Nagy a hiány az informatikusokból a munkaerőpiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatVilágunkban minden az informatikáról szól, ezért kellene mindenkinek informatikát tanulnia - fogalmazta meg dr. Nádai László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai főtanácsadója a MENTA program kerekasztal-beszélgetésén.
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) idén már 21. alkalommal rendezte meg hagyományos évi konferenciáját, az IVSZ Menedzsertalálkozót Budapesten szeptember 17. és 18. között, melyen kiemelt hangsúlyt kaptak a köznevelés és a felsőoktatás problémái. Az informatikus munkaerőhiány megoldásairól, a köznevelés és a felsőoktatás szerepvállalásáról többek között dr. Nádai László politikai főtanácsadó, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Rab Árpád szociológus beszélgetett az érdeklődőkkel.
Az IVSZ a magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatának, az infokommunikációs (ICT) iparágnak legnagyobb és legmarkánsabb érdekvédelmi szervezete. Az idén megrendezett MENTA konferenciáján a világ egyik állandó globális problémáját is felvetette: az informatikus munkaerőhiányt.
A piacon lévő informatikusok száma nem elegendő ahhoz, hogy az informatikai ipar igényeit ellássa, így a köznevelés és a felsőoktatás problémáit feszegető kerekasztal-beszélgetés során arra keresték a választ a résztvevők: mit tehetnek Magyarországon a különböző oktatási ágazatok és szintek annak érdekében, hogy ez a hiány mérséklődjön.
Sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elegendő a cégek számára az informatikai munkaerő – kezdte Horváth Ádám, az IVSZ oktatási munkacsoportjának vezetője témafelvetésként.
Válaszában dr. Nádai László kiemelte: nem csak az a kérdés, hogy az informatikusok milyen kompetenciák és készségek birtokában kerülnek ki az egyetem falai közül, mert ezt a problémát ki lehet tágítani az összes felsőoktatásban végzett hallgatóra. Az egész felsőoktatási rendszert újra kellene gondolnunk, és nem csak Magyarországon – fogalmazta meg. Hozzátette: ennek okát az információs csatornák megváltozásában látja. Az internet megjelenése előtt az ismeretszerzés alapvető forrása az iskola volt, mára azonban ez megváltozott, az információk könnyen elérhetőek, viszont nehezen leellenőrizhetőek. „Világunkban minden az informatikáról szól”, ezért mindenkinek kellene informatikát tanulnia – zárta gondolatait.
Sipos Imre megfogalmazta: a köznevelés világában óriási szakadék van a különböző iskolák felszereltsége és a pedagógusok informatikai felkészültsége között. Az előző fenntartási rendszerben a tehetősebb önkormányzatok jobb felszerelést tudtak biztosítani, míg más iskolákban elmaradottabb eszköztárral dolgoztak, és abban is különbség van, hogy hol mennyire felkészültek informatikailag a pedagógusok. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy diplomázó pedagógus szakdolgozatán keresztül mutatta be, hogy a pedagógusok fontosnak tartják az informatikai oktatást, és beépítik a gyerekek képességfejlesztésébe.
Rab Árpád, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szociológusa szerint a munkaerőhiány pótlásában van olyan lehetőség, amely nincs kiaknázva. Az informatikai piacon sok olyan állás várja a munkavállalókat, amelyhez nem kell tudni programozni. Ezekben az esetekben ő nem tartaná be a játékszabályokat, és elmenne a bölcsészkarokra, és a bölcsész szakosokkal töltené fel a hiányszakmákat. Kiemelte: sokkal több fantáziát látna abban, ha a cégek bevonulnának az egyetemekre, és oktatási, átképzési pilot programokat indítanának.
A konferencián az IVSZ oldaláról elhangzott: a probléma megoldásához meg kellene változtatni az oktatási rendszert, és emelni az informatikaórák számát, növelni az informatika jelenlétét a közoktatásban is. Ha nem lépjük át ezt a szakadékot, el fogjuk veszíteni annak a lehetőségét, hogy olcsón tudjuk felzárkóztatni Magyarországot az élvonalhoz – jelenleg ugyanis még lehetséges. Ehhez változtatni kellene a társadalom felfogásán, megítélésén is.
A beszélgetést Horváth Ádám zárta szavaival, megfogalmazva: sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő a kibocsátása a felsőoktatásnak az informatikai cégek számára, és egyelőre úgy tűnik, még nem kaptak választ a cégek erre a problémára, a közelítő szándék azonban már mindkét oldalról megvan ahhoz, hogy rátaláljanak a megoldásra. Az IVSZ nagyon szívesen felajánlja az informatikai platform részéről a közvetítést, ahogy eddig is megtette – hiszen az oktatási munkacsoport kifejezetten erre koncentrál –, így a szövetség csatornaként szolgálhatna az állami szereplők és az informatikai platform között.
