Stratégiai szakmák hiányozhatnak pár éven belül

A cégeknél alacsony a jövőorientáltság, minden 5. cégnél hamarosan problémát fog jelenteni egyes munkakörök betöltése az adott szakmában szükséges képzett munkaerő hiánya miatt, és viszonylag kevesen foglalkoztatnának frissdiplomásokat, többek között ezek a sarokpontjai a GVI és az AON Hewitt által készített munkaerő-piaci prognózisnak.

A 2014-2017-es időszakról szóló felmérésben 467 vállalatot, 23 foglalkoztatási csoportban kérdeztek meg a kilátásaikról, várakozásaikról, a diplomás munkavállalókra kihegyezve, amelyből az is kiderült, hogy milyen szakemberekre lesz majd szükség. Mit várnak az oktatástól, mely munkakörökben alakulhat ki hamarosan hiány és mit várnak a vállalatok a diákoktól, sorolta a felmérés fókuszait Veres Rita az AON Hewitt cégvezetője, aki bemutatta a kutatást.

Mérnökök és soft skillek hiánya

A vállalatok működését leginkább a szabályozói változások határozzák meg, a cégek 46 százaléka látja ezt a jövőjét legerősebben befolyásoló tényezőnek. Ezen kívül meghatározó a fogyasztói igények változása, illetve 10-ből 6 vállalat számára a foglalkoztatható munkaerő rendelkezésre állása. 45 százalék úgy látja, hogy stagnálni fog az üzlet, 31 százalék számol bővülő kereslettel, ennek fényében a diplomás munkaerő bővítését 7-9 százalékkal terveznék.

A tudatos tervezés úgy tűnik nem erőssége a cégeknek, mindössze 18 százalék, főleg a nagyvállalatok és a multinacionális hátterű cégek terveznek hosszabb távra akár a munkaerő, akár üzleti terv szempontjából. 32 százaléknak még három évre sem igazán létezik jövőképe. 21 százalék legalább két olyan munkakörrel számol ebben az időtartamban, amely hiánya stratégiai problémát fog jelenteni a cégnek. Problémának látja a gépészmérnökök hiányát 44 százalék, a villamosmérnökökét 37 százalék, az egyéb műszaki végzettségűek hiányát pedig 31 százalék. Hogy mi áll a hiány hátterében? 33 százalék úgy gondolja, hogy kevés a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezők száma, 29 százalék gondolja úgy, hogy a szakmai tudás hiányzik, mások a bérezésben, nyelvtudás hiányában látják a probléma okát.

Pályakezdőkkel csak az állások 12 százalékát töltenék fel, ezen a területen a frissdiplomás mérnökök kivételt képeznek, őket 18-20 százalékban alkalmaznák.

A fiatalokkal szemben a cégeknek elvárása, hogy illeszkedjenek be, képesek legyenek önállóan munkát végezni, legyenek kreatívok, mindezt 21 százalék látja így. Ezen kívül a kommunikációs készségeket, a problémafelismerést és a csapatszellemhez való alkalmazkodást tartják fontosnak, ezért ezeket a készségeket kellene az oktatásnak is fejlesztenie, zárta le előadását Veres Rita.

Mesterképzések bővítése, több gyakorlati tapasztalat már az egyetemen
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint a felvetett problémák jelentős részére a felsőoktatási stratégia választ ad, többek között a duális képzések bevezetésével, ahol a diákok már az egyetem alatt gyakorlati tapasztalatot is szerezhetnek, ebben kulcskérdésnek látja a vállalatok, vállalati szakemberek részvételét, ami mint mondta, főleg a kisebb, magyar cégeknél még kevéssé jellemző.

Mint mondta, 2010-ben még csak a felvételizők 28 százaléka jelentkezett műszaki, informatikai területre, addig mára ez az arány 40 százalékra nőtt. Palkovics László a változások szükségességét a németországi példával szemléltette, ahol a 70-es években túl elméleti volt a képzés, amelybe akkor bekapcsolódtak a cégek, hogy változás következzen be. Mint mondta szerinte Magyarország jelenleg hasonló helyzetben van, de elindult az átalakulás. Ennek részeként a bolognai folyamat újraértelmezésével, az alapképzések szűkítése és a mesterképzések bővítése az irány. A kompetenciamérés bevezetése és a soft skillek fejlesztése, hangsúlyozta az államtitkár.

Az egyik, a kormányzat által hatékonynak tartott módszere a gyakorlati tapasztalat megszerzésének a már korábban említett duális képzés, amelybe több nagyobb, különösen multinacionális cég bekapcsolódott az utóbbi években. Bár az arány a felsőoktatási államtitkár szerint még mindig túl kicsi, de több érintett nagy cég képviselője is jelen volt a kutatást ismertető eseményen.

Vállalati felelősség

A Boscht Javier González Pareja ügyvezető igazgató képviselte, aki elmondta, hogy szerinte az elméleti képzés szintje jó, ugyanakkor a fiataloknál hiányozik például a problémamegoldási készség, az önbizalom és az úgy nevezett soft skillek. Magyarországon több embert alkalmaz a cég, mint egész Kelet-Közép-Európában, így a pályakezdők gyakorlati tudásának megszerzését több egyetemmel együttműködésben segítik. (Cikkünk a Bosch új tréning központjának tegnapi átadásáról itt olvasható.)

Németh Kinga az AUDI Hungária Kft. személyügyi referenseinek vezetője azt emelte ki, hogy valódi kihívásokat kell a fiatalok elé állítani. Ha ehhez megmutatják nekik a rendelkezésre álló eszköztárat, az új utak, megoldások keresésére ösztönözheti őket. Fontos, hogy a fiatal létrehozhasson valamit, alkothasson, döntéseket hozhasson, persze megfelelő támogatással.

Sok a kutatásban szereplő céggel ellentétben, a Telenor hosszabb távra tervez, egészen 2020-ig rendelkeznek stratégiával, mondta el Németh Zoltán a cég HR vezérigazgató-helyettese. Hangsúlyozta, attól, hogy nem tudjuk pontosan, hogy néhány évtized múlva milyen szakmákra lesz szükség, a feladat az, hogy a képességeket beazonosítsuk, amelyekre szükség lesz. Erre kellene az oktatásnak felkészülni, ahol elkerülhetetlen lesz az interdiszciplinaritás. A HR vezető szerint nem az egyes szakmák megtanítása, hanem a mentalitás, gondolkodás elsajátítása lesz a kulcs.

A fiatalok tudást hoznak, azonban meg kell tanulniuk ezt nemzetközi szinten is eladni, ahogy meg kell tanulni az együttműködést is a munkakörnyezetben. Németh Zoltán szerint, mivel a mai, gyorsan változó, technológiailag fejlődő világban a tudás 5-10 évente elavul, az a legfontosabb, hogy tanuljanak meg tanulni, ugyanis a következő 30-40 évben ezt a készséget állandóan használniuk kell majd.