Nagy harc várható a 48 órás munkaidő frontján

Az opt-out azt jelenti, hogy a munkáltató mellőzheti a heti 48 órás munkaidőkorlátot, így annál is többet dolgozhat a munkavállaló.

- A dolgozók embertelen kihasználásához vezetne, ha az EU engedne Nagy-Britannia követelésének, és a 48 órásról indokolt esetben akár 76 órásra növelhető munkahét mellett még az opt-out lehetőségét is biztosítaná London számára - nyilatkozta a Világgazdaságnak Őry Csaba magyar EP-képviselő.

Őry Csaba azt is elmondta, hogy az Európai Parlament december 16-án tartja a plenáris szavazást a készülő szabályozásról. Ha dddig nem jutnak közös nevezőre az Európai Bizottság (EB), a Tanács és az EP illetékesei, akkor az új direktíva elfogadása áttolódhat a 2009. júniusi európai parlamenti választásokat követő ciklusba.

Az Európai Bizottság 2005-ben tett javaslatot a változtatásokra. A közösség jelenleg érvényes munkaidő-előírásai 1993 óta vannak érvényben. Annak idején ezek terén kért és kapott kivételes elbánást Nagy-Britannia. Idővel azonban mind több tagállam úgy ítélte meg, hogy Brüsszel kivételez Londonnal, és az opt-out mielőbbi felszámolását követelték. Ugyancsak nyomós érv volt, hogy az opt-out ráadásul ellentmond a közösségi verseny- és esélyegyenlőségi szabályoknak.

Az EP foglalkoztatási bizottsága 48 órában szabná meg a heti munkaidőt, ezt indokolt esetben maximum 76 órára egyéves időtartamra meg lehetne hosszabbítani a foglalkoztatott egyetértésével. Munkáltatói oldalról a BusinessEurope csoport emiatt máris azzal vádolja az EP-bizottságot, hogy a jelenlegi válságos helyzetben útját állja a munkavállalóknak és a vállalatoknak a kölcsönösen elfogadható megoldások meglelésében. Ekként negatív hatással van Európa versenyképességére egy olyan kritikus időszakban, amikor a kontinens már nem engedhet meg magának további csökkentést a növekedésben és a foglalkoztatásban - hangsúlyozta közleményében a BusinessEurope.

Nagy-Britannia "nagy harcra" kényszerül azért, hogy fenntartsa mentességét a munkaidős szabályok alól - vélik megfigyelők.

A testület minapi ülésén végül az opt-out felszámolása mellett döntött. A foglalkoztatási bizottság által javasolt időbeni - 48 és 76 óra közötti - "mozgásszabadság" a versenyképesség igényeihez igazodva megfelelő rugalmasságot biztosít a gazdaság szereplői számára - állítja Őry Csaba, aki az EP néppárti frakciójában a szociális tagozat vezetője. Szavaiból ugyanakkor az is kiderült, hogy az Európai Néppártban többen hajlanak a hosszabb munkaidő és az opt-out engedélyezésére.

Világgazdaság