Parragh: Még feljebb kell tornászni a béreket, különben az infláció felzabálja a fizetésemelést

Már nyoma sincs annak a rémületnek a magyar vállalkozókon, ami tavaly márciusban egyik pillanatról a másikra lett úrrá a gazdasági szereplőkön, amikor Magyarországra is begyűrűzött a koronavírus-járvány. Ettől függetlenül még mindig okozhat meglepetéseket a pandémia, a világgazdaságnak pedig meg kell birkóznia az akadozó ellátási láncokkal, az egekbe szökő nyersanyagárakkal. Kicsi, nyitott gazdaságként mindez Magyarországnak is jókora kihívás, a magas inflációról és a gyenge forintról nem is beszélve - mondta a VG-nek adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.

Szerinte a pénzügypolitika és a költségvetési politika stabilitást, válságállóságot kölcsönzött ebben a turbulens időszakban a magyar gazdaságnak, közben ráadásul a befektetésorientáltságot is sikerült erősíteni. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna. A fékeket behúzva a forintot például meg lehetett volna fogni a 360-as szinten, ami után egy jól időzített kötvénykibocsátás érdemben javíthatta volna az ország pozícióit. Azaz egy csapásra előnyt kovácsolhattunk volna a hátrányból, de nem tettük. Az inflációval hasonló a helyzet, már az októberi pénzromlás 6,5 százalékos mértéke is messzire vezetett, amire jött a novemberi 7,4 százalékos adat. Már jóval korábban be lehetett volna avatkozni.

Olyan ütemben szöknek fel az árak, aminek 2007 decembere óta nem lehettünk tanúi, a drágulás pedig most már lényegében a teljes fogyasztói kosarat utolérte. Rendszerint csak egy szám van az érdeklődés középpontjában, ám az infláció szerkezete különösen aggasztó - tette hozzá Parragh László, aki szerint a legnagyobb gond még mindig az, hogy a munkaerőt nem fizetjük meg.

A rendszerváltás óta magunkkal hurcolt rossz beidegződésként továbbra is pusztán költségelemként tekintünk a bérezésre, miközben az egy gazdaságpolitikai tétel. Magyarul, még feljebb kellene tornászni a béreket, különben az infláció jóformán felzabálja a fizetések emelését.

A reálinfláció plusz 2-3 százalékos további emelés az MKIK elnöke szerint akár azonnal indokolt lenne. Hosszú távon immár biztosan nem lehet versenyképességi előny az alacsony bérszint.

Oktatni kell, képezni, nyomni felfelé a béreket, és még akkor sem jön haza mindenki, aki ma egy másik országban keresi a kenyerét, de ha tovább nő az életszínvonal, az elvándorlás legalább megállítható - véli a kamara elnöke.

Fotó: unsplash.com