Nem csak divat a cafeteria

A Szonda Ipsos és a GKI nemrégiben nyilvánosságra hozott felmérése szerint a magyarországi több mint öt főt foglalkoztató cégek 27 százaléka egy-kétféle, 29 százaléka pedig három-négy fajta juttatásban részesíti alkalmazottait. Húsz százalékuk még ennél is jobb helyzetben van, hiszen ők öt-hatféle béren kívüli juttatás közül választhatnak; s csupán hét százalékot tesznek ki azok, akiknek kizárólag a borítékban lévő összeget kell beosztaniuk havonta.

Nyaralás, egészségben

A béren kívüli juttatást biztosító cégeknél idén az üdülési csekk és az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás volt a legnépszerűbb cafeteria-elem. Ez utóbbi előretörése némileg meglepő, hiszen januártól jelentősen szigorítottak mértékén: idén már csak legfeljebb a minimálbér 20 százaléka adható adómentesen, szemben a korábbi 130 százalékkal. Hasonlóan közkedvelt az otthoni internetelérhetőség támogatása és a hideg-, illetve a melegétkezési jegy is, bár ezt sok cégnél a cafeterián kívül, garantált juttatásként adják az alkalmazottaknak. Ahogy az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is, a vállalatok egy része ugyanis az alapbér fix százalékában határozza meg a jogosultság mértékét minden dolgozóra nézve. Ily módon nem fordulhat elő, hogy a menedzsment már ezzel az egy juttatással túllépi a mindenki számára egységesen meghatározott keretösszeget.

A kutatás szerint a dolgozókra szánt juttatási keretet teljesen eltérően szabják meg a megkérdezett vállalatok: értéke évi 90 ezer forinttól akár 520 ezer forintig is terjedhet. Mivel az adómenetesen adható béren kívüli juttatások éves kerete 400 ezer forint, jól látható, hogy egyes cégek még adót is hajlandóak fizetni a dolgozóik jólété kedvéért.

Jelentős bővülés

A Hay Group Menedzsment Tanácsadó Kft. felmérése szintén dinamikus emelkedést mutat az idei cafeteria-értékek terén: az általuk vizsgált 315 vállalatnál átlagosan 190 ezer forinttal gazdálkodhatnak a fizikai dolgozók, 210 ezer forintot a szellemi alkalmazottak, és 230 ezer forintot a felsővezetők - ezek 40-50 ezer forinttal magasabb összegek, mint az egy évvel ezelőttiek.

A Hewitt felmérése alapján elmondható, hogy az üdülési csekket biztosító cégek köre az utóbbi egy esztendőben ötszörösére nőtt, az élet- és rokkantbiztosítást nyújtók száma pedig megháromszorozódott. Az előbbi látványos változását a kibővült felhasználhatósága és az adómentes értékhatár megnövelése (a mindenkori éves minimálbérig adómentes) okozta. A megkérdezett vállalatok több mint egyharmada a cafeteria-rendszer keretein belül igyekszik béren kívüli juttatásait intézni, melyekre általában 120 és 450 ezer forint közötti összeget szánnak alkalmazottanként. Utóbbi összeg természetesen a vezető beosztásban lévőeket illeti: a menedzserek általában 60 százalékkal nagyobb összegből állíthatják össze juttatási csomagjukat, mint a beosztottak.

A Hewitt által megkérdezett cégeknél a juttatások közül az üdülési csekk áll az élen, amelyet az étkezési hozzájárulás (főleg a hidegutalvány), az iskolakezdési támogatás követ, de a különböző ajándékutalványok is közkedveltek; az év újonca címet pedig a számítógép- és internethasználat támogatása nyerte el.

A Sodexho Pass Hungária Kft. tavaszi felmérése szerint Magyarországon a cégek 12 százalékánál működik cafeteria-rendszer, ami 2006-hoz képest háromszázalékos növekedést jelent. A vállalatok átlagosan 180 ezer forint éves keretet adnak alkalmazottaiknak választható béren kívüli juttatásokra, több mint 60 százalékkal növelve a tavalyi keretösszeget. Az új belépők ötöde legfeljebb 50 ezer forintos éves keretet tervez, 19 százalékuk 50 és 100 ezer közöttit, 17 százalékuk pedig 100-150 ezer forintosat.

A cégnek is előnyére válik

A vizsgált cégek szerint a választható béren kívüli juttatásokkal nemcsak jelentős költség takarítható meg, hanem nagyban növeli a munkaerő elégedettségét, illetve a motivációs tartalékokat. Kis cégeknél pedig külön jól jön, hiszen forráshiány esetén fizetésemelés helyett is lehet alkalmazni.

Napi Gazdaság