Nyit a német álláspiac: ki találhat könnyen munkát?

Egyes becslések szerint több tízezer magyar várja az osztrák és német munkaerő-piaci korlátozás feloldását, hogy magasabb fizetés, jobb életkörülmények reményében szerencsét próbáljon. Másfél hét múlva, május elsejétől ugyanis a két utolsó engedélyhez kötött munkaerőpiac, az osztrák és a német is megnyílik Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Észtország, Lettország és Litvánia polgárai előtt, ekkortól már nem lesz szükség munkavállalási engedélyre. Ezt az unió 2004-es bővítése után néhány ország azonnal bevezette, például az Egyesült Királyság, de voltak olyanok, amelyek néhány éves haladékot kértek, így tett Franciaország, Olaszország vagy Belgium, viszont Németország és Ausztria a maximális, 5 plusz 2 éves halasztást kérte.

Lesz-e munkaerő dömping?

A munkapiaci nyitás hírét mindkét országban vegyesen fogadták. Németországban körülbelül 100 ezer új munkavállaló bevándorlásával számolnak, míg az osztrák foglalkoztatási szakemberek úgy becsülik, 20-25 ezer munkavállaló érkezik majd a "nyolcaktól". Az eddigi nyilatkozatok alapján a német és osztrák munkaadók nem tartanak a kelet-európaiak rohamától, mondván, aki eddig náluk akart dolgozni, már eddig is megtehette, másfelől pedig a bevándorlás a szakképzett munkaerő hiánya és a lakosság elöregedése miatt még kívánatos is lehet.

Hasonlóan látják ezt a magyar szakemberek is, akik szerint nem lesz tömeges kivándorlás, és a hazai munkaerőpiacra is csak mérsékelt hatással lesz a korlátozás feloldása. Eddig sem özönlöttek a magyarok az unió más országaiba, a térségben ugyanis nálunk a legcsekélyebb a mobilitási hajlandóság. - Általában az aktív, munkaképes korú lakosság 2-2,5 százaléka vállal munkát külföldön, ami összességében feltehetően mintegy százezer embert jelent - tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) sajtóosztálya.

A legnagyobb fogadó országokban - Ausztria, Németország, Egyesült Királyság - több tízezres nagyságrendűre tehető a magyar munkavállalók száma, a korábban legnépszerűbb Egyesült Királyságban a csatlakozási monitoring jelentés alapján 2009-ig összesen mintegy 35 000 magyar vállalt munkát. Ausztriában mintegy 25 ezren lehetnek, nyolcvan százalékuk elsősorban Burgenland, Bécs, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományban dolgozik, és körülbelül nyolcezren ingáznak naponta Magyarország és Ausztria között.

A munkavállalásnak az elérhető álláshelyek száma is határt szab, amelyek esetében a fogadó országok hatóságai fokozott ellenőrzéssel igyekeznek megelőzni az állampolgársági alapon történő megkülönböztetést és a bérdömpinget. - A magyaroknak emellett nemcsak az osztrák és német, hanem a többi kelet-európai ország munkavállalóival is versenyezniük kell, nem beszélve arról, hogy a nyelvtudás hiánya is komoly akadálya a külföldi munkavállalásnak - hangsúlyozták az NFSZ-nél.

Leginkább szakmunkások vándorolnak ki

Az osztrák munkaügyi hivatal, az AMS adatai szerint egész Ausztria területére, 2011 márciusáig a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki, ezeknek több mint a felét magyar állampolgároknak. Az AMS várakozásai szerint május elseje után a legtöbben Magyarországról érkeznek majd, és az új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki.

Ez némiképpen egybeesik az iránynémetország.hu több mint 700 jelentkezőt tartalmazó adatbázisának statisztikájával: ennek alapján a német nyelvterületen elhelyezkedni kívánók 3 százalékát teszik ki csupán a diplomások, mint egy 70 százalékuk szakmunkás bizonyítvánnyal illetve OKJ-s szakmai végzettséggel rendelkezik. A jelentkezők 20 százaléka szakma nélkül, de érettségivel, 7 százalékuk pedig 8 általános iskolai végzettséggel próbál munkát találni - tájékoztatott Szendrei Gergő, az oldal üzemeltetője.

Hasonló tapasztalatokról számolt be lapunknak Kurdi Ferenc, a Pannon Work értékesítési vezetője is: egyelőre még nem érzékelik, hogy többen érdeklődnének a német és osztrák állások iránt, igaz, egy alpinista-csoport már jelezte, hogy szívesen dolgoznának Ausztriában. A győri székhelyű munkaerő-kölcsönző cégnél is úgy látják, leginkább a szakmunkások - felszolgálók, szakácsok, építőipari dolgozók - vándorolnak ki, akik beszélik a német nyelvet, de a szezonális mezőgazdasági munkákat vállalók is nagyobb számban kerekednek most fel. Viszonylag kevés diplomásról tudnak, aki Ausztriában vagy Németországban vállalna munkát. - Eddig jobbára azok mentek ki, akikre szüksége volt az osztrák munkaerő-piacnak, most valószínűleg többen akarnak majd szerencsét próbálni, de hosszú távon ezután is csak azok maradnak kint, akikre valóban igény lesz - fogalmazott Kurdi Ferenc.

