Nem hatékony megoldás a cafeteria-keret eltörlése
Az OECD nemrégiben elfogadott egy irányelvet, amely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző átlagjövedelem 70 százalékának megfelelő havi bevételre lenne szüksége minden nyugdíjba vonulónak. Ehhez képest Magyarországon a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonulók esetében az így kalkulált szükséges anyagiak és a jelenleg számukra várható nyugdíjösszegek közötti különbözet éves szinten átlagosan 532 ezer forint az Aviva felmérése szerint.
A számok mégis azt mutatják, hogy az utóbbi időben a gazdálkodási nehézségeket egyes cégek, intézmények gazdasági vezetése éppen a cafeteria-juttatások megvonásával kívánja megoldani. A PSZÁF honlapján márciusban megjelent adatsor szerint a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjkasszákba érkező befizetések és az egészségpénztári befizetések esetében is csökkent.
Bár ez utóbbinál csekély mértékű a visszaesés, a nyugdíjkasszáknál az évek óta tartó tendencia 2010-ben felerősödött. Úgy tűnik, a komoly nehézségekkel küzdő hazai vállalatok ezen spórolnak: míg 2009-ben a foglalkoztatói befizetés meghaladta az 57 milliárd forintot, 2010-ben viszont már a 46 milliárdot sem érte el. A juttatás megszüntetésére valószínűleg a kisebb cégeknél nagyobb arányban került sor. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2010-ben közzétett "Biztosításpiaci adatszolgáltatás" című tanulmánya szerint a 200 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező háztartásban élők 19 százaléka önkéntes nyugdíjpénztári tag, a 100 ezer forint alatti jövedelmű háztartásban élőknek viszont már csak 9 százaléka, vagyis a magasabb fix kereseteket nyújtó nagyobb vállalatok inkább keresik az ilyen megoldást.
Ha a munkáltatói hozzájáruláson felül a dolgozó is befizet az egészségpénztári számlájára vagy az önkéntes nyugdíjpénztárba, az egyéni tagdíjak 20 százaléka - de legfeljebb 100 ezer forint, illetve ha valaki mindkét önkéntes ágba fizet, akkor a plafon 120 ezer forint - adókedvezményként jóváírható.
Tapasztalatok szerint a nehéz helyzetbe került vállalkozások dolgozói sokkal jobban tolerálják a jövedelemcsökkenést, és nagyobb odaadással végzik munkájukat a cég túlélése érdekében, ha azt látják, a cégvezetés mindent elkövet annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat minél hatékonyabban felhasználva minimalizálja a munkavállalók anyagi áldozatait. A cafeteria-keret eltörlése biztos, hogy nem a leghatékonyabb módja a pénzügyi helyzet javításának. Az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári tagságot mindenképpen érdemes preferálni, különösen, ha korábban is volt.
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat.
Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?