Munkerő-piaci körkép az EU tagállamaiban - Lettország

2009-ben a gazdaság 12 százalékos csökkenésével számoltak a balti államban, ám az első negyedév adatai ezt is alulmúlták. A lett gazdaság 18 százalékos visszaesést produkált. A munkanélküliek aránya a 2008. évi 7 százalékos szintről 2009. áprilisára 16,8 százalékra ugrott, az idei évben pedig már elérte a 20 százalékot is. Ez az Európai Unióban a legnagyobb mértékű hanyatlásnak számít. Az ország statisztikai hivatalának becslése arra utal, hogy Lettország gazdasága továbbra is a legrosszabb állapotban van az unió 27 tagországa közül. A balti államban a gazdaság minden ága gyengült a globális válság miatt. Az ipari termelés 22 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelem 25 százalékkal hanyatlott. A legnagyobb visszaesést, 34 százalékot a szálloda- és vendéglátóipar szenvedte el.

A kormány a válság kezelésére kiválasztott bizonyos szektorokat, amelyek prioritást élveznek a gazdaság élénkítésében. Ilyen a fafeldolgozás, a gyógyszergyártás és néhány egyéb nehézipari ágazat, mint az acélgyártás, a gépgyártás, valamint az elektromos gépek gyártása. Lettország további fontosabb ipari ágazatai az élelmiszeripar, a vegyipar, valamint a halfeldolgozás. A politika előterébe került az oktatás és a továbbképzés is.

Beutazás, tartózkodás

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban, így Lettországban is. A beutazáshoz természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.

Lettországban három hónapot meghaladó tartózkodás esetén az uniós polgároknak, valamint az Európai Unió valamely tagállamából származó családtagjaiknak regisztráltatniuk kell magukat az Állampolgársági és Migrációs Hivatalban (Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde), ahol regisztrációs igazolást kapnak. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállam kérheti a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem- és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást-, munkaviszonyt-, illetve a tanulmányok folytatását bizonyító okiratot. Az uniós polgárok harmadik országbeli családtagjainak három hónapon túli tartózkodásához továbbra is tartózkodási engedélyt kell igényelni.

Állampolgárság

Lett állampolgárságot kaphat az, aki a népesség-nyilvántartásban szerepel, vagyis bejelentkezett a helyi önkormányzatnál, legalább 5 éve folyamatosan Lettországban él és 15. életévét betöltötte, lett nyelvtudása és megfelelő ismeretei vannak a lett történelemről és Alkotmányról, tudja a lett nemzeti Himnusz szövegét, törvényes és létfenntartáshoz elegendő jövedelemmel rendelkezik, lemond korábbi állampolgárságáról és ezt megfelelő okirattal igazolja. A 15 évnél fiatalabb gyermekek szüleikkel azonos eljárásban szerezhetik meg az állampolgárságot.

Az állampolgárság igénylése alkalmával igazolni kell a lettországi lakóhelyet, a rendszeres jövedelmet, az adófizetést, továbbá be kell nyújtani három darab fényképet, és az útlevél másolatát. Továbbá csatolni kell az igazolásokat a lett nyelvvizsgáról, a történelmi, az Alkotmány-ismereti és Himnusz ismereti tesztek letételéről. Az állampolgárságért folyamodónak alá kell írnia a Lett Köztársasághoz szóló hűségnyilatkozatot is.

Munkavállalás

Lettország 2004-es csatlakozásakor korlátozások nélkül megnyitotta munkaerőpiacát valamennyi EGT tagország állampolgára számára, így a magyar munkavállalók is szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát az országban. Egyes, szabályozott foglalkozásoknak minősülő szakmák esetében - közjegyzők, ügyvédek - azonban különleges szabályozást vezettek be az adott foglalkozási ágak védelme érdekében.

A munkavállalással kapcsolatban további információ a lett Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatala (Pilsonības un migrācijas lietu pārvalde) honlapján található.

Munkaszerződés

Lettországban a munkáltató és a munkavállaló között megkötött írásos munkaszerződéstől számítják a munkaviszony kezdetét. A munkaszerződés lehet ideiglenes, illetve határozott időre szóló.

A szerződésnek tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, személyazonosító számát, lakhelyét, a munkáltató nevét (cégnevet), regisztrációs számát, címét, a foglalkoztatás kezdetének időpontját, amennyiben határozott időre szóló szerződésről van szó, a munkaviszony lejáratának időpontját, a munkavégzés helyét, a munkavállaló szakmáját, valamint munkaköri leírását, a fizetés mértékét, valamint a fizetések időpontját, a napi illetve heti munkaórák számát, az éves fizetett szabadság mértékét és a felmondási idő hosszát. A munkaszerződés két példányban készül, az egyiket a munkáltató, a másikat pedig a munkavállaló kapja meg.

