Svájcban 1,1 millió forintért állnak a pénztárban, nálunk 190 ezer forintért - miért?

Hazánkban munkaerőhiány van. Ez pedig a béreket is el kezdte felfelé tolni, hiszen ha kevés a munkára jelentkező, akkor a cégeknek jobban kell versenyezni értük. Ami a portál szerint ironikus, mert maga a munkaerőhiány is elsősorban azért alakult ki, mert aki teheti, nyugatabbra megy a magasabb bérek után.

A cikk szerint a cégek nyugodtan fizethetnének többet. A Lidl-nél például bruttó 190 ezret keres egy átlag dolgozó. Budapesten és egyes nagyobb városokban 209 ezres bruttóért vesz fel a cég, addig Ausztriában egy hasonló munkakörben havi átlag nagyjából 2000 eurós, azaz több mint 600 ezer forintos bruttót lehet keresni.Svájcban pedig 4000 frank, azaz 1,1 millió forint a havi minimum bér - írja az Index.

Bulgáriában viszont helytől függően 550 és 900 leva, azaz 90-140 ezer forint a Lidl bolti eladóinak bére.

Viszont a Lidl magyarországi leányvállalata mindössze 3 százalékos nyereséggel dolgozik,és egész Európában nagyjából hasonló számokat hoz a cég.

A cikkből kiderül, a bérek a termelékenységtől függnek, azaz attól, hogy egységnyi munka és pénz befektetésével mennyivel több gazdasági értéket vagyunk képesek előállítani, mint amennyivel indultunk.

Ezekben az országokban ugyanis azonos munkabefektetés mellett több olyan dolgot tudnak termelni, amit külföldön is el tudnak adni, így pedig többet tudnak keresni. A sok befolyó pénz viszont felfelé húzza az árakat, illetve a többi, nem exportra termelő szektorban foglalkoztatottak bérét is - vezeti le a cikk.

Vagyis ha a gazdaság exportszektora nem elég termelékeny, akkor azokban a más szektorokban is alacsonyak maradnak a bérek, amelyek gyakorlatilag ugyanúgy működnek, mint nyugaton.

A termelékenység attól függ, mennyi tőkéje van egy adott országnak, és azt milyen jól tudja hasznosítani; mennyire képzett a munkaereje, illetve hogy a termelés milyen fejlettségű technológiával történik.

Erre az állami szabályozás, az oktatási rendszer, a jogrend és jogbiztonság és általában véve a gazdaságpolitika nagy hatással van.

A baj az, hogy Magyarország ebből egyik kategóriában sem áll jól:

• nem elég képzett a munkaerő;
  
• nem elég hatékonyak a cégek;
  
• nincs elég tőke a hatékonyságnövelő fejlesztésekre;
  
• és az állam jellemzően nem túl hatékony, amikor arról van szó, hogy ezeken a dolgokon segítsen.
  
  Aminek a végeredménye az, hogy a magyar munkatermelékenység nemzetközi összehasonlításban elég gyenge.
  
  Index