Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 12 éve

Rokkantsági felülvizsgálat: nincsenek csalók a rendszerben?

Bár a Széll Kálmán Tervben említett rokkantsági teljes körű felülvizsgálat nem kezdődött el, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnökének nyilatkozata szerint a soros vizsgálatokon több az előnytelen helyzetbe kerülő sorstársa. Hegedűs Lajos szerint nem növeli az sem a rokkantak esélyegyenlőségét, hogy foglalkoztatásuk támogatására 2012-ben még kevesebb pénzt kapnak, mint ebben az évben.

images

Nagyon szerencsésnek nevezheti magát Jenő, mert a munkahelye csökkent munkaképessége ellenére visszafoglalkoztatta. A 42 éves szállodai recepciós az egyik budapesti, négycsillagos, több száz szobás hotel recepcióján dolgozott az elmúlt 12 évben, amikor sorozatos rosszullétei miatt kivizsgálták és leszázalékolták. A 60 százalékos munkaképesség-csökkenést a bizottság a rendkívül magas vérnyomása, a cukorbetegsége és a kettő következményeképpen bekövetkezett látásromlás miatt ítélte meg.

Jenőre azonban így is szükség volt. Munkahelyet és piaci fizetést kapott az új munkakörében. A szálloda értékesítési csapatához került, ahol telefonos ügyfélszolgálati munkát lát el. Ehhez azonban az is kellett, hogy Jenő vállalja a kétműszakos munkarendet, és megtanulja használni az új, kifejezetten a számára beszerzett számítógépet. Jenő értékét az is növeli, hogy felsőfokon beszél két, és még középfokon egy harmadik nyelvet, és "vérében van" a szállodaipar. Rokkantnyugdíjat nem kap, mivel piaci fizetésért teszi a dolgát - amíg az egészsége ezt lehetővé teszi. Azonban semmi jót nem ígérnek neki az orvosai a jövőjére nézve.

Nem volt ilyen szerencsés Gabriella, aki születése óta rokkant- súlyosan látássérült. Két évvel ezelőtt, az orvosi vizsgálaton 65 százalékos mértékű egészségkárosodást állapítottak meg nála. Most 24 éves, és eddig körülbelül két évet tudott egy ismerős virágos boltjában - nagyrészt feketén - dolgozni. A bolt csődbe ment, a kisvárosban nincs más lehetőség a számára, és egyéb jövedelemszerző lehetőség hiányában rokkantnyugdíjat szeretett volna a lány. Azonban az, aki szolgálati idejének kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra csak akkor jogosult, ha az igénybejelentéskor betöltött életkora szerint megszerezte a szükséges szolgálati időt. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22-24 éves korban 4 év, tehát a lánynak most se munkája, se ellátása. A 29.000 forintos szociális járadékon tengeti az életét. Szakmája, tapasztalata, lehetősége, életkilátása, és még tűrhető színvonalú ellátásra való jogosultsága sincs.

Két rokkant ember, akiknek az életét meghatározhatja a Széll Kálmán Tervben szereplő rokkantsági felülvizsgálat.


Csak a soros és a rendkívüli felülvizsgálatok zajlanak



Tény, hogy a rendszerváltás után a tömeges munkanélküliség elől a rokkantosításba menekült egy egész életkor-csoport. A Nemzetgazdasági Minisztérium ez év februári elemzése szerint, (www.kormany.hu) az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján 2010 szeptemberében 2 926 090 fő részesült nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, amelyből 728 601 fő, az ellátottak 24,9 százaléka kapott rokkantsági nyugellátást.

A rokkantnyugdíjasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 százaléka pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült. Ezzel szemben, az EU élenjáró országaiban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása 40, míg itthon csupán 12-15 százalékos. A munkaképes korú népességen belül hazánkban kiemelkedően magas a rokkantsági ellátásban részesülők aránya. 2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt ez az arány, az OECD átlag pedig ennél is kevesebb, 5,8 százalék. A felmérés készítői megfogalmazták azt az elképzelést, miszerint, "ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelné".
A jelenlegi I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülők (65 ezer fő), illetve a jelenlegi rokkantsági járadékosok (32 ezer fő) együttes létszáma 97 ezer fő.
A nyugdíjkorhatár alatti III. rokkantsági csoportba tartozók száma 272 ezer fő.
Rehabilitációs járadékban 25 ezer fő részesül.
Rendszeres szociális járadékban mintegy 139,3 ezer fő részesül.
Átmeneti járadékban részesülő közel 16,4 ezer fő.
A bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában 2.400 fő részesül.

