Ön mit szólna a négynapos munkahéthez?
Több országban is tervezik bevezetni a négynapos munkahetet, hosszú hétvégéket biztosítva alkalmazottaiknak. Franciaországban az iskolák ötödében négynapos lesz a tanítás szeptemberben, emiatt viszont rövidül a nyári szünet a tanároknak és a diákoknak egyaránt - írja a Magyar Nemzet.
Spanyolországban a technológia fejlődése és a távmunka terjedése miatt fontolgatják a hosszú hétvégék bevezetését a svéd, holland, amerikai, francia, chilei vagy éppen gambiai kísérlet alapján - írja a lap.
José Carlos Casero, a spanyol munkaidőt újragondoló országos bizottság (ARHOE) vezetője még a jövő zenéjének tartja a kezdeményezést, mert egy másik kísérletből az derült ki, hogy az országban még mindig nem sikerült 45 percre csökkenteni az ebédidőt.
A négynapos munkahét ötlete nem új emlékeztet a lap, hiszen a mexikói Carlos Slim, a világ ötödik leggazdagabb vállalkozója már három évvel ezelőtt javasolta, hogy a digitális technológia fejlődése, a robotika terjedése miatt ideje lenne kipróbálni ezt a munkaformát, sőt ő csak 3 napra csökkentené a munkahetet. Viszint cserébe az átlagos 8 óráról 11 órára növelné a munkaidőt. Az Egyesült Államok Utah állama 2008-ban már a gyakorlatban is alkalmazta az ötletet a közalkalmazottak körében. A 25 ezer alkalmazottból 18 ezren vettek részt a programban, és kétharmaduk elégedett volt a hosszabb hétvégével. 2011-ben azonban politikai viták miatt beszüntették a kísérletet.
Svédországban két évig kísérleteztek hasonló programmal több ágazatban, egészen idén februárig, itt is politikai okok vezettek a megszüntetéshez. A skandináv állami vállalatok egyes ágazataiban csökkent az alkalmazottak munkaideje, a fizetésük viszont nem. A jobbközép ellenzék azonban azzal szavazta meg a kísérlet végét, hogy több a költség, mint amennyi haszon származik belőle, és idén visszatértek a hat- helyett a nyolcórás munkanapra.
A lap szerint azonban a három- vagy négynapos hétvégének hátrányai is vannak, amelyekre nem hívják fel eléggé a figyelmet. Egy spanyol szaklap hatástanulmánya is arra a következtetésre jutott, az így meghosszabbított munkanap először a termelékenységet csökkenti, mert hét munkaóra után már nem olyan hatékony a dolgozó. Csökken a figyelem is - a kétkezi munkavégzők körében a kézügyesség -, tehát ahogy tovább nő a munkaidő, a balesetveszélynek is 37 százalékkal nagyobb az esélye. Arról nem is beszélve, hogy a megnyúló munkahelyi órák által kiváltott szorongás sok betegség okozója lehet.
Fotó Pixabay
Magyar Nemzet
José Carlos Casero, a spanyol munkaidőt újragondoló országos bizottság (ARHOE) vezetője még a jövő zenéjének tartja a kezdeményezést, mert egy másik kísérletből az derült ki, hogy az országban még mindig nem sikerült 45 percre csökkenteni az ebédidőt.
A négynapos munkahét ötlete nem új emlékeztet a lap, hiszen a mexikói Carlos Slim, a világ ötödik leggazdagabb vállalkozója már három évvel ezelőtt javasolta, hogy a digitális technológia fejlődése, a robotika terjedése miatt ideje lenne kipróbálni ezt a munkaformát, sőt ő csak 3 napra csökkentené a munkahetet. Viszint cserébe az átlagos 8 óráról 11 órára növelné a munkaidőt. Az Egyesült Államok Utah állama 2008-ban már a gyakorlatban is alkalmazta az ötletet a közalkalmazottak körében. A 25 ezer alkalmazottból 18 ezren vettek részt a programban, és kétharmaduk elégedett volt a hosszabb hétvégével. 2011-ben azonban politikai viták miatt beszüntették a kísérletet.
Svédországban két évig kísérleteztek hasonló programmal több ágazatban, egészen idén februárig, itt is politikai okok vezettek a megszüntetéshez. A skandináv állami vállalatok egyes ágazataiban csökkent az alkalmazottak munkaideje, a fizetésük viszont nem. A jobbközép ellenzék azonban azzal szavazta meg a kísérlet végét, hogy több a költség, mint amennyi haszon származik belőle, és idén visszatértek a hat- helyett a nyolcórás munkanapra.
A lap szerint azonban a három- vagy négynapos hétvégének hátrányai is vannak, amelyekre nem hívják fel eléggé a figyelmet. Egy spanyol szaklap hatástanulmánya is arra a következtetésre jutott, az így meghosszabbított munkanap először a termelékenységet csökkenti, mert hét munkaóra után már nem olyan hatékony a dolgozó. Csökken a figyelem is - a kétkezi munkavégzők körében a kézügyesség -, tehát ahogy tovább nő a munkaidő, a balesetveszélynek is 37 százalékkal nagyobb az esélye. Arról nem is beszélve, hogy a megnyúló munkahelyi órák által kiváltott szorongás sok betegség okozója lehet.
Fotó Pixabay
Magyar Nemzet
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?