Nem mernek váltani a válságban a magyarok

A túlélés és a versenyképesség fenntartása közötti egyensúlyozásban a vállalatok vezetői hajlamosak elfelejteni, hogy az üzleti eredményeket a dolgozók munkájának köszönhetik, így az értékes humánerőforrásból könnyen költségtényező lesz. Nem meglepő, hogy bővült azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a dolgozók elveszítették motiváltságukat, ugyanakkor több olyan cég is akad, ahol viszont erősíteni tudták a motivációt a válság ellenére is - mondta Veres Rita, a Hewitt elkötelezettség üzletágának európai vezetője kedden, a közép-kelet-európai Legjobb Munkahely Felmérés eredményeit ismertetve.



A vállalatok egy része a válságra úgy tekint, mint egy lehetőségre, amivel hatékonyabbá, karcsúbbá tehetik a szervezetet. Meg tudják szüntetni a felesleges munkaköröket, elbocsáthatják a rosszul teljesítő dolgozókat, így optimális létszámmal, motiváltabb csapattal, megerősödve tudnak kikerülni a válságból. A tendenciák azt mutatják, hogy a munkavállalók is kezdik megszokni a bizonytalanságot, a folytonos változásokat, de ezzel együtt kevésbé lesznek elkötelezettek a cégekhez: a Hewitt felmérése szerint a korábbi években mért 15 százalékkal szemben a vállalatok 31 százalékánál csökkent az elkötelezettség.

A kritikus időszakban azonban a vállalatok sem képesek alkalmazottaikat a legjobb teljesítmény elérésére ösztönözni. A dolgozók bizalmát erősen megrengetheti, ha nem figyelnek oda a véleményükre, nem vonják be őket a döntésekbe, nem törődnek velük. Márpedig az eredmények azt mutatják, a cégek nem állnak túl rózsásan ezen a területen. Annak ellenére, hogy a felmérés szerint tartanak attól, hogy megnő a fluktuáció, elveszítik a kulcsembereiket, visszaesik a motiváció és hogy veszélybe kerül az egész vállalat alkalmazkodó készsége, így nem tud majd helytállni a versenyben a válság után.



A felmérés szerint a dolgozók 38 százaléka gondolja úgy, hogy a vezetőknek fontos a véleményük, 19 százalék szerint viszont nem kezelik a dolgozókat a vállalat legfontosabb erőforrásaként, 14 százalékuk szerint a döntések meghozatalakor sem veszik figyelembe a munkatársak szempontjait. A munkavállalók 45 százaléka érzi azt, hogy a vezetés nyíltan és őszintén kommunikál a cég jövőjét illetően - fejtette ki Veres Rita, hozzátéve, nem lehetetlen a dolgozók bizalmát visszaszerezni, elkötelezett munkatársi gárdát építeni a nehéz gazdasági helyeztben sem.

A legjobb munkahelyek éppen az erős elkötelezettségre építenek, ezért arra törekszenek, hogy a felsővezetők ne kerüljenek ki a dolgozók látóköréből, emellett nem feledkeznek meg a kulcsembereikről, meghallgatják a dolgozók véleményét és minden vállalati szinten összhangot próbálnak teremteni - emelte ki.



Jobban kötődnek munkahelyükhöz a magyarok

Veres Rita ismertette a hazai 2009-es Legjobb Munkahely Felmérés keretében április-május folyamán gyűjtött adatok eddigi eredményeit is. Ezekből kiderül, hogy a magyar dolgozók kimondottan pesszimisták a hazai gazdaság jövőjét illetően: 57 százalékuk egyértelműen úgy gondolja, hogy idén biztosan nem kezd el kilábalni a válságból. A vállalatba vetett bizalom ugyanakkor ennél sokkal jobb képet mutat, a 4000 válaszadó 45 százaléka véli ugyanis azt, hogy cégük sikeresen megküzd a gazdasági helyzet kihívásaival. Saját sorsukkal kapcsolatban már nem olyan derűlátóak a magyarok: minden ötödik dolgozó érzi úgy, nem lesz képes biztosítani saját maga és családja megélhetését, anyagi biztonságát, és csupán a megkérdezettek egyharmada bízik egyértelműen a jövőben.

Ami a korábbi évekhez képest leginkább változott, hogy a magyar munkavállalók erősebben kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz, amely nem jelenti feltétlenül a motiváció növekedését is - mutatott rá Veres Rita. A dolgozók maradási hajlandósága minden időtávon nőtt, 3 év távlatában 12 százalékkal több válaszadó gondolja úgy, hogy jelenlegi cégénél fog dolgozni. A munkavállalók közül többen nyilatkozták azt, hogy nehéz szívvel válnának meg vállalatuktól, és nőtt azok száma is, akik ritkán, vagy egyáltalán nem gondolkodnak munkahely változtatáson. Ennek valószínűleg az állhat a hátterében, hogy többen - a megkérdezettek 22 százaléka - félnek állásuk elvesztésétől, és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát (24 százalék).