Nem menedzselik jól a tehetségeket a magyar cégvezetők

Hagyományos globális felmérésével párhuzamosan idén első alkalommal, hatvannégy vállalatvezető részvételével készítette el a PwC magyarországi vezérigazgató felmérését azzal a céllal, hogy átfogó képet nyújtson a hazai gazdasági kilátásokról.

Rövid távon marad a bizonytalanság

A globális és a magyarországi gazdasági kilátásokat továbbra is a bizonytalanság jellemzi. Emiatt hazánkban a vezérigazgatók négyötöde szkeptikus a makrogazdaság élénkülését illetően az előttünk álló egy évre nézve. A cégvezetőknek mintegy tizenöt százaléka reménykedik a makrogazdaság élénkülésében a 2012-es év folyamán, míg ez az arány globális szinten eléri az ötven százalékot. A legfőbb aggodalmakat Magyarországon a kiszámíthatatlan gazdasági növekedés, az árfolyamok ingadozása és a növekvő adóterhek jelentik. Emellett a szabályozási környezet kiszámíthatóságával kapcsolatos igény is felmerült a megkérdezettek között.

A következő egy évben a hazai cégek valójában túlélési stratégiára játszanak, ha fennmarad a vállalat, akkor jöhetnek a növekedési stratégiák. A magyar vállalatvezetők kimondottan pesszimistán tekintenek az előttünk álló egy évre. Ehhez hozzájárul még a nagymértékű bizonytalanság a gazdasági és szabályozási környezetben.

Stratégiai lépések a növekedés előmozdítására

A növekedés lehetséges forrásait illetően a PwC által megkérdezett hazai cégvezetőknek és a globális vállalatok vezérigazgatóinak véleménye nagyrészt megegyezik. A piaci részesedés növelésében, a fejlesztésekben és a vállalatfelvásárlásokban látják a fejlődési lehetőségeket a felmérésben részt vett vezetők. A kutatás rámutat arra, hogy a vállalat termék- vagy szolgáltatás-portfóliójának bővítése fontos kitörési pont a cégek részéről. Szintén több figyelmet kívánnak szentelni a jövőben a fejlesztésekre és az innovációra. A K+F-költségek emelése hosszú távon a vállalatok versenyképességét javítja, és egyúttal elősegíti az ország "tudás alapú" gazdaság felé való elmozdulását. Kiemelt terület még az ügyfélkapcsolatok gondozása, a cégek egyre inkább törekszenek az ügyfélközpontú vállalati működés kialakítására.

Emellett a vállalati erőforrások racionálisabb felhasználása, a szervezeti hatékonyság növelése is jellemzi a cégek stratégiáját. A vállalatok túlnyomó többsége költségcsökkentő intézkedésekkel - például kiszervezéssel, létszámleépítéssel - reagált a gazdasági válságra. A hazai vállalatvezetők közel kétharmada tervezi a ráfordítások optimalizálását és a személyzeti struktúra átalakítását. 2011-ben a vállalatok négyötödénél kellett végrehajtani valamilyen költségcsökkentő intézkedést, többségük a következő évre is kilátásba helyezett hasonló lépéseket.

A magyar cégvezetők egyharmadának tervei között szerepel további létszámleépítés 2012 során, a megkérdezettek közel fele változatlan munkaerő-állománnyal számol, egyötödük viszont növekedést prognosztizál a létszámot tekintve. A költségoptimalizálásra irányuló lépések azonban manapság nemcsak létszámleépítést jelentenek, hanem például a meglévő döntéshozatali, HR, IT, logisztikai stb. folyamatok újragondolását, valamint stratégiai együttműködések kialakítását is.

A hangsúly a rugalmas alkalmazkodáson van

Csupán minden ötödik vezérigazgató tervez öt évnél továbbra. Az erősségekre való építkezés, és ne a gyengeségek javítgatása - erre fókuszálnak ma a magyar vállalatvezetők is. Napjainkban inkább a piaci környezet gyors változásaira könnyen reagáló, dinamikus üzleti modellekben való gondolkodás kialakítására kell törekednie a vállalatvezetőknek. Így a HR területén is a megfelelő stratégiai hozzáállás egyre inkább az, hogy a vállalat képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez, amihez az is szükséges, hogy meghatározzák, milyen munkavállalók szükségesek az elkövetkezendő néhány évben, illetve milyen oktatásba kell befektetni, hogy a jövőben a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók álljanak a cég rendelkezésére.

