Megjelent: 2 hónapja

Pozitív megküzdési stratégiák a stresszel - Munkahelyi stresszkalauz 2. rész

Nyolc pozitív megküzdési stratégiáról és három negatívról írt Garai Csaba HR senior szakértő a Munkahelyi stresszkalauz 2. részében.

A Munkahelyi stresszkalauz 1. részében megismerhettük a stressz definícióját, illetve szervezetünkre gyakorolt pozitív és negatív hatásait. Most megnézzük, hogy mit tehetünk azért, hogy megbirkózhassunk, megküzdhessünk a káros hatásokkal.

A megküzdés fogalma

Az elmúlt évtizedekben különböző pszichológiai modellek születtek a megküzdés fogalmának megértésére. De mit is jelent ez a kifejezés? A klasszikus pszichoanalitikus értelmezés szerint a megküzdés azokat az egomanővereket jelenti, melyekkel az ego a külvilágból származó fenyegetéseket kezeli. Amíg a megküzdés tárgya a külvilágból származó külső veszély és fenyegetettség, addig az elhárító- vagy védekező mechanizmusok a belső veszélyek ellen védik az egót. A legfontosabb szempont a megküzdés (coping) és az elhárítás megkülönböztetésében, hogy a megküzdés a veszéllyel szembeni tudatos szembeszállás (vagy annak tudatos elkerülése), míg az elhárító mechanizmusok tudattalanul működnek bennünk.

Egy amerikai pszichológus, Richard Stanley Lazarus munkássága nyomán vált főszereplővé a megküzdés (coping) fogalma a stressz- és emóciókutatásban. Lazarus elmélete szerint a megküzdés nem más, mint a stresszhelyzet megoldását célzó alkalmazkodási próbálkozások összessége. Véleménye szerint a megküzdés a stressz-reakciókat két fő módon befolyásolja:

• A probléma fókuszú megküzdés során a stressz forrását igyekszünk megszűntetni. Ha ez valamiért nem lehetséges, akkor próbáljuk azt elkerülni. Akkor alkalmazzuk, amikor hiszünk benne, hogy valami konstruktívat tehetünk a stresszhelyzet megoldásáért.

• Az érzelmi fókuszú megküzdés során a bennünk lévő negatív érzelmi állapot enyhítésére törekszünk, mivel az a stresszel szembeni aktív ellenállást akadályozza. Ez a megközelítés könnyebbé teszi számunkra, hogy áttérjünk a probléma fókuszú megküzdési stratégiákra. Az érzelmi fókuszú megküzdést általában akkor alkalmazzuk gyakrabban, ha úgy látjuk, hogy az adott helyzetet el kell viselnünk.

A megküzdési stratégiák a gyakorlatban

Mielőtt automatikusan besorolnánk magunkat a fenti két stratégia egyikébe, fontosnak tartom megemlíteni, hogy alkalmazásuk nem összeférhetetlen: a stresszkeltő helyzetekkel történő szembeszállás során a mindennapokban többnyire mindkét megközelítést használjuk!

Az imént említett probléma-, illetve érzelmi fókuszú megküzdési formákon belül nyolc stratégiát különített el Lazarus és kollégája Folkman:

Konfrontáció: amikor aktívan szembenézünk az adott stresszorral. Például egy veszekedés is lehet kedvező kimenetelű, ha a felek ezután a megoldás keresésének irányába mozdulnak. Ha túl erősek és sokáig fennállnak a negatív érzelmek, akkor annak destruktív következményei is lehetnek (erre később a negatív megküzdési stratégiáknál visszatérek).

Eltávolodás: amikor érzelmileg/gondolatilag eltávolodunk a stresszortól. Adott esetben nincs ezzel a megoldással gond, ha ezt azzal a céllal tesszük, hogy növeljük a rálátásunkat és erőt gyűjtsünk a megküzdéshez.

Érzelmek és viselkedés szabályozása: amikor belső állapotaink kimutatását szabályozzuk magunkban. Valószínűleg mindannyian láttunk már valamilyen helyzetben begubózódott vagy éppen kiabáló kollégákat pályafutásunk során. Véleményem szerint mindenféleképpen jeleznünk kell környezetük számára is érzékelhető módon, hogy az adott szituáció, amiben vagyunk, kellemetlenül érint bennünket, de meg kell találnunk az arany középutat, hiszen érzelmeink teljes magunkba fojtása ugyanúgy nem szerencsés, mint ha azokat az önkontrollunk elvesztésével engednénk ki magunkból.

Társas támogatás: amikor tanácsot, segítséget kérünk környezetünktől. Egyes szakértők azon az állásponton vannak, hogy önmagában a külső támogatás nem csökkenti hatékonyan a stresszt, mivel a kapcsolatrendszerünkből érkező támogatás csak azokat segíti, akik egyébként is képesek lennének önmagukon segíteni.

