OÉT: nincs egyezség adóügyben

A fórumnak nem sikerült megegyezni a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabály-módosításokról sem. A következő ülésre a munkáltatói oldal olyan javaslatokat dolgoz ki, amely alapján talán sikerül megegyezni erről a témakörről.

A rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabály-módosítással kapcsolatban Rolek Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője emlékeztetett arra, hogy már az eredeti törvénymódosításkor is kifejezték: ez a követelményrendszer az idealisztikus célok érdekében messze elrugaszkodott a valóságtól.

Úgy néz ki, mintha az állami támogatás, a közbeszerzésben való részvétel lehetősége ajándék lenne a cégeknek, a jó munkáltatót megjutalmazzák, a rosszat pedig megbüntetik. A szóvivő rámutatott: nem ajándékról van szó, hanem üzletről, a kölcsönös előnyök alapján.

Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, a kormányzati oldal szóvivője ez utóbbival egyetértve kifejtette: valóban üzletről van szó, azonban a kormánynak joga van a sok jelentkező közül azzal megkötni ezt az üzletet, aki eleget tesz a közérdekből is megfogalmazott követelményeknek.

A rendezett munkaügyi kapcsolatok biztosítása pedig ilyen közérdek, sőt még a munkáltatóknak is érdeke, hogy ne jussanak további versenyelőnyhöz az állami támogatással, vagy a közbeszerzésben való részvétellel azok, akik például a feketefoglalkoztatás révén eleve versenyelőnyt akartak elérni.

Rolek Ferenc hangsúlyozta: éppen az jelenti az egyik problémát, hogy nemcsak a fekete-foglalkoztatásért, hanem például a munkaidő-nyilvántartásnál elkövetett apró pontatlanságnál is jogszabálysértést állapíthat meg a munkaügyi felügyelő, ezzel pedig akár a jelentős foglalkoztatás-bővítést jelentő beruházás támogatását, vagy az ilyen jellegű közbeszerzést hiúsíthatja meg.

Ez a munkáltatói érdekképviseletek szerint sérti az arányosság elvét, és alkotmányellenes. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a közbeszerzéseknél a külföldi vállalatokra nem vonatkoznak ezek a követelmények, ez pedig ellentétes az egyenlő bánásmód európai uniós elvével.

Kifogásolta azt is, hogy ha egy cég bíróság előtt megtámadja a munkaügyi hatóság jogerős határozatát, a bírósági döntésig akkor sem juthat hozzá a támogatáshoz, a közbeszerzéshez, ha neki van igaza.

A szakszervezeti oldal részéről Palkovics Imre szóvivő azt kifogásolta, hogy ha a támogatásban részesített vagy közbeszerzést elnyerő cég már ezt követően sérti meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét, akkor nem kell visszafizetnie a támogatást, vagy nem zárják ki a közbeszerzésből. A szakszervezetek igényelnék, hogy a jogszabály-módosítás erre is lehetőséget adjon.

Herczog László rámutatott: utólag egy folyamatban lévő beruházást már nem lehet leállítani, a kifizetett pénzt visszakövetelni, a közbeszerzésből kizárni egy céget, mert ez egy alkotmányossági aggályokat is jelenthetne. Egy újabb támogatásból vagy közbeszerzésből viszont három évre kizárja magát egy ilyen cég.

A pénteken tárgyalt törvénymódosítási javaslat lényege, hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó korábbi jogszabályokat egységesítenék. Ezek szerint az államháztartási és a közbeszerzési törvényben egyaránt három évre módosítanák azt az időtartamot, ameddig a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal ellentétes gyakorlatot folytató cég nem kaphat állami támogatást, illetve nem vehet részt közbeszerzésben

Ez az időtartam jelenleg az államháztartási törvényben két év, a közbeszerzési törvényben öt év.

Mindkét törvényben egységes lenne a követelményrendszer is, azaz a feketefoglalkoztatás, a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása, a munkaidő-nyilvántartás jogszerű vezetésének megsértése jelentene okot a szankcionálásra. A tervezet szerint a munkabér jogszerű kifizetése is szerepelne a követelmények között.

A munkáltatói oldal a következő ülésre kidolgozza, hogy milyen formában támogatná a törvénymódosítást. Az eredeti törvénymódosításokat a munkáltatói oldal elutasításával, a szakszervezeti oldal támogatásával terjesztette az Országgyűlés elé a kormány.