Befektetés a humántőkébe

A PwC felmérése a magyarországi vállalatvezetők humántőke-menedzsmenthez való viszonyát is igyekezett feltérképezni. Az eredmények szerint többségben vannak azok a felsővezetők, akik fontosnak tartják a munkaerő-fejlesztést, közel háromnegyedük pedig szívesen vállalna aktív szerepet a nemzeti versenyképesség és szociális jólét fejlesztésében. Sőt, minden második cégvezető tervei között szerepel befektetéseinek növelése a képzett munkaerő támogatása területén a következő három évben. A munkaerőképzés melletti elkötelezettség mögött sokszor a vállalat társadalmi felelősségvállalási törekvései állnak. Ezt támasztja alá, hogy a megkérdezett vezetők fele azon a véleményen van, hogy a munkaerő-fejlesztésben akkor is szerepet kell vállalniuk, ha nem a saját alkalmazottaikról van szó.

A tehetségmenedzsment kulcsterületté válik

A hazai vállalatvezetők körében végzett felmérés szerint a cégek nagy hangsúlyt fektetnek a meglévő alkalmazottak megtartására, amit elsősorban a dolgozók elégedettségének növelésével, egészségvédelmi intézkedésekkel és a dolgozók javaslatainak figyelembevételével próbálnak elérni. Ez azért fontos, mert a megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkező középvezetők megtartása ahogyan globális szinten, úgy itthon is egyre nagyobb kihívást jelent a vállalatok számára. A magyar cégvezetők többsége azonban ma még nem tekinti elsődleges fontosságúnak a tehetségmenedzsment kérdését, ha a vállalat jövedelmezőségével vagy hatékonyságával kapcsolatos problémákra keresik a megoldást.

A vezérigazgatók világszerte arról számolnak be, hogy közvetlen fenyegetést jelent vállalataik növekedésére nézve a megfelelő szaktudással rendelkező tehetségek hiánya. A tehetséges szakemberek, mint szűkös erőforrás különösen jellemző a tudásalapú iparágak esetében, mint például a gyógyszer- és technológiai ipar, vagy az autóipar. Emellett jelentősen megugrottak a tehetségek megszerzésének költségei az utóbbi időben, így a globális vállalatok számára a tehetségek felkutatása és megtartása mára stratégiai jelentőségű kérdéssé vált.

A legnagyobb eltérés a globális trendekhez képest a tehetségek menedzselésének kérdésében mutatkozott. A magyar cégvezetők mindössze három százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a jövőben nagyobb figyelmet igényelne és stratégiai változást tenne szükségessé a tehetséges szakemberek gondozása. A hazai vállalatvezetők még nem ismerték föl, hogy a tehetségek toborzásán és megtartásán alapuló tudatos tervezés sokkal eredményesebb lehet, ha a vállalat jövőjéről van szó.

A PwC globális felmérése során a vállalatvezetők jelentős hányada úgy véli, hogy komoly nehézség elé állítja szervezetük működését a szaktudással rendelkező, tehetséges munkaerő felkutatása és megtartása. Érdekes különbség a globális és a hazai eredmények között, hogy míg a vezérigazgatók világszerte "talent crunch-ot" emlegetnek, és a megfelelő szakemberek hiánya miatt meghiúsult stratégiai kezdeményezésekről számolnak be, hazánkban a cégek növekedését a vállalatvezetők szerint ez a tényező nem befolyásolja.

A magyarországi cégvezetők elégedettek a rendelkezésre álló szakképzett munkavállalók arányával, sőt, megtartásuk még könnyebbé is vált számukra a bizonytalan gazdasági helyzet következtében, jelentősen nőtt ugyanis a munkahelyi lojalitás. Az egyik megkérdezett hazai cégvezető úgy nyilatkozott, hogy a munkatársak sokkal jobban megbecsülik a meglévő munkahelyüket és nagyobb kockázatot látnak a váltásban. Szerinte a válság egyik pozitív hatása, hogy sokkal könnyebb megtartani a jó munkaerőt, mint pár évvel ezelőtt.

Ez a gondolkodás valószínűleg abból ered, hogy rövid távon a magyar vállalatvezetők elenyésző része számít növekedésre, és a gazdasági válság következtében sok vállalat nem a humánerőforrás fejlesztésének és megtartásának területére koncentrál. A felmérés során végzett interjúkból mégis az látszik, hogy a vállalatvezetők tudatában vannak, hogy a HR ezen területe meghatározó tényező a szervezet szempontjából, ezért a következő három évben lényegesen több figyelmet kívánnak erre a területre szentelni.

