Nyitott állásinterjú

A kétszemélyes beszélgetési helyzetben az interjúvoló háttérbe vonul és lehetőséget ad az interjúalanynak, hogy kötetlen formában mutathassa be önmagát. Az interjú célja ebben az esetben, hogy a kérdező a jelöltről átfogó képet kapjon.

images

A kérdező feladata, hogy minél tágabb teret adjon a jelölt megnyilvánulásainak; csak akkor orientáljon, amikor átvezető kérdésekre van szükség.

A nyitott állásinterjú egy olyan interjúfajta, amely során a jelölt és az interjúztató szabadon beszélgetnek a jelölt személyes és szakmai életéről, tapasztalatairól, képességeiről és céljairól. A nyitott állásinterjú célja, hogy a jelölt és az interjúztató megismerjék egymást, és meghatározzák, hogy a jelölt megfelel-e a vállalat kultúrájának és elvárásainak.

A nyitott állásinterjú előnyei közé tartozik:

  •     Közvetlenség: A nyitott állásinterjú lehetővé teszi a jelölt és az interjúztató számára, hogy közvetlenül kommunikáljanak egymással, ami segíthet a kapcsolat kialakításában és a kölcsönös megértésben.
  •     Mélyebb megértés: lehetősége van az interjúztatónak arra, hogy mélyebben megismerje a jelöltet, és meghatározza, hogy megfelel-e a vállalat kultúrájának és elvárásainak.
  •     Kérdések és válaszok: a jelölt és az interjúztató szabadon kérdezhetnek és válaszolhatnak egymásnak, ami segíthet a kapcsolat kialakításában és a kölcsönös megértésben. A módszer egyik nagy előnye, hogy verbális szinten rögtön visszajelzéseket kaphat az interjúvoló az interjúalany strukturálási, orientációs, priorizációs képességeiről.

A nyitott állásinterjú hátrányai közé tartozik:

  •     Időigény: időigényes lehet, mivel a jelölt és az interjúztató szabadon beszélgetnek egymással, ami hosszabb interjúkat eredményezhet.
  •     Képességek értékelése: az interjúztató mélyebben megismerheti a jelöltet, de nehezebb lehet a jelölt képességeinek és tapasztalatainak objektív értékelése.
  •     Kényelem: szabadon beszélgethetnek egymással az interjúztatóval, ami kényelmetlen lehet a jelölt számára, különösen ha a jelölt nem érzi magát kényelmesen a nyitott beszélgetésekben.

 

  • 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Gazdaságilag nem aktívak

Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Teljes cikk

Munkanélküliségi ráta

A munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Teljes cikk

Aktivitási arány

A gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül azt mutatja meg, hogy a népesség hány százaléka vesz részt a munkaerőpiacon, azaz a... Teljes cikk