Kiárusítják a nyugdíjasokat

A nyugdíjas szövetkezet harmadik személy részére szolgáltat (külső szolgáltatás). Vagyis „kiárusítják” a nyugdíjasokat. A személyes közreműködés részleteiről (mit, kinek, mikor, hol, meddig, milyen ellentételezésért) megállapodást kell kötni, alkalmazva a Ptk. és a Munka Törvénykönyve szabályait. Aki igénybe veszi a külső szolgáltatást, az közvetlenül utasíthatja a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagját, különösen a feladatteljesítés módjáról, idejéről és ütemezéséről.

Az ellentételezés arányos kell, hogy legyen a közreműködés mértékével, és nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, illetve bérminimum. Azt is rögzítették, hogy nemcsak juttatásra, hanem pénzügyi ellentételezésre (fizetségre) is jogosultak a nyugdíjasok. Ha az idős ember 6 óránál többet dolgozik, napi 20 perc szünet jár neki, ha pedig 9 óránál is többet nyom le, további 25 percet pihenhet. És ha egymás után két nap dolgozik, akkor a befejezés és a kezdés között minimum 11 órányi pihenőidőt kell adni.

Rögzítették, ki a felelős az esetleges károkozásért, és azért, ha megsértik a nyugdíjas személyiségi jogait. Akinél dolgoznak a nyugdíjasok, köteles tájékoztatást adni a nyugdíjas szövetkezetnek, és képviselőit pedig be kell engednie a munkaterületre.

Ezek a biztosítékok gyakorlatilag megegyeznek az iskolaszövetkezetek diákjaira vonatkozó foglalkoztatási garanciákkal.

Jár-e majd szabadság?

Egy dologra nem találunk utalást: a szabadságra. De ez úgy tűnik, nem véletlen.

A diákszövetkezetek diákmunkásainak (nappali jogviszony) elvileg januártól járt volna szabadság a munkájuk után, azonban ezt a szabályt visszavonták. Így most csak azoknak jár, akik nincsenek nappali jogviszonyban. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényben egyáltalán nem említik a szabadságot. Azt viszont írják, hogy személyes közreműködéséről van szó, és nem munkaviszonyról, ami szervezett munkavégzésnek számít.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknak a Munka Törvénykönyve szerint a „munkában töltött idő” után jár a szabadság. Ezek alapján nem tudtuk eldönteni, mi a helyzet a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek öregségi nyugdíjas dolgozóival, ezért Farkas András nyugdíjszakértőt kérdezték.

Ő azt nyilatkozta, hogy maga a szövetkezeti törvény nem tartalmaz utalást a szabadságra, és úgy véli, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknél legfeljebb az alapszabályban lehet ezt a kérdést tisztázni. Véleménye szerint azonban szabadságról rendelkezni nincs értelme, mert a személyes közreműködést amúgy is a tag irányítja: ha úgy dönt, hogy nem akar bemenni dolgozni, akkor nem megy be. A szövetkezetek dolga pedig pont az lenne (akkor működnének jól szerinte), ha ilyenkor biztosítanának másik nyugdíjas dolgozót. Aztán amennyi a tagok tényleges személyes közreműködése volt, annak arányában illeti meg őket a díjazás, meg a közös alapból a részesedés is.

24.hu
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Munkára fogná a nyugdíjasokat a kormány
2. oldal - Kiárusítják a nyugdíjasokat