Felelősségvállalás: amikor személyes felelősséget vállalunk az adott helyzetben. A kontroll észlelése mindig növeli a bevonódásunkat. Valószínűleg először olyan személyek juthatnak eszünkbe, akik nem vállalnak felelősséget ilyen szituációkban. Pedig ennek ellenkezője is gyakori és sajnos veszélyes is! Többször találkoztam már olyan esettel, amikor a kollégák túlzottan eltolódtak a másik irányba. A bűntudat érzése, magunk vádolása például megjelenhet egy területen a csoportos létszámleépítésben nem érintett kollégák, vezetők körében. Ezek az érzéseink sajnos nagyon megnehezítik a célorientált aktivitást, a megoldáskeresést.

Problémamegoldás-tervezés: amikor átgondoljuk és mérlegeljük a lehetséges megoldási lehetőségeket. Alternatívákat dolgozunk ki erőforrásaink és lehetőségeink fényében, melyeknek a lehetséges kimeneteleit vizsgáljuk. Sajnos ezt a stratégiát nem tudjuk igénybe venni, ha kevés információval rendelkezünk vagy magas fokú érzelmi igénybevételnek vagyunk kitéve.

Elkerülés/menekülés: ahogy az elnevezés sugallja, ilyenkor kilépünk a szituációból, kikerüljük a konfrontációt. Működőképes megoldás lehet akkor, ha ezt időhatárok közé szorítjuk és a kapott időt gondolkodásra, megerősödésre használjuk.

Pozitív jelentés keresése: amikor átkeretezzük az adott helyzetet és kifejezetten megoldandó kihívásokban, előnyökben és pozitív kimenetelekben gondolkozunk. Tapasztalatom szerint lendíthet a sikerességen, ha meglátjuk a pozitívumokat, de nem tartom szerencsésnek, ha átesünk a ló túloldalára. Súlyosbodhat a helyzetünk, ha nem törődünk a valós veszélyekkel, illetve ha irreális reményeket kezdünk táplálni.

A most megismert nyolc stratégiát tulajdonképpen pozitív megküzdési stratégiáknak is nevezhetjük.

Több, mint 100 munkaügyi iratminta és szabályzat a HR Portaltól. Előfizetőinknek küldjük a munkajogász által rendszeresen frissített módosításokat is.


Léteznek úgynevezett negatív megküzdési stratégiák, melyek közül a legjellemzőbbek a következők:

• Szorongás, depresszió: leegyszerűsítve, amikor túl hosszú ideje vagyunk passzívak, nem hatékony megküzdési stratégiát választottunk, feszültségünk tartósan fennáll, akkor szorongóvá, majd depresszióssá válhatunk. Ezen állapot kialakulásában és fennmaradásában hozzájárul az önsajnálat, a tehetetlenség érzése, a folyamatos rágódás, a negatív gondolatok, negatív ön- és/vagy világkép, önbüntető gondolatok és tettek.

• Agresszió: agresszívvá válhatunk, ha sokáig vagyunk kitéve egy megterhelő helyzetnek vagy éppen túl hirtelen ér minket az és nem tudunk hatékony megküzdési stratégiához nyúlni. Ez akár verbálisan, akár fizikailag irányulhat önmagunk és mások felé, illetve akár tárgyak felé is. Ez bármilyen munkahelyi környezetben, bármilyen beosztású, korú és nemű kollégák esetében kitörhet: a klaviatúra vagy egyéb gépek csapdosását úgy gondolom, hogy az olvasók közül is néhányan tapasztalták már másoktól. Sajnos tartottunk meghallgatást már műhelyben, munkásszálláson és irodában történt fizikai inzultus miatt is. Irodai környezetben nem egyszer hölgyek voltak a főszereplők. Ezzel a példával csak azt szeretném kiemelni, hogy minden területen oda kell figyelnünk munkatársainkra!

• Önkárosító magatartásformák: átmenetileg feszültségcsökkentő hatásuk lehet, de semmiképpen sem tekinthetőek kedvező kimenetelű megküzdésnek. Ide tartozik az alkohol, gyógyszerek, drogok, öncsonkítás különböző formái vagy végső esetben az öngyilkossági kísérlet. Ezekben az esetekben mindenféleképpen kérjünk szakszerű segítséget!

A cikksorozat első részében már említettem, hogy ha hosszú ideig vagyunk kitéve a stressznek, az milyen tüneteket, betegségeket okozhat. A stresszel történő megküzdés tartós sikertelensége esetén az említett testi, illetve egyéb lelki tünetek jelentkezhetnek szervezetünkben, illetve már meglévő tüneteink is súlyosbodhatnak. Éppen ezért javaslom a fenti lehetőségek közül a pozítívakat erősíteni és a negatívakat kiküszöbölni.