Amennyiben probléma merül fel a munkáltató és a munkavállaló között, a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőséghez (Valsts darba inspekcija) lehet fordulni.

Munkaidő

Lettországban ötnapos munkahét esetén a normál munkaidő nem haladhatja meg a napi 8, illetve a heti 40 órát. A munka jellege miatt megengedett a hatnapos munkahét is, azonban ebben az esetben a napi munkaórák száma nem lehet több hétnél. A túlóra csak akkor engedélyezett, ha abban mind a munkáltató, mind a munkavállaló egyetért, valamint írásos munkaszerződés tartalmazza. A túlóra mértéke egy négyhónapos időszakban nem haladhatja meg a 144 órát. Minden munkavállaló jogosult 6 órányi folyamatos munkavégzés után 30 perc szünetre. Ez felosztható két részre, de egy szünet ideje nem lehet rövidebb 15 percnél.

2009. januári adatok alapján Lettországban a törvényileg meghatározott minimálbér 180 lat, ami jelenleg az aktuális árfolyam alapján 66 780 forintnak felel meg.

Társadalombiztosítás

A lett nyugdíjbiztosítási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül, de tartalmaz kötelező kiegészítő nyugdíjelemeket is. A lett nyugdíjbiztosítási rendszer öregségi nyugdíj ellátásai kiterjednek a munkavállalókra, az önfoglalkoztatókra, a kötelező szolgálatot teljesítő, valamint az aktív katonákra, a nem foglalkoztatott rokkantakra, a munkanélküliekre, a diplomaták házastársaira, a betegségi és anyasági ellátásban részesülőkre és a 1,5 év alatti gyermeket egyedül nevelő személyre. A lett baleseti nyugellátási rendszer is társadalombiztosítási alapokra épül. A baleseti nyugellátások kiterjednek a 15 éven felüli munkavállalókra, kivéve a külföldi foglalkoztató által alkalmazott személyekre.

A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A munkavállaló és az önfoglalkoztató által fizetendő járulék mértéke 9 százalék és 24,09 százalék között mozog. A munkáltató járulékként a bruttó bérköltség 21,24-26,09 százalékát fizeti. A munkáltató a teljes bérköltség 0,25 százalékának megfelelő járulékot fizet az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén biztosított baleseti nyugellátásokra, de a munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie.

Öregségi nyugdíj

A nyugdíjkorhatár férfiak és nők esetében egyaránt 62 év. Az öregségi nyugdíj igénylésének feltétele minimum 10 év biztosítási időszak. Korai nyugdíjat 2011 december 31-ig, 2 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt igényelhet az a személy, akinek legalább 30 év biztosítási időszaka van. Az öregségi nyugdíj összege a biztosított által befizetett járulékoktól, és a biztosított életkorától függ. A nyugdíj minimum összege a szolgálati idő hosszától függ. A korai nyugdíj összege a teljes nyugdíj 80 százaléka, de az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az összeg kiegészül 100 százalékra.

Lettországban a személyi jövedelemadó egykulcsos, mértéke 23 százalék. Az általános forgalmi adó három kulcsos Lettországban. A normál kulcs 21 százalék, míg a kedvezményes kulcs 10 százalékos.

Rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíj feltétele legalább 3 év biztosítási időszak és minimum 25 százalékos munkaképesség-csökkenés. Az ellátás mértéke a biztosítási időtől, a fizetett járulékoktól, valamint a rokkantság mértékétől függ. A fenti nyugdíjon kívül vagy helyette minden rokkant személynek joga van az ún. mobilitási támogatásra, amely 6 hónapig jár. Ha az igénylő egynél több állami nyugellátásra - öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói nyugdíj - jogosult, akkor csak egy, a legmagasabb összegű ellátás folyósítható számára.

Baleseti nyugellátások

Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki a munkavégzés során vagy annak következtében balesetet szenved, vagy megbetegszik. Az üzemi balesetet szenvedett személy köteles igénybe venni az állam által biztosított rehabilitációs és átképzési lehetőségeket. Ideiglenes munkaképtelenség esetén az ellátás a jogosultság megnyílásának napjától jár, de az igényléstől számított maximum 12 hónapra lehet visszamenőleg kifizetni. Az ellátás a rokkant felgyógyulásáig, vagy a végleges munkaképtelenség megállapításáig, de maximum 52 hétig folyósítható.