Jutalmazás vagy retorzió: Melyik hatékonyabb a cigiszünetek ellen?

A japán Piala Inc. marketing cég 2017-ben évi hat extra fizetett szabadnapot biztosított nemdohányzó munkatársainak. Ez a pozitív ösztönző stratégia a dohányzással töltött szünetek miatti időveszteséget hivatott kompenzálni, ami Japánban – kevés szabadnap és a passzív dohányzók gyenge védelme miatt – különösen hatékony volt.

Ez a megközelítés kedvező fogadtatásra talált, és terjedni kezdett:

• Más japán cégek is bevezették; egy 2020-as kutatás szerint a programok révén a dohányzással töltött idő csökkent, és javult a munkahelyi produktivitás (pl. presenteeism mérséklődése, stressz miatti hiányzások csökkenése).

• A japán kormány jogszabályi szigorításokat vezetett be a 2020-as olimpia előtt.

• Magyarországon is megjelentek hasonló kezdeményezések, mint Szentesen (évi 1 szabadnap) és az Országos Vérellátó Szolgálatnál (évi 1 plusz szabadnap a nemdohányzóknak).

Ezzel szemben, sok munkáltató a retorzió útját választja. Például a spanyol Galp Energía España 2019-ben kötelezővé tette, hogy a dolgozók ki-be jelentkezzenek a munkaidőből cigi-, kávészünetek és egyéb nem munkavégzéssel töltött idők alatt, ami fizetéslevonással járt.

Ez az intézkedés jelentős feszültséget és konfliktust szült a munkavállalók és a munkáltató között, még bírósági pereskedéshez is vezetett, melyet a munkáltató nyert meg. Ez az eset rávilágít, hogy egy üzletvitelileg akár szükségszerű kezdeményezés is munkavállalói elkötelezettség-romboló HR rémálommá válhat az ösztönzési gyakorlat helytelen megválasztása miatt.

Összességében a cikk azt sugallja, hogy a pozitívan ösztönző akciók sikere és eredményessége – a dolgozói elkötelezettség- és elégedettségnövelés szempontjából is – egyértelműnek látszik, szemben a retorzióval, amely növeli a feszültséget és konfliktusokat okoz.