Nő az iskolázottság, mégis magas a munkanélküliség - hiábavaló lenne a tanulás?
Foglalkoztatottságban az unió sereghajtói vagyunk - hiába nőtt meg az általános iskolázottság, mindezt a foglalkoztatottság növekedése nem követte, így a közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával is alaposan lemaradtunk az európai országoktól és régiós versenytársaktól. Hiábavaló lenne a hosszú évekig tartó tanulás és az oktatásba ölt milliók? - teszi fel a kérdést a portfolio.hu írása.
Tagadhatatlan, a magasabb képzettség versenyelőnye a foglalkoztatás szintjében megmutatkozik. Régiós versenytársainkkal osztozunk azon, hogy az alacsonyan képzettjeink foglalkoztatottsága alacsony, a csehek azonban elhúztak a középszinten képzettek, a szlovákok pedig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával, és így összességében alaposan lehagyták Magyarországot a foglalkoztatottság terén. De elmaradunk Romániától és Lengyelországtól is - mutat rá a portfolio.hu.
A képzetlenség felszámolása érdekében Magyarország teljesítette is a "házi feladatot", az alacsonyan képzettek aránya 2000-ről 2010-re 12 százalékponttal csökkent a 25-64 éves korú népesség körében. Ezzel egy időben az alacsonyan képzettek köre nagyobb arányban jelent meg a magyar munkaerőpiacon, foglalkoztatottságuk azonban csak kisebb mértékben nőtt: azaz álláskereső munkanélküliek lettek. Tehát csökkent az alacsonyan képzettek aránya, a másik oldalon pedig megemelkedett a képzetteké. Az ún. felső-középfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves népességen belül 6 százalékponttal nőtt, és ugyanennyivel a felsőfokú végzettségűeké. Az Eurostat adatai szerint azonban foglalkoztatottságuk nem javult, sőt mind a két felsőbb képzettségi kategóriában csökkent (a megnövekedett népességbeli arány mellett), vagyis a képzett többletmunkaerő nem feltétlenül talált munkát annak ellenére sem, hogy képzettséget igazoló papír került a kezébe.
Úgy fest, a magasabb iskolázottság mintha nem hozta volna automatikusan a foglalkoztatottság emelkedését Magyarországon. Az e mögött rejlő okok szerteágazóak lehetnek. Különösen árulkodó ebből a szempontból, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az unió országai között. Pedig a technológiai fejlődéssel együtt az ún. soft skillek, az alkalmazkodás, tudás naprakészen tartása egyre fontosabbak. Ugyanakkor az összkép azt sugallja, hogy a jelenség egyik magyarázata, hogy a gyermekkorban összeszedett hátrányokat később, a kamaszkorban sorra kerülő középiskola nem tudja teljes egészében kompenzálni, hiába szereznek egyre többen ilyen végzettséget, vagyis az probléma árnyéka az alapfokú és korai oktatásra vetül.
Az, hogy a több pénz, a mennyiségi növelés még nem feltétlenül elég, mutatják a PISA felmérések eredményei is. Az OECD ezzel kapcsolatos jelentése megállapítja, hogy bizonyos szint fölött az oktatásba fektetett további anyagi áldozatok már nem járnak ezzel arányos növekedéssel a készségek fejlődésében. Az OECD szerint a pénz egyedül itt már nem old meg mindent, a legsikeresebb országokban az oktatás egy olyan rendszer, amiben elhiszik, hogy minden gyerek képes végigcsinálni az iskolát, és nagy hangsúlyt fektetnek a korai nevelés minőségére; továbbá nem az a kérdés, hogy mennyit áldozunk az oktatásra, hanem, hogy milyenre.
portfolio.hu
A képzetlenség felszámolása érdekében Magyarország teljesítette is a "házi feladatot", az alacsonyan képzettek aránya 2000-ről 2010-re 12 százalékponttal csökkent a 25-64 éves korú népesség körében. Ezzel egy időben az alacsonyan képzettek köre nagyobb arányban jelent meg a magyar munkaerőpiacon, foglalkoztatottságuk azonban csak kisebb mértékben nőtt: azaz álláskereső munkanélküliek lettek. Tehát csökkent az alacsonyan képzettek aránya, a másik oldalon pedig megemelkedett a képzetteké. Az ún. felső-középfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves népességen belül 6 százalékponttal nőtt, és ugyanennyivel a felsőfokú végzettségűeké. Az Eurostat adatai szerint azonban foglalkoztatottságuk nem javult, sőt mind a két felsőbb képzettségi kategóriában csökkent (a megnövekedett népességbeli arány mellett), vagyis a képzett többletmunkaerő nem feltétlenül talált munkát annak ellenére sem, hogy képzettséget igazoló papír került a kezébe.
Úgy fest, a magasabb iskolázottság mintha nem hozta volna automatikusan a foglalkoztatottság emelkedését Magyarországon. Az e mögött rejlő okok szerteágazóak lehetnek. Különösen árulkodó ebből a szempontból, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az unió országai között. Pedig a technológiai fejlődéssel együtt az ún. soft skillek, az alkalmazkodás, tudás naprakészen tartása egyre fontosabbak. Ugyanakkor az összkép azt sugallja, hogy a jelenség egyik magyarázata, hogy a gyermekkorban összeszedett hátrányokat később, a kamaszkorban sorra kerülő középiskola nem tudja teljes egészében kompenzálni, hiába szereznek egyre többen ilyen végzettséget, vagyis az probléma árnyéka az alapfokú és korai oktatásra vetül.
Az, hogy a több pénz, a mennyiségi növelés még nem feltétlenül elég, mutatják a PISA felmérések eredményei is. Az OECD ezzel kapcsolatos jelentése megállapítja, hogy bizonyos szint fölött az oktatásba fektetett további anyagi áldozatok már nem járnak ezzel arányos növekedéssel a készségek fejlődésében. Az OECD szerint a pénz egyedül itt már nem old meg mindent, a legsikeresebb országokban az oktatás egy olyan rendszer, amiben elhiszik, hogy minden gyerek képes végigcsinálni az iskolát, és nagy hangsúlyt fektetnek a korai nevelés minőségére; továbbá nem az a kérdés, hogy mennyit áldozunk az oktatásra, hanem, hogy milyenre.
portfolio.hu
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon