Megjelent: 1 hete

Öngondoskodás magyar módra: a szupernyugdíjasokat kivéve szinte mindenki nagy bajban lesz

Globálisan a munkavállalók 65 százaléka nem fizet nyugdíjjárulékot, ami a kormányok számára jelentős kihívást, a vagyonkezelők számára pedig óriási növekedési lehetőséget jelent. Magyarországon is viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjas évekre, az Európai Unión belül sereghajtónak számítunk a jelenlegi megtakarítási hajlandósággal - derül ki a PwC legfrissebb elemzéséből.

Világszerte a 26-35 év közötti munkavállalók körülbelül 79%-a, mintegy 2,2, milliárd ember egyáltalán nem tesz félre nyugdíjas éveire.

A PwC becslései szerint az Egyesült Államokban a nyugdíj előtt állók (55-64 éves korosztály) nyugdíjcélú megtakarításainak középértéke 120 000 dollár, ami 15 év nyugdíjban töltött idővel számolva várhatóan kevesebb mint 1000 dollárt biztosít majd havonta. Ez aligha elegendő, különösen, ha bekalkuláljuk a várható élettartam és az egészségügyi ellátás költségeinek növekedését.

Öngondatlanok


Magyarországon sem jellemző az öngondoskodás: a KSH közvéleménykutatási adatai szerint a munkaképes lakosságon belül csak 21 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 1 625 milliárd forint, ami mintegy 1,1 millió tag között oszlik meg. Ezt egészíti ki mintegy 380 ezer nyugdíjbiztosítás és 107 ezer nyugdíj-előtakarékossági számla.

A PwC szakértői szerint ezekből az adatokból is látszik, hogy Magyarországon viszonylag kevesen tesznek félre a nyugdíjra. Az Európai Unión belül Magyarország sereghajtó: hazánkban az ilyen jellegű megtakarítási kedv a 22. a sorban.

„A magyarok elsősorban az államtól várják a nyugdíjukat, amelynek várható összegét két dolog határozza meg: egyrészt az átlagfizetés 1988-tól, másrészt pedig a munkaviszonyban, más kereső tevékenységgel eltöltött idő. Városi legenda tehát az, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző utolsó öt évben megkeresett bérek alapján kapunk nyugdíjat” - mutat rá Honyek Péter, a PwC Magyarország adótanácsadási üzletágának igazgatója.

Szupernyugdíjasok


A kiemelkedően magas munkabérből élők gyakorlatilag bármekkora összegű nyugdíjat megszolgálhatnak, mivel 2013-tól nincs járulékfizetési felső határ Magyarországon. Előtte legfeljebb évi 7-8 millió forintos jövedelemig kellett nyugdíjjárulékot fizetni, és így az állam által adott nyugdíjaknak is volt egy felső határa.

Azóta azonban a kiemelkedően magas bérek után is kell járulékot fizetni, és ezen befizetések után az érintettek „szupernyugdíjakra” válhatnak jogosulttá. Ezeket az érintettek óriási befizetései alapozták meg, mivel ők az elmúlt nyolc évben kiemelkedő mértékben járultak hozzá a közterhekhez.

Nagy baj lesz a katásokkal


Az érem másik oldala azonban elég sötét, hiszen a nyugdíjrendszerünk extra alacsony nyugdíjakat is eredményezhet. Ha valaki egész életében a minimálbérnek megfelelő összeget keresett, akkor a nyugdíja is ennek megfelelő lesz. Ez különösen a kisvállalkozók - és kiemelten a 420 ezer katás (kisadózó vállalkozások tételes adója) adóalany - számára jelent gondot, mivel ők törvényesen fizetnek a minimálbér vagy még alacsonyabb összeg után járulékokat, miközben vállalkozásukból felvett osztalékból élnek. Az osztalék után nem fizetnek járulékot, és így nyugdíjra sem jogosultak.

E csoport számára különösen nehéz váltás lesz a nyugdíjaskor elérése, mivel a nyugdíjuk a korábbi osztaléknak csak egy részét, gyakran csak a töredékét fogja fedezni. Például a 2021. évi szabályok alapján egy havi 50 ezer forintot kereső katás adóalany csak annyi nyugdíjat szolgál meg, mint egy havi 102 ezer forintot kereső munkavállaló, ráadásul évente csak 7,3 hónap szolgálati időt szerez. Ezért a katás adóalany vállalkozók nyugdíjjogosultsága minimális lesz.

Aki nem gondoskodik idős éveiről, az a nyugdíjba vonulás után sem adhatja majd fel az ipart, egyszerűen megélhetési okokból.
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Majdnem 40 ezer idős ember kap 50 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat hazánkban

36 ezer idős 350 000 forintnál is magasabb nyugdíjat kap, de vannak olyanok is, akiknek egymillió feletti összeg jár havonta. Teljes cikk

Teljesen más stratégiával készül a nyugdíjas évekre a milleniál-nemzedék

Mást gondolnak a munkáról, másképp tervezik a jövőt, és a nyugdíjas évekre is máshogyan készülnek a 20-29 évesek, mint a megelőző generációk.... Teljes cikk

A magyarok felének nincs nyugdíjcélú megtakarítása

A lakosság felének nincs és nem is tervez nyugdíjcélú megtakarításba kezdeni a jövőben. Sokan a tévhitek miatt nem kezdik el a felkészülést az... Teljes cikk