Többször előfordult már, hogy ha a stresszről beszélgettem másokkal, akkor a fiókukban vagy az asztalukon heverő, reprezentációs céllal készült stresszlabdát hozták fel. Ennek apropóján, nehogy csak az alkarunk erősödjön, a teljesség igénye nélkül leírok pár tevékenységet, tippet:

Figyelemelterelés ellentétes cselekvéssel: olyan tevékenységek, melyek az aktuálistól ellentétes érzelmeket váltanak ki, például sportolás, filmnézés, zenehallgatás.

Pihenés, kikapcsolódás: amikor megterhelő számunkra aktuális helyzetünk, helyet és időt találunk a passzív pihenésre.

Érzékszerveink megnyugtatása: rendkívül sok lehetőség van arra, hogy saját önmegnyugtatási stratégiákat dolgozzunk ki, amire az érzékszervek megnyugtatása egy nagyszerű lehetőség: a természet, tájképek nézegetése, füstölők vagy sütemények illata, a teljes csend vagy akár számunkra megnyugvást adó zene.

Egyszerre egy dolgot csinálni: A mai világ egyik jelszava a multitasking (két vagy több tevékenység adott idő alatt történő párhuzamos végzése). Vannak olyan helyzetek, időszakok, amikor egy bizonyos dologra kell összpontosítanunk. Ilyenkor a tevékenységre, illetve a bennünk zajló testi folyamatokra, érzésekre koncentráljunk.

Bátorítás: bátorítsuk magunkat a legegyszerűbb módon. Magunkban ismételgethetünk vagy leírhatunk olyan szófordulatokat, melyeket önmagunk bíztatására használhatunk: „Meg tudom csinálni!”, „Kibírom!” „Mindjárt vége!” stb.

Önjutalmazás: a korábban említett problémamegoldás-tervezés során kitűzhetünk részcélokat, melyek teljesítése esetén megjutalmazhatjuk magunkat. Ennek számos módja lehetséges: természetesen nem csak tárgyak, ajándékok vásárlásában gondolkozhatunk. Időt szakíthatunk bármire, ami kedves nekünk, megdícsérhetrjük magunkat, stb.

A cikksorozat következő részében a munkavégzéshez köthető főbb stresszforrásokat is áttekintjük, melyek a munkát végző személyek egészségi állapotát befolyásolhatják. Ezt követően a vonatkozó EU-s, illetve magyarországi jogszabályi háttér és a munkahelyi stressz problémáinak főbb kezelési lehetőségeinek megismerésével foglalkozunk.

Források:

Atkinson, R.L. - Atkinson, R. C. - Smith. E. E. - Bem D. J. - Nolen-Hoeksema, S. (1999): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Dávid I. - Fülöp M. - Pataky N. - Rudas J. (2014) - Stressz, megküzdés, versengés, konfliktusok. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest.

Garai Cs. (2019): Munkahelyi stressz megértése. In: Budavári-Takács I. - Bruder E. (szerk.): Munkahelyi konfliktusok és stressz - Szemelvények az emberi erőforrás tanácsadó szakos hallgatók kutatásaiból. Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft., Gödöllő

Klein B. - Klein S. (2012): A szervezet lelke. Edge 2000 Kiadó, Budapest.

Lazarus, R. S. (1993): From Psychological stress to Emotions: A History of Changing Outlooks. Annual Review of Psychology, Vol. 44, pp. 1-21.

Némethné Kollár K. - Szabó É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest.

Oláh A. (2004): Megküzdés és pszichológiai immunitás. In: Pléh Cs. - Boross O. (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Osiris Kiadó, Budapest.

Urbán R. (2006): Az érzelmek és a stressz pszichológiája. In: Oláh A. (szerk.): Pszichológiai alapismeretek. Bölcsész Konzorcium, Budapest.

A cikket Garai Csaba HR senior szakértő írta megjelenés előtt álló kutatása alapján.

Fotó: Pixabay.com
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A HR szakma ünnepe - átadták a "beneFIT Prize 2019 - for Happy Employees" díjakat

A Humánpolitika.com közhasznú Egyesület és az All You Can Move SportPass 2019-ben megalapította a beneFIT Prize programot. A cél azoknak a kis,-... Teljes cikk

Hogyan kell elvonulni? Ne csak akarj, hanem szállj is ki!

Sokan jutnak el abba a lelkiállapotba az életük során, amikor egyszerűen csak ki akarnak kerülni a hétköznapok nyomása alól. Van, amikor sok lesz a... Teljes cikk

Megéri a saját munkavállalók egészségébe fektetni

Alapvető változások tapasztalhatóak a munkaerőpiacon, amelyek szerint a vállalati vezetőknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalói... Teljes cikk