Szerző: Barna Eszter Megjelent: 1 éve

Nem boldogul a munkában az „elkényeztetett generáció”?

A gyereknevelési szokások az elmúlt évtizedekben jelentősen változtak, ezzel a kijelentéssel talán mindenki egyetért. Az már vita alapja lehet, hogy milyen előjelűnek érezzük ezeket a változásokat. Nem is biztos, hogy már most relevánsan meg tudjuk ítélni a hatásokat, de az Y generáció, amelyről mostanában mi is sok szót ejtettünk egyre fontosabb szerepet játszik a munkaerőpiacon, így óhatatlan, hogy kialakulóban van egy általános kép erről a generációról. Egyik jelentős kritikusuk szerint a szülők nevelési elveiben keresendők a generációs problémák gyökerei.

Az általánosítás, ahogy más esetben sem, persze itt sem üdvös, de néha nehéz tőle eltekinteni. Az Y generáció tagjairól gyakran mondják, hogy nem ismerik el a tekintélyt, nárcisztikusak, lusták, nehéz őket irányítani, de Simon Sinek, motivációs előadó és szerző szerint ennek okát a szülők hibás nevelési stratégiáiban kell keresni.

Simon Sinek szerint a nevelés, a közösségi média, a munkakörnyezet és a türelmetlenség együttesen eredményezett egy alacsony önértékeléssel rendelkező generációt, amely állandó külső megerősítésekre vágyik. A szülők állandóan azt kommunikálták a gyerekek felé, hogy különlegesek, bármit el tudnak érni: az is érmet kap, aki az utolsó lett a versenyben, hiszen a részvétel a fontos, ahogy a szülők gyakran igyekeznek gyerekeik helyett megoldani a konfliktusaikat is.

Nagy-Józsa Dorottya coach, az Y2Y Business Coaching vezetője, a HRBlog bloggere, aki maga is Y generációsként elsősorban ennek a generációnak a tagjait coacholja, azt mondja, hogy ez a generáció valóban burokban nevelkedett, akinek a szülei azt mondták, hogy bármire képes lehet, bármit meg tud csinálni, aztán amikor a valósággal szembesülnek, akkor gyakran kiszalad a lábuk alól a talaj. A negyven, ötven évvel ezelőtti viszonyokhoz képest hatalmas a változás: sokkal később állnak a fiatalok a saját lábukra, később költöznek el, alapítanak családot, vesznek házat. Gyakran előfordul, hogy valaki már a munkahelyén vezető pozícióban van, céges autóval jár, de még a szüleinél lakik. Mivel nem kell eltartania senkit, nincs veszteni valójuk, így ezek a fiatalok türelmetlenebbek, agilisabbak, könnyebben továbbállnak. Nagy-Józsa Dorottya is gyakran találkozik erősen önbizalomhiányos emberekkel, akik folyamatosan külső megerősítésre várnak, de hangsúlyozta, hogy a jó hír ezzel kapcsolatban az, hogy ezen lehet változtatni.
y-generációNagy-Józsa Dorottya

A cégvezetők gyakran nem találják meg a kulcsot az együttműködésre, pedig a szervezet és az Y-os részéről is folyamatos csiszolódásra van szükség ahhoz, hogy eredményt lehessen elérni. Csiszolatlan szervezetbe nehéz beilleszteni és az Y-nak beilleszkednie is segítség nélkül, mondja a coach.

Simon Sinek úgy látja, hogy az Y generációsoknak valójában nem is visszajelzésre van igénye, hanem dicséretre, hogy jól végzik a munkájukat. Ellenben ha a visszajelzés kritikát jelent, azt gyakran a lelkükre veszik, megsértődnek vagy egyszerűen felállnak és elmennek. De erről már nem csak a szülők, hanem a közösségi médiában létezés is tehet, ahol abban mérik valakinek az „értékét”, hogy hány követője, kedvelése stb. van. Így bár extrémnek hangzik, mégis nem egyszer előfordul, hogy egy fiatalabb alkalmazott elsősorban a látszat kedvéért kér előléptetést, amelyhez a pénzt nem is kéri, csak a titulust, hogy a többieknek meg tudja mutatni milyen sebességgel halad előre a ranglétrán, ami a társasági elvárásoknak/nyomásnak megfelel. Ha ez nem sikerül, az komoly stresszt jelenthet. Nagy-Józsa Dorottya is megerősítette, hogy nem egy esettel találkozott, amikor a fizetés számított a legkevésbé, a céges autó márkája annál inkább.