Közülük kereső tevékenységet folytat a NEFMI információi szerint:
  • A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülők közül 38.384 fő
  • A rehabilitációs járadékosok közül 6.927 fő
  • A rendszeres szociális járadékosok közül 10.165 fő

    A munkaügyi kirendeltségeken 2011. augusztus 31-ig megjelent rehabilitációs járadékosok száma: 31 031 fő, közülük ugyanezen időpontig 8558 fő helyezkedett el.
    Forrás: NEFMI Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság


  • A Széll Kálmán Tervben pont a kötelező felülvizsgálattal szerette volna a kormány kiszűrni a rendszer kedvezményeivel nagy arányban visszaélőket. Ez a folyamat azonban még nem indult el, csupán a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) végez rutinszerű felülvizsgálatokat.

    A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságától kapott információink alapján a felülvizsgálat során - akár soros, akár rendkívüli is az -, ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a rokkantság jogszabályban meghatározott mértékét, akkor a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatot hoz a pénzbeli ellátás megszüntetéséről. A NEFMI nyilvántartása szerint 2009-ben összesen 286 904 vizsgálatot végeztek a szakértői bizottságok, ebből 89 043 soros felülvizsgálat volt. 2010-ben 298 111 vizsgálat történt összesen, melyből a soros felülvizsgálatok száma 92 232 volt. A szakértői bizottságok a soros felülvizsgálatok során 2009-ben 11 629 (az összes vizsgálat 13 százaléka), 2010-ben 11 539 esetben (12,5 százalék) változtatták meg a korábbi döntést, és szüntették meg az ellátást.

    Rendkívüli felülvizsgálatra közérdekű bejelentés, valamint a rendőrség vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatóság kezdeményezése alapján kerül sor. 2009-ben és 2010-ben is 16 rendkívüli felülvizsgálat történt, ebből 2009-ben 7 esetben, 2010-ben 6 esetben változtatta meg a szakértői bizottság a korábbi döntést. 2011-ben a közérdekű bejelentések, illetve a NEFMI által elrendelt szakmai ellenőrzés következményeként 139 rendkívüli felülvizsgálat elvégzésére került sor, változtatás 30 esetben (21 százalék) történt.

    A MEOSZ elnöke szerint a soros felülvizsgálatokon azt tapasztalták, hogy nagyon gyakori a rokkantsági nyugdíj továbbfolyósítása helyett a legfeljebb 3 évig tartó rehabilitációs járadék megállapítása, még az olyan súlyosnak tekinthető esetekben is, mint például a végtag csonkolt emberek esete, akik - Hegedűs Lajos szerint -, nehezen tudnák szimulálni a combközéptől történő láb amputációt követően és akiknek a munkaerő-piaci esélyeik is csekélyek.

    A mozgássérültekkel foglalkozó szervezet eddigi tapasztalata szerint, a rokkantsági nyugdíjban részesülőknek több mint 95 százalékánál továbbra is vélelmezik a szakértők a tartós és maradandó egészségkárosodás fennállását, amely egyértelmű munkaerő-piaci hátrányt okoz. Így azokban az esetekben, amikor az NRSZH változtatást javasol az ellátásban, a rokkantsági nyugdíj helyett rehabilitációs járadékra vagy esetenként a rendszeres szociális járadékra való jogosultság kerül megállapításra. Viszonylag alacsony azok száma, akiknél a teljes ellátást megszüntetik. - Ezt azt jelzi, hogy a kormányzati kommunikációban "csalónak" nevezett széles réteg nem létezik - vélekedett a MEOSZ elnöke.


    Megmaradt képességek objektív mérése munkaszimulátorral



    A NEFMI uniós forrásból beszerzett egy úgynevezett munkaszimulátor gépet, amely az NRSZH központjában, teszt-fázisban működik. A munkaszimulátor megvásárlásának az volt a célja, hogy a szakértői véleményeket objektív módszerekkel kiegészíthesse egy-egy készség/képesség vizsgálata során. A minisztériumi nyilatkozat szerint a munkaszimulátor gyakorlati alkalmazása akkor lehetséges, ha az európai uniós projekt lezárul és létrejönnek a képességvizsgáló laboratóriumok valamennyi megyében, régióban.

