Tizenötmilliárd jut a rehabilitációs foglalkoztatásra

A foglalkozási rehabilitációt illetően a 2008. évben jelentős változások léptek életbe, hogy a súlyos egészségkárosodás ne feltétlenül inaktivitásba sodorja a megváltozott munkaképességűeket. Erre a 2008. január 1-jén bevezetett rehabilitációs járadékkal próbálják ösztönözni az embereket, az ugyanis az addig kapott rokkantsági nyugdíj összegének 120 százalékát biztosítja számukra - mondta Csete László, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ osztályvezetője az október 30-ai sajtótájékoztatón a Platánus Hotelben. Igaz, ez már járulékköteles, és adózás szempontjából is nyugdíjnak minősül, de a rokkantsági nyugdíjhoz képest közel azonos összeget garantál, arról nem is beszélve, hogy egészségügyi ellátásra szolidaritási alapon jogosít, és a nyugdíjbiztosítási szempontból is növeli a szolgálati időt.

Nem mindenki jogosult a rehabilitációs járadékra

A rehabilitációs járadékot a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál lehet igényelni, bár ehhez egy sor feltételnek is meg kell felelni: csak az jogosult a szolgáltatásra, aki 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett (vagyis III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesül), munkavégzésre rehabilitáció nélkül nem alkalmas, rendelkezik a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és nem folytat kereső tevékenységet. Ha mégis részesül munkabérben, akkor keresetének legalább 30 százalékkal alacsonyabbnak kell lennie az egészségkárosodást megelőző átlagkereseténél, különben 3 hónap átlagában történő túllépés után 50 százalékkal csökken a járadék összege, 6 hónap átlagában történő túllépést követően pedig teljesen megszűnik az összeg folyósítása.


Az egészségkárosodás mértékének megállapításáról az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet új, komplex minősítési rendszere gondoskodik, amelyben már nemcsak két orvos, hanem egy szociális és egy foglalkoztatási szakértővel is kibővült bizottság mond ítéletet a beteg állapotáról. A 60 napon belül elkészülő szakvélemény megállapítja az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet, a rehabilitálhatóságot, a rehabilitáció szükséges irányát, a rehabilitációs szükségleteket, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamot, ami legfeljebb 3 év lehet. Ezen idő alatt az ügyfélnek a rehabilitációs megállapodási szerződés keretében együtt kell működnie a munkaügyi központtal, illetve az általa kiküldött mentorral, aki végigsegíti a munkaerőpiacra való visszatérés összes folyamatán (álláskeresés, képzés, vállalkozóvá válás, foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok stb.).

Hosszú távú projekt

A közép-magyarországi régióban október 26-ig 1207 megváltozott munkaképességű igényelte a komplex vizsgálatot, ennek 93 százalékát javasolta a bizottság rehabilitációs járadékra, melyből végül 74 százalék (796 fő) felelt meg a fenti feltételeknek (szolgálati idő, 50-79 százalékos egészségkárosodással stb.). Természetesen ez még csak a kezdet, hiszen a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében országosan 15 milliárd, a közép-magyarországi régióban pedig 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre az első körben 2013. február 28-áig, második körben pedig 2015. február 28-áig tartó program finanszírozására - mutatott rá Bányainé Salamon Judit, a TÁMOP 1.1.1. projektvezetője. Mivel ez alapvetően uniós finanszírozású, ezért a válság nem érinti a programot, legalábbis az első öt évig biztosan nem. Ily módon a vállalatok is bizton számíthatnak a megváltozott munkaképességűekre, akik révén bértámogatásban részesülhetnek a fizetés 60 százalékáig (pályakezdő megváltozott munkaképességű esetén 100 százalékáig) - tette hozzá a projektvezető.

Munkáltatói téveszmék a megváltozott munkaképességűekről

A munkáltatók egyébként is kiemelt célcsoportját képezik a projektnek, sok közülük ugyanis tévesen azt gondolja, a megváltozott munkaképességűek csak rövidebb munkaidőben és alacsonyabb teljesítménnyel képesek dolgozni, illetve hogy egészségügyi, valamint beilleszkedési problémáik miatt többet hiányoznak az átlagosnál. Pedig ez nincs így, ők is ugyanolyan emberek, mint egészséges társaik, éppúgy vásárolni, szórakozni, kirándulni és dolgozni akarnak - mutatott rá Siháné Tóth Mária munkáltatói kapcsolattartó.

"Az ilyen előfeltevések leküzdése érdekében folyamatosan felkeressük a vállalatokat, magánközvetítő irodákat, illetőleg adatbázisokat állítunk föl, hogy egymásra találhassanak a munkaerő-piaci szereplők." - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy tapasztalatai szerint a cégek ismerik a rehabilitációs járadékot, és szívesen is fogadják a kezdeményezésüket. Különösen a magánközvetítők veszik örömmel a megkereséseket, az alacsonyabb képzettségű munkaerőből ugyanis híján van Magyarország. "Sokuk már Romániából és Szlovákiából toboroz munkavállalót, így rögtön felderülnek, amint eléjük tárjuk a megváltozott munkaképességű ügyféltáborát." - mondta Siháné Tóth Mária.

A kapcsolattartást félévente-évente állásbörzékkel is igyekszik a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ megerősíteni, az elsőt éppen jövő héten, november 6-án rendezik meg az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (1131 Budapest, József Attila tér 4.). Itt kiállítóként 50 munkáltató és 25 civil szervezet vesz részt, az előadásokat pedig Lechnerné Vadász Judit rehabilitációs szakértő és Pintér Zsolt karrier tanácsadó tartja. Aki azonban még mélyebben el szeretne merülni a rehabilitációs foglalkoztatásban, annak a munkaügyi központ elkészített egy kiadványt, amely a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos összes információt tartalmazza. Ezt természetesen a munkaügyi központok rehabilitációs osztályain, annak rendezvényein (így az állásbörzén), valamint a partnerszervezeteknél is elérhetővé teszik majd az alkotók.

Paraszt Imre, HR Portal