"Sztároljuk a tehetségeket" - jelentette ki Bojár Gábor a kutatás kapcsán. Ahogy a Graphisoft társalapítója vallja, a vállalatoknak el kell ismerniük a tehetséges szakembereket, meg kell teremteni a márkájukat vállalaton belül és kívül egyaránt. Pozitív változásokat várnak az új Munka Törvénykönyv bevezetésétől, amely rugalmasabb lehetőséget biztosít a tehetségek gondozására is.

Hosszú távon megéri befektetni az oktatásba

A megkérdezett vezetők közül sokan úgy látják, hogy Magyarország egyik legfőbb erőforrását továbbra is a képzett munkavállalók jelentik az idetelepülő vállalatok számára, ami különösen vonzóvá teszi az országot például a regionális szolgáltató központok létrehozása szempontjából. Ebből a megközelítésből nem meglepő, hogy a magyarországi cégvezetők háromnegyede egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy hiány mutatkozna a cég vállalati stratégiáját megvalósítani képes tehetségekből.

Az oktatási rendszer átalakításával, valamint az Y és az azt megelőző generációk arányának különbsége miatt csökkenhet majd a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő létszáma. Mindez nagymértékben befolyásolhatja a hazánkba áramló külföldi befektetések mértékét, valamint a "tudásalapú gazdaság" kialakítását.

A szakképzetlen munkaerő gátolja a növekedést

Manapság nem elhanyagolható kihívást jelent a megfelelő, piacképes tudással rendelkező, motivált és teljesíteni akaró munkatársak kiválasztása. Ezt elsősorban az oktatási rendszer modernizálásával és a piaci igényekhez történő összehangolásával lehetne elérni. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a növekedés legnagyobb gátját ma a szakképzetlen munkaerő alacsony foglalkoztatási szintje jelenti. Az így fellépő problémát hosszú távon a szakképzési rendszer fejlesztésével és újragondolásával lehetne megoldani.

Suhajda Attila, az IBM Magyarország Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója a foglalkoztatás bővülésének egyik legfőbb akadályaként a hazai munkaerőpiac alacsony mobilitási szintjét tekinti, mind földrajzi, mind pedig szakmai ismeretek tekintetében. Az alacsony mobilitás abból a szempontból is hátrányosan érinti a gazdaságot, hogy az alacsony képzettségű munkavállalókat kellő tudás és felkészültség hiányában nem tudják "felszívni" más szektorok.

Manapság már a termelő szektorban sem elegendő az alacsony iskolázottság, és nem teszi lehetővé, hogy onnan például a szolgáltató szektorban helyezkedjen el a munkavállaló. Magyarországon meghatározó korlátozó tényezőnek számít a nyelvtudás hiánya, valamint a rugalmas foglalkoztatási formák csekély népszerűsége a munkaadók körében. Suhajda Attila úgy látja, bár az új Munka Törvénykönyve modernebb és rugalmasabb szabályozási környezetet teremt, és jobban alkalmazkodik a mai gazdasági működéshez, kiszámíthatóbb jogszabályi környezetre és a foglalkoztatás terheinek további csökkentésére van szükség ahhoz, hogy a jövőben növekedjen a piaci szereplők munkahely teremtő aktivitása.

Felértékelődnek a vezetői tréningek

A magyar vállalatvezetők körében végzett felmérésből kiderül, hogy a jövőbeli növekedés biztosítása érdekében nagyarányú költség átstrukturálást hajtottak végre az elmúlt években, és a hatékonyságot továbbra is jellemzően a működési kiadások lefaragásával igyekeznek javítani. Emiatt sok helyen a munkavállalói tréningekre szánt összegek is jelentősen megcsappantak. A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezetben azonban szükséges az alkalmazottak támogatása. Amikor a munkavállalók bármikor elbizonytalanodhatnak a munkahelyük jövőjét illetően, felértékelődik a vezetők szerepe, hiszen a vezetők képesek kapaszkodót nyújtani ezekben a dinamikusan változó időkben. Ezért a cégeknek érdekében áll növelni a vezetői tréningek számát, hiszen ezzel az eszközzel képesek konszolidálni a vállalatot.

Meg kell találni a változásban rejlő lehetőségeket

"Nem lehet azt mondani, hogy optimisták a magyar vezérigazgatók" - foglalta össze az első magyarországi felmérés eredményét dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási cégtársa. A szakember úgy látja, a bizonytalan környezet, a változó gazdasági feltételek is magukban hordozzák a növekedés lehetőségét, de ehhez a vállalatoknak meg kell találniuk saját receptjeiket. A felmérés jól mutatja, hogy a magyar vezetők is megpróbálják kiaknázni a változásban rejlő lehetőségeket.