    A munkaszimulátor segítségével objektíven felmérhető a vizsgált személy megmaradt, munkavégzés szempontjából hasznos képessége. A minisztérium szerint az egészségkárosodás nem jelent automatikusan rokkantságot, mivel gyakran előfordul, hogy jelentős egészségkárosodás mellett is a megmaradt képességek elegendőek a korábbi szakma gyakorlásához. A munkaszimulátor segítségével nemcsak a szakmai munkaképesség véleményezése lehetséges, hanem a rehabilitáció eredményessége is megítélhető, vagy konkrét rehabilitációs javaslat megfogalmazásához is számos támpontot nyújthat.


    Hely a piacon



    A NEFMI nyilatkozata alapján fontos kormányzati törekvés, hogy legalább az aktívak jelenlegi foglalkoztatási szintjét ---–- 50 százalék - ---–elérje az összes megváltozott munkaképességű személy munkavállalása, amely jelenleg csak 23 százalék. Ennek a célnak az elérése már önmagában százezer új munkavállaló foglalkoztatásával járna. A minisztérium szerint jelenleg kétféleképpen lehet a "rendszerből kikerülni". Vagy javul az illető állapota, és emiatt a korábbi ellátásra már nem válik jogosulttá. A másik lehetőség az, amikor a sikeres rehabilitáció esetén az igénylő visszakerül a nyílt munkaerőpiacra.

    Hegedűs Lajos úgy látja, éppen ez az a pont, aminek kétséges a sikeressége. A legnagyobb kérdőjelek azzal kapcsolatban vannak, hogy egyáltalán keletkezik----–e az elkövetkező időszakban olyan munkaerő-piaci kereslet, amely képes lesz felszívni a rokkantsági nyugdíj, vagy a rendszeres szociális járadék ellátásából kikerülő embereket. Ezen rokkantak jelentős része alacsony képzettséggel rendelkezik, ami döntő többségében csupán általános iskolai, vagy legfeljebb régi, a munkaerőpiacon már nem keresett szakmai végzettséget jelent. Jelentős részük 50 év körüli, vagy ahhoz közeli korosztályhoz tartozik. Hegedűs Lajos adatai alapján a rokkant-ellátásban részesülők háromnegyed része 47----–64 év közötti. Ezen hátrányok mellett további előnytelenséget hoz az is, hogy jelentős részük kis településen él, ahol eleve nincsenek munkahelyek az ép embereknek sem.

    A MEOSZ tapasztalata alapján elsősorban a nagyvárosokban élő, jó képzettséggel, szaktudással rendelkező rokkant embereknek sikerül elhelyezkedniük, de ők is gyakran csak 4-6 órás foglalkoztatással és többségében minimálbérét tudnak dolgozni.

    Ezt az irányukba tapasztalható, relatív munkaerő-piaci keresletet elsősorban a rehabilitációs hozzájárulás 2010-ben történt jelentős megemelése generálta. Ez a kereslet azonban megközelítőleg sem elegendő ahhoz, hogy, a munkaerőpiacra gyors ütemben visszairányítson nagy létszámú csoportokat. Csak akkor lesz esély tömeges munkahelyteremtésre ezen réteg számára is, ha a gazdaság munkaerő felvevő képessége jelentősen javul, illetve ha tényleges rehabilitációs eszközökkel ezt a réteget megfelelő idő alatt felkészítik a munkaerőpiacon való megjelenésre.

    Képzés, átképzés, szociális és mentális rehabilitáció nélkül nem lehet célt érni. Ehhez a MEOSZ feltétlen szükségesnek tartja a ma létező támogatott foglalkoztatás fenntartását és fejlesztését, amely elsősorban a gyakorlati képzés, a munkaerőpiacon való aktív részvételre való felkészítés terén mutatkozik meg, emellett pedig a tranzit foglalkoztatás megteremtésében való érdekeltségi rendszert is ki kell alakítani. A MEOSZ elnöke szerint az eddig megismerhető közmunka programok nem alkalmasak a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjára.


