Megjelent: 5 éve

Nyugdíjasként is marad a munka

Egy társadalom állapotát az is jellemzi, hogyan bánik az öregeivel. Ehhez vastagon hozzá tartozik az, milyen anyagi viszonyokat lát jónak a nyugdíjas évekre, képes-e olyan rendszert teremteni, amelyben az aktív életből kikerülők anyagi viszonyai legfeljebb csak jelentéktelen mértékben változnak.

Ami a magyar viszonyokat illeti egyértelmű a válasz. A nyugdíjassá váló emberek jövedelme jelentősen csökken. Ahhoz tehát, hogy megőrizzék az életszínvonalukat, valamit tenniük kell. Mint korábban megírtuk, léteznek olyan előrejelzések, amelyek azt bizonygatják: a rendszerváltást követő évek jövedelmi viszonyai, a többi között a minimálbéres, vagy a bejelentés nélküli, borítékos fizetések miatt az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lévő nyugdíj) csökkenése, súlyos megoldandó problémát jelent majd a későbbi gazdasági irányításnak.

Öregszenek a társadalmak, több a nyugdíjas év

Ez így is van. A társadalmak ugyanis öregszenek, s bár nálunk a halálozási statisztikák szerint, lassabb ez a folyamat, mégiscsak az várható, hogy az átmeneti esztendők után, valamelyest növekszik az emberek nyugdíjban eltöltött éveinek a száma.

Az átmeneti időszak azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik egyes korosztályok számára hatvanöt esztendőre. A férfiaknál ez annyit tesz, hogy ők átlagosan hat, hét esztendőt töltenek majd el nyugdíjban, a statisztikák szerint ugyanis esetükben a születéskor várható átlagéletkor valahol hetvenegy és hetvenkét év között van. A nőknél jobb a helyzet, ők tovább élnek, ami miatt a magyar lakosság várható átlagéletkora nagyjából hetvenöt év körül van.

Kisebb a részesedés a növekedés hozadékából

A nyugdíjat erre az időre kell jelenleg előteremtenie a társadalomnak. Ez pedig nem kis feladat. Az államháztartás adatai szerint a nyugdíjakra szánt kiadások közelítik a háromezermilliárd forintot, egészen pontosan 2 916 milliárd forintot tettek ki tavaly. Az átlagos nyugdíjak jelenleg száztizenötezer forint magasságában állomásoznak. Vannak olyan statisztikák, amelyek szerint a nyugdíjasok legnagyobb rétegének hetvenezer és nyolcvanezer forint körüli összeg érkezik havonta a számlájára.

A mostani politikai kurzus szigorította a nyugdíjszabályokat. Ezek közül az egyik érzékeny pont a nyugdíjemelések inflációhoz kötése volt. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az európai összevetésben amúgy is alacsony nyugdíjak szinten maradnak. Másként megközelítve a kérdést, ez annyit is jelenthet, a társadalom nem kis, valamivel nagyobb mint kétmilliós rétege nem részesül annak hozadékából, ha például dinamikusabban növekszik a gazdaság.

Nyílik a társadalmi rétegek közti olló

Egyszerűbben megfogalmazva a kérdést, három százalékos gazdasági növekedés esetén legfeljebb egy-két százalék közötti többlet (nyugdíjemelés) jut a nyugdíjasok számára. Merthogy az infláció nagyjából éves viszonylatban ezen a szinten áll. A helyzet eredményezheti, hogy nagyobbra nyílik az olló a társdalom aktív és nyugdíjas tagjainak jövedelme között.

Izgalmas kérdés a napokban felvetett tematika, nevezetesen az, hogy a férfiaknakis meg kellene kapni a nőket megillető korkedvezményt, miszerint negyven éves munka után elmehetnének nyugdíjba. Munka alatt itt a ténylegesen bejelentett munkával eltöltött éveket értjük.
A felvetés az idősödő férfiak számára kedvező lenne, a morális magyarázat egyelőre még hiányzik. A nők esetében ugyanis 2010-ben ez így hangzott: a kedvezmény a nők kettős - családi és munkahelyi - szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése.

Kétszázmilliárdos lehet a kérdés

A népszavazási kezdeményezés, amely eredményessége esetén a férfiak bevonását jelentheti ebbe a körbe, nem kevés plusz kiadást okozhat az államháztartás számára. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakemberei szerint az első körben ez százötvenezer férfit érinthet. Az ő ellátásuk pedig legalább kétszázmilliárd forint plusz kiadást jelentene.
És persze változatlanul nyitva maradna a kérdés: eljön-e az időszak, amikor a nyugdíjas korosztály is nagyobb kanállal merhetne a társadalmi húsosfazékból? Erre bizonyosan még hosszú ideig várni kell. Addig is marad az idősödő korosztály számára a nyugdíj melletti munka. A valódi pihenést hozó öreg korra a társadalom nagy részének egyelőre még jócskán várnia kell.
  • 2020.04.09Online workshopok és E-learning képzések április 9-től Válassza online workshopjainkat fix időben, vagy az e-learning alapú, rugalmas tanulási formát, amelyben bárhol és bármikor, önállóan, a saját időbeosztása szerint sajátíthatja el a tananyagot! Részletek Jegyek
  • 2020.06.127 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz. A júniusi tréningünkre első sorban a B1+/B2 szintű jelentkezőket várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Órabér vagy teljesítménybér? Milyen bérezést válasszunk?

Legyen akár baráti összejövetelen téma a munkahely, vagy egy hitel kapcsán egyeztetett munkáltatói igazolás, esetleg álláskeresés a kérdés minden... Teljes cikk

Közmunkás bér

A közfoglalkoztatottak bére is függ az iskolai végzettségtől és attól, hogy a dolgozó munkavezetői feladatokat lát-e el. A közmunkások bére 2017... Teljes cikk

Országos Bérügyviteli Bajnokság - a rendezvény, amit nem kell lemondani

A bérügyviteli szakma legnagyobb versenye idén sem marad el. Nyolc éve a vetélkedőre nevező kismamák és az ország távolabbi pontjairól jelentkező... Teljes cikk