Növelni kellene a mediáció szerepét a bíróságokon

A mediáció, mint alternatív vitarendezési mód nagyon komoly társadalmi értéket képvisel, "lehetőséget biztosít arra, hogy az emberek felnőtt módjára tudjanak szót érteni egymással". A bíróságra érkezők úgy tekintenek a bíróra, mint aki a vitákat "jó anya vagy jó apa módjára" meg tudja oldani mindkét fél megelégedésére, de az elégedettség nem mindig jellemző a polgári vagy büntetőügyekben.

Az OBH elnöke kitért arra is, hogy bevezetése óta többször változott a mediációt szolgáló keretrendszer, mert először a bírósági titkárok, majd a polgári törvénykönyv változása kapcsán családjogi ügyekben bírók is lehetőséget kaptak a mediációban való részvételre. Bírósági keretekben közvetítéssel jelenleg országos szinten 72 bírósági titkár és 38 bíró foglalkozik, és hónapról hónapra nő a közvetítésekben résztvevők száma.

Magyarországon egyelőre elsősorban büntetőügyekben jellemzőbb a mediáció, pedig például családjogi kérdésekben fontos lenne, hogy a szerepe nőjön.

A közvetítői eljárások száma évről évre emelkedik, de a nyugat-európai 8-10 százalékkal szemben Magyarországon csupán a vádemelések két százalékában alkalmazzák a mediációt.

Hatékonyságát tekintve eléggé sikeresnek nevezhetők a mediációs eljárások, mert a befejezett ügyek 80 százaléka megállapodással végződik, s ezeknek 90 százalékát be is tartják. Az általános elégedettség pedig a terheltek és sértettek részéről egyaránt 90 százalék felett van.