És hogy kikre van kereslet jelenleg? Elsősorban a magasan kvalifikált munkaerőre, például gépész- és villamosmérnökökre, informatikusokra. Emellett májustól azoknak az elhelyezkedése is könnyebbé válik, akik a helyiek által nem szívesen végzett munkákra - főként mezőgazdasági munkákra, például spárgaszedésre - jelentkeznek. Mindkét országban nagy igény mutatkozik a szálloda- és vendéglátóiparban dolgozókra, főleg a nyári szezonban. Bár a NFSZ sajtóosztálya hozzáteszi, a valóban mobil, szakképzett, nyelvet beszélő munkavállalók számára eddig is volt lehetőség munkát vállalni az államközi - gyakornoki és vendég-munkavállalói, valamint határ-menti ingázói - egyezmények keretében, de a szezonális foglalkoztatás esetében szintén évek óta rendszeresen járnak magyar munkavállalók mindkét országba. Emellett egy fokozatos piacnyitás is megvalósult az elmúlt években, Ausztria esetében 67 hiányszakma, míg Németországban a diplomások esetében.

Bár a magyar álláspiacot nem borítja fel a korlátozás feloldása, az semmiképpen nem jó jel, ha az itthon is hiányszakmának számító területekről inkább külföldre masíroznak a mesteremberek, ezzel is fokozva az évek óta terebélyesedő munkaerő-hiányt. A dunántúli térségben például évek óta kevés a vasipari és építőipari dolgozó, Kurdi Ferenc szerint pedig elképzelhető, hogy a vendéglátó-iparban is tovább nő a hiány, illetve a betegápolók körében is nagyobb arányú elvándorlásra kell felkészülni. Bár utóbbiak esetében nem olyan könnyű az osztrák munkavállalás, ugyanis a betegápolóknak felsőfokú német nyelvismerettel kell rendelkezniük, ilyenekből pedig nagyon kevés van - teszi hozzá az értékesítési vezető.

Kilenc havi bér Németországban - egy lakás ára itthon

Amíg Ausztriában és Németországban magasabbak a fizetések, olcsóbb a megélhetés, jobbak a munkakörülmények és az életszínvonal, mint itthon, addig nem lehet csodálkozni azon, ha egyes ágazatokban megcsappan a létszám. Ausztriában például nincs minimálbér, az ágazati szakszervezetek évenként alkudják ki azt az óradíjat vagy havi fizetést, ami alatt nem lehet foglalkoztatni a munkaerőt. A mezőgazdaságban az idén az órabér legalább 5 euró 90 cent kell, hogy legyen, vagy minimálisan 1022 euró jár havonta a dolgozóknak. A normál munkaidő heti 40 óra, e fölötti munkáért túlórapótlék jár, a jogszabályok szerint az egész évben folyamatosan foglalkoztatottak öt hét rendes szabadságot kapnak. A németekre általában a szervezettség a jellemző, a túlórákat pedig itt is kifizetik. Emellett az sem mellékes szempont, hogy hasznos munkatapasztalatokkal gazdagodhatnak a diplomás és a szakképzett munkavállalók, az iparban például számos innovációval ismerkedhetnek meg, amit a magyar munkaadók is értékelnek.

Mint Szendrei Gergő elmondta, a fórum bejegyzésekből tudják, hogy akinek sikerült munkát találnia, az 4-5 éven belül nem tervezi a visszatérést a magyar munkaerőpiacra. A családosok, vagy gyermeküket egyedül nevelők pedig eleve letelepedési szándékkal érkeznek Németországba, így ha ők megtalálják a számításaikat és a család minden tagja sikeresen be tud illeszkedni az új környezetbe, valószínűleg már a német társadalom hasznos tagjai lesznek a jövőben - fogalmazott.

Bár B. E. nem telepedett le Németországban, ha most kezdené, biztosan kint maradna. A vendéglátó-ipari közgazdász végzettségű fiatalember 2000-ben kezdett pincérként dolgozni Németországban. Akkoriban még 18 hónapos szerződéssel vállalhatott munkát, így dolgozott egyebek között Ausztriában, Svájcban, Dél-Tirolban. Elsősorban a jó fizetés volt a célja, amivel elégedett is volt, 9 havi fizetéséből ugyanis sikerült itthon egy kétszobás lakást vásárolnia. Mint mondta, összesen hét évet töltött német nyelvterületen, és ezalatt sokat tanult a szakmáról, a munkafeltételeket pedig minden téren kulturáltabbnak találta, mint itthon. Szerinte csak azért nem telepedett le kint, mert több helyen megfordult, és hiányzott a családja. - Mindenkinek ajánlom, hogy ha fiatal és teheti, menjen ki és próbáljon szerencsét, mert új kapuk nyílnak meg az ember előtt. Igaz, hogy sokat kell dolgozni, viszont a bérekből meg lehet élni - mondta a ma már bajai étteremtulajdonosként dolgozó fiatalember.