Szoptatás a munkahelyen: jó anyának, gyermeknek, üzletnek és társadalomnak

A Szoptatás Hete (augusztus 1-7.) apropóján Laura Addati anyasági és munka-család szakértő magyarázza el az ILO, az ENSZ munkaügyi szervezetének honlapján, hogy miért előnyös a munkahelyi szoptatás minden érintett fél számára.

A cikk szerint a munka és a szoptatás összeegyeztetése nem csak lehetséges, hanem létfontosságú is az anya és a gyermek számára. A szüneteket mégsem adja meg csaknem az országok negyede. Főként Ázsiában, Latin Amerikában és a Karib-térségben hiányzik az engedékenység - az ILO szakértője szerint ennek meg kell változnia.

Addati arról is beszámol, hogy nem csak a kormányokat és munkaadókat kell meggyőzni a szoptatás és a munka barátságáról, hanem gyakran a munkavállalókat is, pedig az az anya, a gyermek, az üzlet és a társadalom számára egyaránt hasznos.

A fizetett szülési szabadság nem elegendő. A "szoptatásbarát" munkahely kényelmes, diszkrét helyet biztosít az anya számára, ahol lefejheti az anyatejet, hűtőt biztosít, amelyben tárolhatja - mindezt egy tiszta és biztonságos környezetben; munkahelyi napközit és családbarát munkaidőt is nyújt férfiaknak és nőknek egyaránt, amennyiben lehetséges.

A szakértő szerint a munkahelyi támogatás hiánya a fő oka annak, hogy sok nő az ajánlott idő előtt abbahagyja gyermeke szoptatását. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) az első hat hónapban kizárólag anyatejjel történő táplálást ajánl, azon túl a szoptatás folytatása mellett meg lehet kezdeni a hozzátáplálást. Ez a metódus a gyermek két éves koráig, vagy annál tovább is megfelelő.

"Az anyatej mennyiségét és tápértékét nem befolyásolja, ha az anya dolgozik, mégis gyakran nehézségekbe ütközik a szoptatás folytatása, ha a nő szülés után túl korán tér vissza a munkahelyére. Ez különösen igaz, ha nem biztosítottak a szoptatási szünetek, és nincs az etetésre vagy a tej lefejésére megfelelő hely a munkahelyen" - fejtegeti Addati.

Tehát a hosszú, kötelező és jól megfizetett szülési szabadság hiánya is ösztönzi a szoptatás feladását. Ehhez hozzájárulhat a munkaadó és a kollégák negatív hozzáállása is - teszi hozzá.

Jó az üzletnek

A szoptatás nem hátráltatja a produktivitást: kutatások szerint a nő hosszú távon tovább marad az állásában azon a munkahelyen, ahol akár szoptathat is. Az ILO szerint ez azért előnyös mert a munkaadó így megtarthatja képzett alkalmazottját.

A szoptatás támogatása az ILO szerint nem is kerül sokba, sem a munkavállaló idejét, sem a szükséges infrastruktúrát tekintve.

Addati pozitív példaként említ egy Los Angeles-i közintézményt, ahol szoptatószobák és rugalmas beosztás segíti a dolgozókat. Az intézményben a program beindulása után néhány évvel az egészségügyi kiadások 35 százalékkal csökkentek, a kismamáknak pedig 33 százaléka a vártnál hamarabb tért vissza a munkahelyére. A hiányzások 27 százalékkal csökkentek a nők és a férfiak körében egyaránt, és az összes alkalmazott 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hosszú távon tervez a cégnél maradni.

Belgiumban és Észtországban a szoptatási szüneteket a társadalombiztosítás és közpénzek segítségével finanszírozzák. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók nem közvetlenül felelősek értük. Az ILO szerint az efféle intézkedések fokozzák a nemi egyenlőséget a munkahelyen.

A fejlődő országokban is láthatóak előrelépések. Addati Mozambikot hozza például. A turizmusban dolgozók munkakörülményeit javító ILO-program az anyák védelmére is kiterjedt. "Lenyűgöző volt látni, hogy a munkaadók milyen boldogsággal és lelkesedéssel vették tudomásul a program jótékony hatásait. Kevesebben hiányoztak a munkából és nőtt a munkavállalók elkötelezettsége is, miután felállítottuk a szoptatás elősegítéséhez szükséges eszközöket."

Egyes országokban, például a Fülöp-szigeteken, a nem hivatalos dolgozóknak állítottak fel a gyermek szoptatására alkalmas állomásokat. Más államok, például India, pénzt utal át azoknak a terhes és szoptató anyáknak, akik bizonyos követelményeket teljesítenek, például anyatejjel táplálják a gyermeküket

"A közhiedelemmel ellentétben a nem hivatalos munkahelyen dolgozóknak is gondot okozhat a szoptatás folytatása, amikor visszatérnek napi feladataikhoz. Például nem vihetik magukkal a gyermeküket a földekre vagy a háztartási alkalmazottak tűzifát szedni, vizet hordani. Ha mégis magukkal viszik, az veszélyeztetheti a gyermek egészségét és jólétét: gyakran már igen korán gyermekmunkás válik belőlük" - magyarázza Addati.

A magyar törvény megfelel az ILO ajánlásának

A Munka törvénykönyve szerint a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára mentesül a munkavégzés kötelezettsége alól. Ez megfelel az ILO ajánlásának, amely napi egy vagy több szünetet vagy munkaidő-kedvezményt javasol, amelyet a szoptatás céljára lehet felhasználni.