OÉT: a szakszervezetek elutasították a nyugdíjrendszer szigorítását

Pataky Péter, a szakszervezeti oldal szóvivője szerint elfogadhatatlan, hogy a 39-40 évet dolgozott és el akar menni 62 éves kora előtt nyugdíjba, azt még büntessék is.

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: az előrehozott nyugdíj lehetősége eleve egy kedvezmény, a kedvezmény mértékének változtatásáról van szó, tehát nem szigorításról.

A fórumon a szakszervezeti oldal nem támogatta az Európai Szociális Karta magyarországi jelentését sem, mert az nem foglalkozik a méltányos bérezéssel, illetve a karta módosításának ratifikálásával. A munkáltatói oldal támogatta a jelentést. A kormányzati oldal tudomásul vette a szakszervezeti véleményt, illetve vállalta, hogy a szakszervezetek által kifogásolt témaköröket hamarosan megvitatja az OÉT keretei között.

Az előrehozott nyugdíj szabályairól folytatott vitában Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke elmondta: a magyar munkavállalók nem azért mennek el 62 éves koruk helyett 60 évesen nyugdíjba, mert nem szeretnek dolgozni, hanem azért mert egészen mások a foglalkoztatási és egészségügyi viszonyok Magyarországon, mint például Svédországban.

Pataky Péter kifejezte: a múlt évben elfogadott nyugdíjszámítási mód eleve csökkenti a nyugdíjakat, a kormány pedig most tovább büntetné a hosszú szolgálati idővel rendelkezőket is.

Csizmár Gábor arra figyelmeztetett, hogy a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek felelőssége is, hogy egyensúlyban legyen a nyugdíjpénztár.

Pataky Péter válaszában rámutatott: inkább azzal kellene foglalkozni, hogy mindenki befizesse a nyugdíjkasszába a járulékokat, s akkor kevesebb lenne a hiány. Nem a szakszervezetek akarták a magánnyudíjpénztári rendszert, a mostani hiány egyik fő okozóját. Pataky Péter ezért folyamatos ad hoc jellegű szigorítgatások helyett a nyugdíjrendszer átfogó módosítását javasolta.

A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek is egyetértettek a komplex rehabilitációs rendszert segítő kormányrendelet tervezetével.

Mint Juhász Ferenc, a rehabilitációs szakértői intézet vezetője elmondta: a rendelet a rehabilitációs járadékról a rehabilitációban közreműködő intézményekről szóló korábbi törvények érvényesülését segíti elő. A jogszabályok célja, hogy akik munkaképessége javítható azok ehhez minden segítséget megkapjanak, majd munkához, rendes keresethez jussanak.