudományos alapját is a tanulás/tanítás pszichológiája szolgáltatja. A munkavállalót motiválni kell - a motiváció óriási irodalma tulajdonképpen teljes egészében a pszichológia területéhez tartozik, és sorolhatnám tovább; a munka biztonságának megteremtése, a fizikai környezet emberhez való alkalmazása mind-mind pszichológiai ismereteket igényel, ezért én mindig hangsúlyozom, hogy a HR akkor lesz igazán a dolgozó embert szolgáló tudomány és gyakorlat, ha pszichológiai szemléletmóddal művelik.

Csak én látom úgy, hogy ezen a téren nem áll túl jól a szakma?

Nagyon változó a kép; bizonyos munkáltatók kifejezetten odafigyelnek a pszichológiai szempontokra. Jellemzően a multinacionális és nagyvállalatok azok, amelyek anyagilag is áldoznak erre, hiszen valljuk be, ennek anyagi vonzata is van. A kisvállalatok sajnos sokszor nem is igénylik - pedig ha tudnák, hogy ma már nem is olyan sokba kerül a munkapszichológia élen járó, világszínvonalú módszereinek a használata, sokat tehetnének saját magukért.

Véleménye szerint elég figyelmet kap ma Magyarországon a munkapszichológia?

Sajnos nem. Hadd illusztráljam ezt egyetlen példával. A dolgozók felvételéről ma is sok helyütt egy egyszerű beszélgetés alapján döntenek, pedig a pszichológiai vizsgálatok sokszorosan bebizonyították, hogy ez egyáltalán nem jelzi előre a teljesítményüket. Vannak vállalatok, ahol „furcsa kérdéseket” tartalmazó, a munka szempontjából irreleváns tulajdonságokat vizsgáló klinikai kérdőíveket használnak a kiválasztásra. A munka világára készült személyiségkérdőívek között is vannak olyanok, amelyek alapján végül is azt veszik fel, aki a legjobban tud hazudni. Érdemes figyelembe venni a munkapszichológia tanácsait a munkát végző emberekkel kapcsolatos minden kérdésben: segíthet abban, hogy jó munkahelyen, jó dolgozók, jó teljesítményt nyújtsanak, és közben jól érezzék magukat.

Kozák Jánosné
emberi erőforrás tanácsadó


Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A társadalom, ahol az anyaság a kényszerpálya

„Ha egy nő túl okos, a cég annál nagyobb terhet rak rá. Nézd meg, te is milyen leterhelt vagy” - mondták munkahelyén a Született 1982-ben című... Teljes cikk

Már lehet pályázni a kultúratámogatásért járó díjra

Először ítélik oda 2019 decemberében a vállalatok számára alapított kultúratámogatásért és művészeti szponzorációért járó Art is Business... Teljes cikk

Miért legyek online? Miért ne legyek online?

Mert mi vagyunk azok a „digitális bevándorlók”, akinek vannak emlékei a betárcsázós internetről, meg a WAP-ról - amit „a 21. század... Teljes cikk