A közösségi média használatának következtében az agy felépítése is megváltozott, ezért másként működik. A vezetők még nem ismerték fel, hogy ennek következtében hiányzó visszajelzés esetén a fiatal hamarabb elbizonytalanodik, és jóval hamarabb kiég, mint az idősebb kollégák, akik még másként működtek, illetve hozzáedződtek a helyzethez, ami persze nem jelenti azt, hogy visszajelzésre ne lenne szüksége a munkavállalónak, generációs hovatartozástól függetlenül.

A túl gyors váltások, a türelmetlenség ahhoz is vezet, hogy a fiatal nem tudja elérni azt az örömet, elégedettséget, amit a hosszabb távon végzett munka, annak eredményei adhatnak, hiszen vannak folyamatok és dolgok, amelyekhez idő kell. Márpedig sok fiatal egyik kifejezett szándéka, hogy nyomot hagyjon a környezetén, aminek ez az egyik módja lehetne, ha nem szeretnék ezt is a lehető leghamarabb elérni. Nagy-Józsa Dorottya is úgy látja, hogy változnia kellene a generációnak ezen a téren, ugyanakkor nem várható el tőlük ugyanaz a lojalitás, ami az idősebb munkavállalóktól, egyszerűen azért, mert másként szocializálódtak. Bátrabban váltanak, új kihívásokat keresnek. Hogy megtanuljanak türelmesebben dolgozni, abban segíthetnek a nekik coachok, mentorok, akik „kézen fogva” támogatják az Y generációsokat a munka örömének megtalálásában. Sinek párhuzamot von a munka és a párkapcsolatok között, miszerint, aki hathavonta lecseréli a barátját vagy barátnőjét, az nem éli át azt a mélyebb szerelmet, amit a tartós kapcsolat jelent. Ugyanez igaz a munkahelyre is, ha egy fiatal kvázi kincskeresésnek éli meg a számára „álomállás” megtalálását, akkor csak egyik munkából veti bele magát a másikba anélkül, hogy igazából esélyt adna a valódi elköteleződésre.

A coach szerint az sem használ, hogy ennyire felkapott lett a generációs téma, óriási körülötte a hype, így erős érzelmeket, gyakran ellenérzést is kelt. A cégek pedig kapkodnak, például az employer branding területén. Jelentős pénzösszegeket költenek el, amely mögött azonban, ha nincs valódi szervezetátalakítás, alkalmazkodás, akkor csak kidobott pénz. A szervezeti kultúra alakítása 97%-ban a középvezetők témája, nem is a HR-é, véli Nagy-Józsa Dorottya. Velük kell elhitetni, bennük tudatosítani a valós problémákat, illetve a megoldás kulcsát, hogy rugalmas együttfejlődésre van szükség.

Simon Sinek szerint a munka-magánélet egyensúlyának üzenete is egy kicsit félrecsúszott az évek során. Mert bár az idősebb generációk gyakran úgy érezhették, hogy oda vannak bilincselve az íróasztalukhoz, a fiatalabbak adottságnak tekintik és elvárják a rugalmas munkavégzést, az egyensúlyra pedig úgy tekintenek, mint ami jár nekik. Ez pedig esetenként visszatetszést okozhat, feszültséget kelthet.

A motivációs előadó szerint meg kell tanulnia ennek a generációnak, hogy az önbizalom felépítése, a munkahelyi és párkapcsolati elégedettség elérése időbe telik. Ebben a fiatalok pedig leginkább egymásnak tudnak segíteni, mert nem minden cég figyel oda ilyesmire.
Follow hrportal_hu on Twitter

Ahol a gyakornokból vezérigazgató válhat

A Big 4-hoz tartozó tanácsadócégnek is jelentősebb energiát kell fektetnie a toborzásba, mint korábban. A kiválasztás kiemelt stratégiai terület, hiszen a PwC Magyarország egyedüli erőforrásai a dolgozók. A cég több mint 800 munkavállalójáért felelős HR vezetője Bresztyenszky Éva vallja, hogy egy vezető csak annyira lesz sikeres, amennyire a csapatának tagjai külön-külön is. A PwC gyakornoki programjáról, a hosszabb távú HR célkitűzésekről, a vezetőfejlesztés szerepéről beszélgetett vele a HR Portal. tovább..

További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk