Svájcban 1,1 millió forintért állnak a pénztárban, nálunk 190 ezer forintért - miért?
Termelékenység. Ez hazánkban alacsony. Ezért keresünk ötöd annyit, mint az osztrákok. Ám a cégek is többet fizethetnének. Az Index összeállításából elképesztő bérkülönbségekre derül fény és arra, mit lehetne tenni, hogy a magyar bérek drasztikusan emelkedjenek.
A cikk szerint a cégek nyugodtan fizethetnének többet. A Lidl-nél például bruttó 190 ezret keres egy átlag dolgozó. Budapesten és egyes nagyobb városokban 209 ezres bruttóért vesz fel a cég, addig Ausztriában egy hasonló munkakörben havi átlag nagyjából 2000 eurós, azaz több mint 600 ezer forintos bruttót lehet keresni.Svájcban pedig 4000 frank, azaz 1,1 millió forint a havi minimum bér - írja az Index.
Bulgáriában viszont helytől függően 550 és 900 leva, azaz 90-140 ezer forint a Lidl bolti eladóinak bére.
Viszont a Lidl magyarországi leányvállalata mindössze 3 százalékos nyereséggel dolgozik,és egész Európában nagyjából hasonló számokat hoz a cég.
A cikkből kiderül, a bérek a termelékenységtől függnek, azaz attól, hogy egységnyi munka és pénz befektetésével mennyivel több gazdasági értéket vagyunk képesek előállítani, mint amennyivel indultunk.
Ezekben az országokban ugyanis azonos munkabefektetés mellett több olyan dolgot tudnak termelni, amit külföldön is el tudnak adni, így pedig többet tudnak keresni. A sok befolyó pénz viszont felfelé húzza az árakat, illetve a többi, nem exportra termelő szektorban foglalkoztatottak bérét is - vezeti le a cikk.
Vagyis ha a gazdaság exportszektora nem elég termelékeny, akkor azokban a más szektorokban is alacsonyak maradnak a bérek, amelyek gyakorlatilag ugyanúgy működnek, mint nyugaton.
A termelékenység attól függ, mennyi tőkéje van egy adott országnak, és azt milyen jól tudja hasznosítani; mennyire képzett a munkaereje, illetve hogy a termelés milyen fejlettségű technológiával történik.
Erre az állami szabályozás, az oktatási rendszer, a jogrend és jogbiztonság és általában véve a gazdaságpolitika nagy hatással van.
A baj az, hogy Magyarország ebből egyik kategóriában sem áll jól:
- nem elég képzett a munkaerő;
- nem elég hatékonyak a cégek;
- nincs elég tőke a hatékonyságnövelő fejlesztésekre;
- és az állam jellemzően nem túl hatékony, amikor arról van szó, hogy ezeken a dolgokon segítsen.
Aminek a végeredménye az, hogy a magyar munkatermelékenység nemzetközi összehasonlításban elég gyenge.
Index
- 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BME
Részletek
Jegyek
- 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban.
Részletek
Jegyek
- 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.
Részletek
Jegyek
A fiatalok átlagos havi nettó jövedelme 234 ezer forintra nőtt a múlt év végére szemben az egy évvel korábbi 200 ezres szinttel. 2019-hez... Teljes cikk
2024. novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó... Teljes cikk
A NAV adatai szerint 2023-ban a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 375 ezerről 356 ezerre, mintegy 5 százalékkal csökkent. Emellett a 2023-as évben... Teljes cikk
- A potenciális munkaerő-tartalék alakulása hazánkban - grafikon 3 napja
- Feszes munkaerőpiac, változó kihívások – ez vár ránk 2025-ben 1 hete
- Egyedülálló munkaügyi reform: csökkentenék a heti 40 órás munkaidőt a spanyolok 1 hete
- Van remény a fiatal munkaerő újbóli szabad áramlására Nagy-Britannia és az EU között 1 hete
- Itt a toplista a legnagyobb munkaerő-kölcsönző cégekről Magyarországon 3 hete
- Hogyan találhatod meg cégedhez a legjobb munkaerőt? 3 hete
- Külföldi vendégmunkások: turbulens jogi környezet, megingó foglalkoztatói bizalom? 3 hete
- Zuhanó autóipar, kilövő kereskedelem: így alakult a kölcsönzöttek száma 1 hónapja
- Ezek a legnagyobb munkaerő-közvetítők Magyarországon - itt az iparági toplista 1 hónapja
- A Btátv. első éve - kihívások és lehetőségek a munkaerő-kölcsönzés területén 1 hónapja
- Támogatást nyert el taglétszámának növeléséhez a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete 1 hónapja