Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 13 éve

Részletesen a sokat emlegetett "soft skill"-ek világáról (II.)

Cikkünk első részében a "soft skill"-ekről olvashattak, arról, hogy ezeknek a "puha faktoroknak" napjainkban egyre növekszik a fontossága a legnagyobb vállalatoknál. Az első öt soft skill, a csapat-orientáció, a kommunikáció készség, a szervezőképesség, a flexibilitás és a mobilitás voltak. Most következzen a második soft skill-ötös, melyekre a toborzás során egyre jobban kell ügyelni.

6. Emocionális intelligencia
Alapvetően az még nem tesz senkit sikeres menedzserré, hogy okos. Ehhez már bizonyítottan szükséges az emocionális, azaz érzelmi intelligencia megléte is, amely erősen összefonódik a csapat-, kommunikációs-, és integrációs készségekkel, képességekkel. Akinek az áltagnál erőteljesebb az emocionális intelligenciája, az képes mások viselkedését kedvezően kezelni, másokra kedvezően hatni, akár úgy 'terelni' az embereket, ahogyan az az adott cégnek, elképzeléseinek a legmegfelelőbb, miközben olyan érzetet kelt a környezetében, hogy valóban szeretnek vele együtt dolgozni. Az ilyen ember a feladatokat intuitívan, természetes ügyességgel oldja meg összhangban a kollégákkal. Fontos azonban, hogy ez soft skill a HR-es szemszögből nem jelent egyet a mindennapokban ismert érzelmi érzékenységgel, hiszen egy jó vezető amellett, hogy az alkalmazottakat képes érzelmi alapon motiválni, semmiképpen nem lehet túlérzékeny, hiszen meg kell maradnia saját, vezető pozíciójában.

7. Motiválhatóság
Sokan nem hiszik, de vannak olyan személyiségtípusok, akik egyszerűen nem motiválhatóak, míg mások elvárják a rendszeres motivációt. A motiválhatóság tulajdonságként különösen azoknál a munkaköröknél fontos, ahol fontos maga a teljesítmény is, ahol nem megengedhető, hogy valaki 'takaréktűzön' végezze munkáját. A pszichológusok szerint motiváció lehet bármi, ami az emberi cselekvést ösztönzi, de attól függetlenül, hogy ennek mi a tárgya és milyen az erőssége, a jól motiválható személyiségeknél a legkisebb mértékben is egyfajta belső motorként működik saját maguk ösztönzésére. Persze annak is vannak fokozatai, hogy valaki mennyire motiválható. Az erősen motiválható személyiségeknek elég egy dicséret ahhoz, hogy hosszú távon sokkal jobban teljesítsenek, míg az alacsonyabb motivációjú személyiségeknél fontos a gyakori jutalmazás, dicséret, ösztönzés. Itt fontos megemlíteni, hogy az a felfogás mely szerint az emberek legtöbbjét a pénz motiválja téves. Korábban végzett felmérések tucatjai támasztják alá azt a pszichológiai tényt, hogy sokkal jobban és sokkal hosszabb távon motivál példának okáért egy béren kívüli juttatás, mint egy fizetésemelés.

8. Akaratosság, asszertivitás
Nyilvánvalóan ez a soft skill a vezetői pozíciók betöltése során a legfontosabb. Képzeljük el, hogy egy szervezetben ellentétes kommunikáció indul el. Mindenki más célokról beszél és egy idő múlva konfliktus lép fel. A főnök ilyenkor a háttérbe vonulás helyett előtérbe jön és gyengeséget nem mutatva, pozíciójából fakadó erőteljességgel az 'asztalra csap', mondván: "Most ... lesz!". A vita ezzel eldőlt. És gondoljunk csak bele: mi lett volna, ha a főnök a háttérbe vonul azzal, hogy "Majdcsak kisül valami a végére!". Ha a főnök nem rendelkezik kellő akarattal, a cég egy idő múlva közösségi klubbá alakul és ez senkinek nem érdeke, legfőképpen nem a cégé. Pontosan ezért ügyelnek a fejvadászok arra, hogy egy vezetői pozíció pályáztatása esetén ez a soft skill kellő mértékben - de nem túlzottan - jelen legyen.