    Kevesebb jut jövőre a rehabilitációra



    A NEFMI nyilatkozata szerint jelenleg a rehabilitációs járadék ellátásában részesülő megváltozott munkaképességű emberek térítésmentesen vehetik igénybe a komplex rehabilitációs szolgáltatásokat (képzés, átképzés, munkahelykeresés ), Hegedűs Lajos szerint azonban ezen szolgáltatások nem elegendőek. Úgy véli, jelenleg nincs meg Magyarországon az egészségügyi, a képzési, a mentális, a szociális és a foglalkoztatási rehabilitációt megában foglaló egységes rehabilitációs rendszer. - Így nagyon nehéz megítélni, mennyi idő kellene ahhoz, hogy sikeressé válhasson egy-egy rokkant rehabilitációja - mondta az elnök. Külföldi tapasztalatok 2----–5 évre teszik a rehabilitáció megvalósíthatóságát, amely természetesen függ az egészségi állapottól, az alapképzettségtől, a lakóhelytől, az életkortól és még számtalan egyéb változótól is.

    Hegedűs szerint ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy vannak olyan emberek, akik esetében a "teljes", nyílt munkaerő-piaci rehabilitáció nem valósítható meg, és az ő számukra biztosítani kell a tartós támogatott, védett foglalkoztatást, amely gazdasági szempontból, mentálisan és morálisan is sokkal jobb, mint a passzív ellátás.

    Munkaközvetítő rendszer jelenleg létezik, de a többi feltétel hiányában a rehabilitáció terén nagyon alacsony a sikeressége. - Összességében elmondható, hogy a rehabilitáció sikere csak a maga teljességében szemlélhető, egyes elemek kiragadásával nem - foglalta össze Hegedűs Lajos a munkába való visszaterelés lehetőségéről a véleményét.

    A 2012. évi költségvetési terv sajnos az elvonásokon kívül nem tartalmaz pozitív rendelkezéseket - mutatott rá a MEOSZ elnöke. A tervezet az aktív korú megváltozott munkaképességű emberek ellátó rendszerének működtetésére mintegy 40 milliárd forinttal kevesebb forrást tartalmaz, mint a 2011. évi költségvetés. Ennek egy eleme a teljes, eddigi rehabilitációs rendszer is. Csökkenni fog a szociális rehabilitáció részeként működtethető olyan, támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása is, mint amilyen a speciális szállítás, személyi segítségnyújtás is.

    Önmagában, az ellátások megvonása nem teremt munkahelyeket, legfeljebb egyéni és családi tragédiákhoz, a jelenleginél is mélyebb és súlyosabb elszegényedéshez vezet - vélekedett a MEOSZ vezetője. Hozzátette: elvonással nem lehet fejleszteni, ez a cél csak beruházással valósítható meg, amely megtérül. Külföldi tapasztalatok szerint, a rehabilitáció területén megvalósuló beruházások esetében is a szokásos, 3----–5 éven belüli megtérüléssel lehet számolni.


    A siker függvénye



    A NEFMI lapunknak adott nyilatkozata a rehabilitáció sikerét inkább az egyén motiváltságától teszi függővé egy általánosan jellemző attitűd helyett. A MEOSZ elnöke ezzel szemben úgy látja, az emberek döntő többsége szívesen dolgozna, hiszen az átlagos rokkantsági nyugdíj 70 ezer forint, a rendszeres szociális járadék pedig nem éri el a 30 ezer forintot havonta. Ugyanakkor az is látható, hogyha a rokkantat az ellátásának megszüntetése után csupán a minimálbér 4 -6 órában arányos részéért alkalmazzák, amely nem jelent többet, mint 35 -50 ezer forint, akkor ez nem igazán motiváló.

    A MEOSZ elnöke szerint látni kell, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő emberek csak nagyon csekély része jól kvalifikált, így őket jellemzően minimálbéren foglalkoztatják. Így nem lehet azon csodálkozni, ha körükben az alulmotiváltság is megjelenik, hiszen a "biztos 70 ezer rokkantsági nyugdíj mellett, a munkába járás költségei nélkül talán jobban jár, mint a csak alig több munkajövedelem mellett.

    1997. évi LXXXI. tv. a társadalmi nyugellátásról
    29. § (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően
    a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen,
    b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul,
    c) az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul.
    (2) A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál.
    (3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
    (4) A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos.
    • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

    Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

    Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

    Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

    Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

    A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk