Megjelent: 10 éve

Nyugdíjasként is marad a munka

Egy társadalom állapotát az is jellemzi, hogyan bánik az öregeivel. Ehhez vastagon hozzá tartozik az, milyen anyagi viszonyokat lát jónak a nyugdíjas évekre, képes-e olyan rendszert teremteni, amelyben az aktív életből kikerülők anyagi viszonyai legfeljebb csak jelentéktelen mértékben változnak.

Ami a magyar viszonyokat illeti egyértelmű a válasz. A nyugdíjassá váló emberek jövedelme jelentősen csökken. Ahhoz tehát, hogy megőrizzék az életszínvonalukat, valamit tenniük kell. Mint korábban megírtuk, léteznek olyan előrejelzések, amelyek azt bizonygatják: a rendszerváltást követő évek jövedelmi viszonyai, a többi között a minimálbéres, vagy a bejelentés nélküli, borítékos fizetések miatt az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lévő nyugdíj) csökkenése, súlyos megoldandó problémát jelent majd a későbbi gazdasági irányításnak.

Öregszenek a társadalmak, több a nyugdíjas év

Ez így is van. A társadalmak ugyanis öregszenek, s bár nálunk a halálozási statisztikák szerint, lassabb ez a folyamat, mégiscsak az várható, hogy az átmeneti esztendők után, valamelyest növekszik az emberek nyugdíjban eltöltött éveinek a száma.

Az átmeneti időszak azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik egyes korosztályok számára hatvanöt esztendőre. A férfiaknál ez annyit tesz, hogy ők átlagosan hat, hét esztendőt töltenek majd el nyugdíjban, a statisztikák szerint ugyanis esetükben a születéskor várható átlagéletkor valahol hetvenegy és hetvenkét év között van. A nőknél jobb a helyzet, ők tovább élnek, ami miatt a magyar lakosság várható átlagéletkora nagyjából hetvenöt év körül van.

Kisebb a részesedés a növekedés hozadékából

A nyugdíjat erre az időre kell jelenleg előteremtenie a társadalomnak. Ez pedig nem kis feladat. Az államháztartás adatai szerint a nyugdíjakra szánt kiadások közelítik a háromezermilliárd forintot, egészen pontosan 2 916 milliárd forintot tettek ki tavaly. Az átlagos nyugdíjak jelenleg száztizenötezer forint magasságában állomásoznak. Vannak olyan statisztikák, amelyek szerint a nyugdíjasok legnagyobb rétegének hetvenezer és nyolcvanezer forint körüli összeg érkezik havonta a számlájára.

A mostani politikai kurzus szigorította a nyugdíjszabályokat. Ezek közül az egyik érzékeny pont a nyugdíjemelések inflációhoz kötése volt. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az európai összevetésben amúgy is alacsony nyugdíjak szinten maradnak. Másként megközelítve a kérdést, ez annyit is jelenthet, a társadalom nem kis, valamivel nagyobb mint kétmilliós rétege nem részesül annak hozadékából, ha például dinamikusabban növekszik a gazdaság.

Nyílik a társadalmi rétegek közti olló

Egyszerűbben megfogalmazva a kérdést, három százalékos gazdasági növekedés esetén legfeljebb egy-két százalék közötti többlet (nyugdíjemelés) jut a nyugdíjasok számára. Merthogy az infláció nagyjából éves viszonylatban ezen a szinten áll. A helyzet eredményezheti, hogy nagyobbra nyílik az olló a társdalom aktív és nyugdíjas tagjainak jövedelme között.

Izgalmas kérdés a napokban felvetett tematika, nevezetesen az, hogy a férfiaknakis meg kellene kapni a nőket megillető korkedvezményt, miszerint negyven éves munka után elmehetnének nyugdíjba. Munka alatt itt a ténylegesen bejelentett munkával eltöltött éveket értjük.
A felvetés az idősödő férfiak számára kedvező lenne, a morális magyarázat egyelőre még hiányzik. A nők esetében ugyanis 2010-ben ez így hangzott: a kedvezmény a nők kettős - családi és munkahelyi - szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése.

Kétszázmilliárdos lehet a kérdés

A népszavazási kezdeményezés, amely eredményessége esetén a férfiak bevonását jelentheti ebbe a körbe, nem kevés plusz kiadást okozhat az államháztartás számára. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakemberei szerint az első körben ez százötvenezer férfit érinthet. Az ő ellátásuk pedig legalább kétszázmilliárd forint plusz kiadást jelentene.
És persze változatlanul nyitva maradna a kérdés: eljön-e az időszak, amikor a nyugdíjas korosztály is nagyobb kanállal merhetne a társadalmi húsosfazékból? Erre bizonyosan még hosszú ideig várni kell. Addig is marad az idősödő korosztály számára a nyugdíj melletti munka. A valódi pihenést hozó öreg korra a társadalom nagy részének egyelőre még jócskán várnia kell.
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ezért nehéz a kkv-nak jó könyvelőt találni

A kkv-k egyik legkritikusabb területe a pénzügyi-számviteli nyilvántartás – és mégis, a cégek többsége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ha... Teljes cikk

Munkabér kifizetése

A munkabér kifizetésének szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) és kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, mégis gyakran merülnek fel... Teljes cikk

Mennyiért dolgozol? Hamarosan mindenki tudni fogja

2026 júniusától életbe lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálja át a cégek bérpolitikáját és HR-folyamatait. A... Teljes cikk