Wéber Anikó
Edupress
Az IVSZ a magyar gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatának, az infokommunikációs (ICT) iparágnak legnagyobb és legmarkánsabb érdekvédelmi szervezete. Az idén megrendezett MENTA konferenciáján a világ egyik állandó globális problémáját is felvetette: az informatikus munkaerőhiányt.
A piacon lévő informatikusok száma nem elegendő ahhoz, hogy az informatikai ipar igényeit ellássa, így a köznevelés és a felsőoktatás problémáit feszegető kerekasztal-beszélgetés során arra keresték a választ a résztvevők: mit tehetnek Magyarországon a különböző oktatási ágazatok és szintek annak érdekében, hogy ez a hiány mérséklődjön.
Hiány van az informatikusokból
Sem mennyiségileg, sem minőségileg nem elegendő a cégek számára az informatikai munkaerő – kezdte Horváth Ádám, az IVSZ oktatási munkacsoportjának vezetője témafelvetésként.
Válaszában dr. Nádai László kiemelte: nem csak az a kérdés, hogy az informatikusok milyen kompetenciák és készségek birtokában kerülnek ki az egyetem falai közül, mert ezt a problémát ki lehet tágítani az összes felsőoktatásban végzett hallgatóra. Az egész felsőoktatási rendszert újra kellene gondolnunk, és nem csak Magyarországon – fogalmazta meg. Hozzátette: ennek okát az információs csatornák megváltozásában látja. Az internet megjelenése előtt az ismeretszerzés alapvető forrása az iskola volt, mára azonban ez megváltozott, az információk könnyen elérhetőek, viszont nehezen leellenőrizhetőek. „Világunkban minden az informatikáról szól”, ezért mindenkinek kellene informatikát tanulnia – zárta gondolatait.
Sipos Imre megfogalmazta: a köznevelés világában óriási szakadék van a különböző iskolák felszereltsége és a pedagógusok informatikai felkészültsége között. Az előző fenntartási rendszerben a tehetősebb önkormányzatok jobb felszerelést tudtak biztosítani, míg más iskolákban elmaradottabb eszköztárral dolgoztak, és abban is különbség van, hogy hol mennyire felkészültek informatikailag a pedagógusok. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár egy diplomázó pedagógus szakdolgozatán keresztül mutatta be, hogy a pedagógusok fontosnak tartják az informatikai oktatást, és beépítik a gyerekek képességfejlesztésébe.
Bölcsészek tölthetnék be az informatikai állásokat
Rab Árpád, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szociológusa szerint a munkaerőhiány pótlásában van olyan lehetőség, amely nincs kiaknázva. Az informatikai piacon sok olyan állás várja a munkavállalókat, amelyhez nem kell tudni programozni. Ezekben az esetekben ő nem tartaná be a játékszabályokat, és elmenne a bölcsészkarokra, és a bölcsész szakosokkal töltené fel a hiányszakmákat. Kiemelte: sokkal több fantáziát látna abban, ha a cégek bevonulnának az egyetemekre, és oktatási, átképzési pilot programokat indítanának.
A konferencián az IVSZ oldaláról elhangzott: a probléma megoldásához meg kellene változtatni az oktatási rendszert, és emelni az informatikaórák számát, növelni az informatika jelenlétét a közoktatásban is. Ha nem lépjük át ezt a szakadékot, el fogjuk veszíteni annak a lehetőségét, hogy olcsón tudjuk felzárkóztatni Magyarországot az élvonalhoz – jelenleg ugyanis még lehetséges. Ehhez változtatni kellene a társadalom felfogásán, megítélésén is.
A beszélgetést Horváth Ádám zárta szavaival, megfogalmazva: sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő a kibocsátása a felsőoktatásnak az informatikai cégek számára, és egyelőre úgy tűnik, még nem kaptak választ a cégek erre a problémára, a közelítő szándék azonban már mindkét oldalról megvan ahhoz, hogy rátaláljanak a megoldásra. Az IVSZ nagyon szívesen felajánlja az informatikai platform részéről a közvetítést, ahogy eddig is megtette – hiszen az oktatási munkacsoport kifejezetten erre koncentrál –, így a szövetség csatornaként szolgálhatna az állami szereplők és az informatikai platform között.
Wéber Anikó
Edupress
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?