9. Kreativitás
Kreativitás alatt ne a szűk értelemben vett művészi alkotókedvet értsük. A kreativitás ma már fontos interjúztatási fókuszpontként az 'újat alkotás' készégét jelenti. Bár bizonyos mértékig fejleszthető faktor, de csak akkor, ha már eleve jobb kreativitási szinttel rendelkezik az adott alkalmazott, ezért a toborzás során ha kreativitást igénylő munkakörre keresünk új embert, a kezdetektől ügyeljünk arra, hogy mennyire tud újat mutatni, új ötletekkel előállni a jelölt. Különösen fontos lehet ez a soft skill egy új vezető kiválasztásánál, hiszen az addigi esetlegesen már régóta meglévő szervezeti problémákra neki új megoldásokat kell találnia. Mivel ennek a skillnek alapvető eleme a képzelőerő, a fantázia és az asszociációs készség, ezeket egészen speciális, meghökkentő módszerekkel is fel tudják mérni a toborzási szakértők.

10. Analitikus és logikus gondolkodás
Az analitikus gondolkodásmód az arra való képesség, hogy valaki százalékokat, matematikai feladatokat, komplikált összefüggéseket azonnal átlát - ám ez aligha lehet elégséges a mindennapos életben. Éppen ezért kiegészítéseként fontos a logikus gondolkodásra való képesség is. Bár sokan első olvasatra azt hiszik, hogy ez mindenkinél alapvetően megvan, a mindennapos élet során kevesen tudnak gyorsan logikus döntést hozni. Akinek nagyfokú készsége van az analitikus és logikus gondolkodásmódra, az magától értetődőnek tekinti hogy rendkívül gyorsan átlát bonyolultabb összefüggéseket, képes rövid idő alatt új struktúrába áthelyezni a kapott információt, illetve interpretálni azt az adott üzleti jelenségre, problémára vonatkozóan. Az ilyen tulajdonságú alkalmazottak akkor képesek igazán lendületbe jönni, amikor mások már régen feladták a célt a feladat komplexitása miatt. Lévén, hogy az ilyen téren magas szinten gondolkodó személyiségek igen kevesen vannak, ezért a toborzási szakma ma már olyan speciális szűrési technikákat alkalmaz, mint a fortélyos szövegelemzési feladatok, ahol a nem analitikus gondolkodású jelöltek azonnal fennakadnak a rostán. Ez a feladattípus arra is lehetőséget ad a specialisták számára, hogy elemezzék: milyen szintű és mennyire komplex gondolkodással bír a jelölt és ezek alapján sorolják be az adott pozícióra jelentkező munkavállalókat. Aki pedig a legjobban teljesít, az nyer.

Jó ha tudjuk, hogy napjaink piacvezető cégei ezeket a soft skilleket már sokkal nagyobb arányban veszik figyelembe, mint az egyéb szakképzettségi kritériumokat. Hiszen lehet bármilyen jó ajánlólevele valakinek, ha a hétköznapi munka során végül kiderül, hogy nem eléggé kreatív, akaratos, flexibilis, vagy éppen nemes egyszerűséggel motiválhatatlan.


Garai Katalin
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így tilos jellemezned magad az önéletrajzodban

Az önéletrajz az álláskereső céljait kell, hogy szolgálja, ha ezek találkoznak a munkáltató céljaival, akkor nyert ügye van mindkét félnek.... Teljes cikk

Erre figyelj, ha álláshirdetést írsz

Álláshirdetés írása esetén rengeteg kérdés merülhet fel. Mi a leggyakoribb hiba? Hogyan lehet feldobni és a célcsoportra fókuszálni egy kiírást?... Teljes cikk

Fesztiválokon lehet kipróbálni, milyen buszsofőrnek lenni

Autóbuszvezetői szimulátorral felszerelt munkaerőtoborzó-buszt alakított ki a Volánbusz. A karrierjárattal a hagyományos állásbörzék mellett... Teljes cikk