Nyugdíjasként is marad a munka

Ami a magyar viszonyokat illeti egyértelmű a válasz. A nyugdíjassá váló emberek jövedelme jelentősen csökken. Ahhoz tehát, hogy megőrizzék az életszínvonalukat, valamit tenniük kell. Mint korábban megírtuk, léteznek olyan előrejelzések, amelyek azt bizonygatják: a rendszerváltást követő évek jövedelmi viszonyai, a többi között a minimálbéres, vagy a bejelentés nélküli, borítékos fizetések miatt az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lévő nyugdíj) csökkenése, súlyos megoldandó problémát jelent majd a későbbi gazdasági irányításnak.

Öregszenek a társadalmak, több a nyugdíjas év

Ez így is van. A társadalmak ugyanis öregszenek, s bár nálunk a halálozási statisztikák szerint, lassabb ez a folyamat, mégiscsak az várható, hogy az átmeneti esztendők után, valamelyest növekszik az emberek nyugdíjban eltöltött éveinek a száma.

Az átmeneti időszak azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár fokozatosan emelkedik egyes korosztályok számára hatvanöt esztendőre. A férfiaknál ez annyit tesz, hogy ők átlagosan hat, hét esztendőt töltenek majd el nyugdíjban, a statisztikák szerint ugyanis esetükben a születéskor várható átlagéletkor valahol hetvenegy és hetvenkét év között van. A nőknél jobb a helyzet, ők tovább élnek, ami miatt a magyar lakosság várható átlagéletkora nagyjából hetvenöt év körül van.

Kisebb a részesedés a növekedés hozadékából

A nyugdíjat erre az időre kell jelenleg előteremtenie a társadalomnak. Ez pedig nem kis feladat. Az államháztartás adatai szerint a nyugdíjakra szánt kiadások közelítik a háromezermilliárd forintot, egészen pontosan 2 916 milliárd forintot tettek ki tavaly. Az átlagos nyugdíjak jelenleg száztizenötezer forint magasságában állomásoznak. Vannak olyan statisztikák, amelyek szerint a nyugdíjasok legnagyobb rétegének hetvenezer és nyolcvanezer forint körüli összeg érkezik havonta a számlájára.

A mostani politikai kurzus szigorította a nyugdíjszabályokat. Ezek közül az egyik érzékeny pont a nyugdíjemelések inflációhoz kötése volt. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az európai összevetésben amúgy is alacsony nyugdíjak szinten maradnak. Másként megközelítve a kérdést, ez annyit is jelenthet, a társadalom nem kis, valamivel nagyobb mint kétmilliós rétege nem részesül annak hozadékából, ha például dinamikusabban növekszik a gazdaság.

Nyílik a társadalmi rétegek közti olló

Egyszerűbben megfogalmazva a kérdést, három százalékos gazdasági növekedés esetén legfeljebb egy-két százalék közötti többlet (nyugdíjemelés) jut a nyugdíjasok számára. Merthogy az infláció nagyjából éves viszonylatban ezen a szinten áll. A helyzet eredményezheti, hogy nagyobbra nyílik az olló a társdalom aktív és nyugdíjas tagjainak jövedelme között.

Izgalmas kérdés a napokban felvetett tematika, nevezetesen az, hogy a férfiaknakis meg kellene kapni a nőket megillető korkedvezményt, miszerint negyven éves munka után elmehetnének nyugdíjba. Munka alatt itt a ténylegesen bejelentett munkával eltöltött éveket értjük.
A felvetés az idősödő férfiak számára kedvező lenne, a morális magyarázat egyelőre még hiányzik. A nők esetében ugyanis 2010-ben ez így hangzott: a kedvezmény a nők kettős - családi és munkahelyi - szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése.

Kétszázmilliárdos lehet a kérdés

A népszavazási kezdeményezés, amely eredményessége esetén a férfiak bevonását jelentheti ebbe a körbe, nem kevés plusz kiadást okozhat az államháztartás számára. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakemberei szerint az első körben ez százötvenezer férfit érinthet. Az ő ellátásuk pedig legalább kétszázmilliárd forint plusz kiadást jelentene.
És persze változatlanul nyitva maradna a kérdés: eljön-e az időszak, amikor a nyugdíjas korosztály is nagyobb kanállal merhetne a társadalmi húsosfazékból? Erre bizonyosan még hosszú ideig várni kell. Addig is marad az idősödő korosztály számára a nyugdíj melletti munka. A valódi pihenést hozó öreg korra a társadalom nagy részének egyelőre még jócskán várnia kell.