Megjelent: 6 hónapja

Öngondoskodás magyar módra: a szupernyugdíjasokat kivéve szinte mindenki nagy bajban lesz

Globálisan a munkavállalók 65 százaléka nem fizet nyugdíjjárulékot, ami a kormányok számára jelentős kihívást, a vagyonkezelők számára pedig óriási növekedési lehetőséget jelent. Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal - derül ki a PwC legfrissebb elemzéséből.

Világszerte a 26-35 év közötti munkavállalók körülbelül 79%-a, mintegy 2,2, milliárd ember egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire.

A PwC becslései szerint az Egyesült Államokban a nyugdíj előtt állók (55-64 éves korosztály) nyugdíjcélú megtakarításainak középértéke 120 000 dollár, ami 15 év nyugdíjban töltött idővel számolva várhatóan kevesebb mint 1000 dollárt biztosít majd havonta. Ez aligha elegendő, különösen, ha bekalkuláljuk a várható élettartam és az egészségügyi ellátás költségeinek növekedését.

Öngondatlanok


Magyarországon sem jellemző az öngondoskodás: a KSH közvéleménykutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1 625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla.

A PwC szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra. Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó: hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a sorban.

„A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat” - mutat rá Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Szupernyugdíjasok


A kiemelkedően magas munkabérből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs járulékfizetési felső határ Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa.

Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, és ezen befizetések után az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá. Ezeket az érintettek óriási befizetései alapozták meg, mivel ők az elmúlt nyolc évben kiemelkedő mértékben járultak hozzá a közterhekhez.

Nagy baj lesz a katásokkal


Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet. Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók - és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalany - számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak.

E csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez. Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz.

Aki nem gondoskodik idős éveiről, az a nyugdíjba vonulás után sem adhatja majd fel az ipart, egyszerűen megélhetési okokból.
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ennyi pluszpénzre számíthatnak a nyugdíjasok novemberben

Minden jogosult, 2,5 millió nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember maximális, 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot kap novemberben a... Teljes cikk

Izlandon és Svájcban a legjobb nyugdíjasnak lenni, Magyarországon nem javult az idősek helyzete

Magyarország továbbra is a 33. helyen áll a listán, mely a nyugdíjasok jóléte és pénzügyi biztonsága szerint rangsorolja az országokat. Teljes cikk

A fiatalabb generációk megszólítása lehet a nyugdíjpénztárak jövőjének kulcsa

A pandémia alatt az önkéntes pénztárak megmutatták, hogy rendkívüli körülmények között is képesek gyorsan, hatékonyan reagálni, és... Teljes cikk