Nagyobb védelmet kapnak a nyugdíjas szövetkezeti dolgozók

Az iskolaszövetkezetekhez hasonlóan a nyugdíjas- és a kismamaszövetkezetek esetében is bekerül a szabályozásba, hogy felszámolás vagy csődeljárás esetén a vállalkozási szerződés alapján teljesített munka nem a szállítói tartozással lesz egyenértékű, hanem előre sorolódik a kielégítési sorban.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei tagjainak védelméről szóló előterjesztés tárgyalásáról is folyt a vita a Parlament június 29-i ülésén.

A nyugdíjas- és a kismamaszövetkezet tagjai is biztosabban juthatnak jövedelmükhöz felszámolás esetén az őket érintő törvény módosítása által - mondta a törvény ismertetésekor Kósa Lajos (Fidesz), a javaslat előterjesztője. Az iskolaszövetkezetekhez hasonlóan ezen szövetkezeti formák esetében is bekerül ugyanis a szabályozásba, hogy felszámolás vagy csődeljárás esetén a vállalkozási szerződés alapján teljesített munka nem a szállítói tartozással lesz egyenértékű, hanem előre sorolódik a kielégítési sorban.

A változtatást az érintettek támogatták.

Az iskolaszövetkezeteket mintául véve tette lehetővé az Országgyűlés korábban, hogy szövetkezeteket alakíthassanak olyan társadalmi csoportok, amelyek rendelkeznek társadalombiztosítással. Így jöttek létre a nyugdíjasszövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei. A szövetkezet a piaci szereplők számára rugalmas szolgáltatást képes nyújtani úgy, hogy a foglalkoztatással járó adminisztratív feladatokat is ellátja.

Szeberényi Gyula (Fidesz) a javaslat legfőbb céljának a szövetkezeti tagok védelmét nevezte. Elmondta: a két szövetkezeti típusban a jövedelem a bérjellegű juttatásokkal kerül egy megítélés alá, vagyis a tagok számíthatnak arra, hogy az adós fizetésképtelensége esetén is hozzájutnak járandóságukhoz. Szerinte aki látott már felszámolást, tudja, milyen kicsi esélyük van a kielégítésre azoknak, akik a rangsorban hátrébb vannak.

Kordás László (DK) szerint a kormány célja a nyugdíjasszövetkezetekkel, hogy ne kelljen nyugdíjat fizetni. Úgy ítélte meg, hogy amit a kormány tett a nyugdíjasokért az elmúlt 10-12 évben, annak a nagy része átverés volt.

A szövetkezet a munkáltató és a munkavállaló közé ékelődik - mutatott rá -, amelynek működési költségei is vannak. Szerinte az idősek foglalkoztatási feltételeit más módon is meg lehetne teremteni, a szövetkezeti forma nem szükséges a nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásához. Azt mondta: át kellene tekinteni a tizenhárom éve változatlan összegű minimálnyugdíjat.

Kijelentette azt is: a kismamaszövetkezeteket sem látja "sikersztorinak", esetükben a családi pótlékot kellene emelni.

Komjáthy Imre (MSZP) azt kifogásolta, hogy a nyugdíjas szervezetekről szóló törvényt szinte évente módosítják, de még mindig tizenöt százalékot kaphat a bevételből az, aki nem vesz részt a munkában.