Nő az iskolázottság, mégis magas a munkanélküliség - hiábavaló lenne a tanulás?

Tagadhatatlan, a magasabb képzettség versenyelőnye a foglalkoztatás szintjében megmutatkozik. Régiós versenytársainkkal osztozunk azon, hogy az alacsonyan képzettjeink foglalkoztatottsága alacsony, a csehek azonban elhúztak a középszinten képzettek, a szlovákok pedig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával, és így összességében alaposan lehagyták Magyarországot a foglalkoztatottság terén. De elmaradunk Romániától és Lengyelországtól is - mutat rá a portfolio.hu.

A képzetlenség felszámolása érdekében Magyarország teljesítette is a "házi feladatot", az alacsonyan képzettek aránya 2000-ről 2010-re 12 százalékponttal csökkent a 25-64 éves korú népesség körében. Ezzel egy időben az alacsonyan képzettek köre nagyobb arányban jelent meg a magyar munkaerőpiacon, foglalkoztatottságuk azonban csak kisebb mértékben nőtt: azaz álláskereső munkanélküliek lettek. Tehát csökkent az alacsonyan képzettek aránya, a másik oldalon pedig megemelkedett a képzetteké. Az ún. felső-középfokú végzettségűek aránya a 25-64 éves népességen belül 6 százalékponttal nőtt, és ugyanennyivel a felsőfokú végzettségűeké. Az Eurostat adatai szerint azonban foglalkoztatottságuk nem javult, sőt mind a két felsőbb képzettségi kategóriában csökkent (a megnövekedett népességbeli arány mellett), vagyis a képzett többletmunkaerő nem feltétlenül talált munkát annak ellenére sem, hogy képzettséget igazoló papír került a kezébe.

Úgy fest, a magasabb iskolázottság mintha nem hozta volna automatikusan a foglalkoztatottság emelkedését Magyarországon. Az e mögött rejlő okok szerteágazóak lehetnek. Különösen árulkodó ebből a szempontból, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb az élethosszig tartó tanulásban való részvétel az unió országai között. Pedig a technológiai fejlődéssel együtt az ún. soft skillek, az alkalmazkodás, tudás naprakészen tartása egyre fontosabbak. Ugyanakkor az összkép azt sugallja, hogy a jelenség egyik magyarázata, hogy a gyermekkorban összeszedett hátrányokat később, a kamaszkorban sorra kerülő középiskola nem tudja teljes egészében kompenzálni, hiába szereznek egyre többen ilyen végzettséget, vagyis az probléma árnyéka az alapfokú és korai oktatásra vetül.

Az, hogy a több pénz, a mennyiségi növelés még nem feltétlenül elég, mutatják a PISA felmérések eredményei is. Az OECD ezzel kapcsolatos jelentése megállapítja, hogy bizonyos szint fölött az oktatásba fektetett további anyagi áldozatok már nem járnak ezzel arányos növekedéssel a készségek fejlődésében. Az OECD szerint a pénz egyedül itt már nem old meg mindent, a legsikeresebb országokban az oktatás egy olyan rendszer, amiben elhiszik, hogy minden gyerek képes végigcsinálni az iskolát, és nagy hangsúlyt fektetnek a korai nevelés minőségére; továbbá nem az a kérdés, hogy mennyit áldozunk az oktatásra, hanem, hogy milyenre.

portfolio.hu