OÉT: nehezen egyezkednek a minimálbér terén a felek

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az október 31-i OÉT-ülésen kijelentette: a bérmegállapodás előfeltétele a munkabékéről való egyezségnek. A szakszervezetek számára nem elfogadható, hogy a bérmegállapodás valamikor 2009 január 1-je után lépjen csak életbe, mint ahogy az sem, hogy a minimálbérekről ágazati szinten döntsenek. Hangsúlyozta: mindkét félnek el kell mozdulnia a merev álláspontról. A költségvetés kapcsán kijelentette: nem elég a büdzsé hiánycélját módosítani, az államháztartás struktúráját, így például a nyugdíjrendszert kell érdemben megreformálni.

A szakszervezeti oldal a már korábban bejelentett igényét a 80 ezer forintos minimálbérre nem módosította, ám Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a 80 ezer forint egy tárgyalási alap, amely változhat. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: az elsődleges szempont a munkahelyek megtartása. A minimálbér-emelés azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben jelentősen veszélyeztetné ennek a célnak az elérését - vélekedett. Rámutatott: a minimálbér 80 ezer forintra emelése az 5 főnél többet foglalkoztató vállalatok egyharmadát érintené. Aláhúzta: a bérbefagyasztáshoz ragaszkodnak.

Átszervezik a forrásokat

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bejelentette: az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásait rövid időn belül át fogják szervezni oly módon, hogy a keret minél inkább a foglalkoztatásra érdemben befolyást gyakorló programokat támogassa. Hangsúlyozta: a 800 milliárdos összeg nem támogatás, hanem egy hitelkeret, amely a cégeknek szükség esetén likviditási segítséget hivatott nyújtani. Az államtitkár rámutatott: az OÉT húszéves történetében még sohasem fordult elő, hogy egy hónapon belül háromszor kellett makropályát módosítani. "A nem szokványos helyzet nem szokványos megoldásokat követel" - fogalmazott.

Borsik János úgy vélte: a válság kialakulásában meghatározó szerepet játszottak a pénzintézetek, ezért a krízis kezelésének fontos része, hogy szigorodjanak a bankok működési feltételei. Felvetette: a magyar bankok addig ne kapjanak állami támogatást a 20 milliárd eurós pénzügyi csomagból, amíg nem növelik működésük átláthatóságát és biztonságát. A felek megegyeztek, hogy november 7-én folytatják a tárgyalást, melyen Bajnai Gordon gazdasági és fejlesztési miniszter részletezi majd a 800 milliárdos csomag tartalmát.