Határidők, adatok, szankciók – a cégek legnagyobb félelmei a bértranszparenciában

Az Európai Unió által 2023-ban elfogadott bértranszparencia-irányelvet 2026. június 7-ig kell átültetni a magyar jogrendbe, melynek célja, hogy egyenlő értékű munkáért a nők és a férfiak azonos díjazásban részesüljenek. Bár a keretrendszer ismert, számos gyakorlati kérdés – így a részletszabályok, az adatszolgáltatás módja vagy az alkalmazás ütemezése – továbbra is nyitott, ami megnehezíti a cégek felkészülését.

A szabályozás hatóköre és elvárásai

Az irányelv a köz- és a magánszférára egyaránt kiterjed, minden munkavállalóra alkalmazandó, és már a toborzási folyamatokra is hatással van. Átlátható bérstruktúrát, világos bérmegállapítási elveket és hozzáférhető információkat ír elő. A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatoknak 2027-től kötelező lesz jelenteniük a nemek közötti bérkülönbségekről. Ha az eltérés meghaladja az 5 százalékot, és azt a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges kritériumokkal indokolni, kötelező bérértékelési eljárás indul.

A felkészülés kihívásai és a cégek félelmei

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a bértranszparencia nem pusztán jogi megfelelési kérdés, hanem átfogó szervezeti átalakulást igényel, mely idő- és erőforrás-igényes feladat. A halogatás jelentős működési, jogi és reputációs kockázatot hordoz. Egy gyorsfelmérés alapján a döntéshozókat leginkább a szabályozás részleteivel, többek között az adatszolgáltatással, a határidőkkel és a szankciók mértékével kapcsolatos bizonytalanság aggasztja. Kihívást jelent a munkavállalói csoportok kialakítása, a bérelemek objektív meghatározása, továbbá tartanak a megnövekedő adminisztratív terhektől, a jogi és reputációs kockázatoktól, valamint a belső bérfeszültségektől.

Oláh Veronika, az EY partnere szerint az idő rövidsége miatt komoly nehézségekre számíthatnak a cégek a tisztázatlan szabályok közepette. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek időben elkezdik a felkészülést, nemcsak a jogszabályi megfelelés kockázatait csökkenthetik, hanem hosszabb távon egy átlátható, fenntartható és versenyképes HR rendszert is kialakíthatnak.