Támadható a 75 százalékos különadó?

Az Alkotmánybíróság (Ab.) februárban megtiltotta a közszférából távozók végkielégítésének 98 százalékos adóztatását elrendelő törvény alkalmazását a jelenleg is bíróság előtt lévő ügyekben. A strasbourgi bíróság korábban több olyan panaszosnak is igazat adott, akik a különadó miatt a testülethez fordultak. Ők néhány millió forintot kaptak kártérítésként.

Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a jogszabályt, hiszen az már nem is volt hatályban. Az év elejével lecserélték azt egy 75 százalékos különadóra.

Göndös Gábor és Tokár Ádám jogászok kérdésünkre azt nyilatkozták, a különadó mértékének 98 százalékról 75 százalékra történő csökkentése felveti a kérdést, hogy az enyhítés alkotmányos keretek közé tudja-e szorítani a különadót – szerintük ezt majd az Alkotmánybíróság tisztje lesz eldönteni.

„Az Alkotmánybíróság határozata mindössze annyit rögzített, hogy a 98 százalékos adókulcs eltúlzott, arról azonban nem tesz említést, hogy mi az a mérték, amely megfelel mindenféle jogi normának” – írták.

A törvény megváltoztatása és alkalmazásának megtiltása nagyban köszönhető a megnyert strasbourgi pereknek. Felmerül tehát, hogy vajon a 75 százalékos mértékről hogyan vélekedhet a testület, érdemes lehet-e kártérítést kérni. A jogászok felidéztek egy esetet, amelyben a strasbourgi bíróság előtt már egyszer megállt egy francia illetőségű 75 százalékos különadó, bár ez korántsem jelenti, hogy a 75 százalékos különadót ez alapján bármely bíróság elfogadná.

„A jogalap, a mechanizmus stb. alapos, részletekbe menő összehasonlítására lenne szükség a magyar és francia 75 százalékos különadók közötti különbségek feltárása érdekében; az adókulcs mértéke önmagában nem eléggé beszédes, számos jogrendszerben találkozhatunk ehhez hasonló mértékű >>büntető<< vagy >>lefölöző<< adókkal, amelyeket sikerült legitimálni” – írták kérdésünkre.

Vagyis csak azért, mert a francia adót nem kifogásolta a testület, a magyar különadó mechanizmusa még sértheti a nemzetközi jogot, tehát az adóztatás támadható lehet.

Göndös Gábor és Tokár Ádám egyelőre nem tud olyan eljárásról, amelyben valaki a 75 százalékos különadó Alaptörvényt vagy nemzetközi szerződést sértő mivoltát támadná, de megjegyezték, hogy „érzékelhető, hogy a 98 százalékos adókulcshoz hasonló társadalmi ellenérzés övezi a csökkentett mértéket is. Mindezek alapján vélhetően a korábbiakkal azonos jogalapokra építő eljárásokra lehet számítani, azonban korántsem bizonyos, hogy ezen eljárások kimenetele is a fentiek szerint fog alakulni.”

A már befizetett 98 százalékos, és nem visszaperelt különadók sorsáról nem szerettek volna spekulálni. Az Ab. döntése mindenesetre nem foglalkozik a korábban megsarcoltak pénzének sorsával.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak is feltettük a kérdést, hogy foglalkoznak-e az érintettek ügyének felülvizsgálatával, hogy érkezett-e már panasz a 75 százalékos különadóval kapcsolatban, illetve hogy foglalkoznak-e a 75 százalékos különadó jogszerűségével. A sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, hogy a „Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja az Ab. döntése következtében kialakult jogi helyzetet, ezért türelmet kérünk”.