Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 10 hónapja

Több száz nap szababság bennragadhat, de nem vész el

Bizonyos szektorokban több száz munkanap szabadság is "bennragadhat", de nem vész el! "Kedves Munkatársunk, mellékeljük az előző évi maradék szabadság kimutatásokat valamint a lemondó nyilatkozatot." Így kezdődik az egyik multinacionális társaság levele, mely felveti a kérdést: le lehet-e a szabadságról érvényesen mondani.

A szabadságot fő szabály szerint az esedékesség évében ki kell adni, azonban ez alól a törvény biztosít kivételeket, hiszen a szabályozásnak alkalmazkodnia kell a munkáltató rugalmas működéséhez, illetve a munkavállaló egyedi életkörülményeihez is. Ez a rugalmasság azonban nem alkalmazható rendeltetésellenesen. Egyre több szektorban tapasztalni ugyanakkor azt, hogy a munkaerőhiányra, illetve a profitmaximalizálás céljára tekintettel a szabadságokat nem adják ki. Ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen sérülnek a munkavállaló alapvető jogai, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételei. Az egyéb jogkövetkezményeken túlmenően (bírság, kártérítés, akár azonnali hatályú felmondás) azt is tudni kell, hogy a "bennragadt" szabadság nem vész el, arról lemondani pedig érvényesen nem lehet.

1. A szabadságról nem lehet érvényesen lemondani

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet. Gyakran látni olyan munkáltatói megoldásokat, hogy a felgyülemlett szabadság egy része vonatkozásában a munkavállalóval például a közös megegyezést tartalmazó megállapodásban abban állapodnak meg a munkaviszony megszűntetésén túlmenően, hogy a munkavállaló a szabadsága megváltásáról vagy annak egy részéről lemond. Fontos ugyanakkor tudni, hogy az ilyen megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, azaz semmis. Ennek következtében az igény munkaügyi perben akkor is érvényesíthető, ha arról lemondott a munkavállaló. A munka törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a munkaszerződés és a felek megállapodása a törvény rendelkezéseitől a munkavállaló javára térhet el. Ez a szabály a szabadság megváltása kérdésében pedig annyira szigorú, hogy kollektív szerződésben sem lehet ettől eltérni.

2. Kötetlen munkaidő-beosztás esetén is a munkáltató felel a szabadságért

A kötetlen munkarend szabályait akkor lehet alkalmazni, amennyiben a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). Fontos, hogy a törvény nem tekinti kötetlen munkaidő-beosztásnak a törzsidő-peremidő konstrukciót, azaz, amikor csak részben kötetlen a munkaidő-beosztás. Kötetlen munkarend esetén pedig nem kell alkalmazni a munkaidőkeret, a munkaidő-beosztás (kivéve a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok), a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás, a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő, a rendkívüli munkaidő, az ügyelet, készenlét, illetve a rendes és rendkívüli munkaidő, illetve készenlét nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A szabadság kiadása, illetve nyilvántartása azonban nem szerepelnek a kivételi körben! Ez pedig azt jelenti, hogy a munkáltató felelőssége a szabadság nyilvántartása és kiadása, még akkor is, amennyiben a munkavállaló a munkaidejét teljes mértékben maga oszthatja be.

3. A ki nem adott szabadság nem évül el


A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (régi Mt.) kimondta, hogy a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el. Azt is deklarálta, hogy a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. Hasonló tartalmú rendelkezéseket a 2012. évi I.tv. (új Mt.) már nem tartalmaz. Tévedés lenne ugyanakkor azt a következtetést levonni, hogy a munkáltató által ki nem adott szabadság a munkaviszony fennállása alatt elévül. A szabadságot ugyanis még kötetlen munkaidő-beosztás esetén is a munkáltató adja ki. Töretlen a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a ki nem adással összefüggésben a felelősség a munkavállalóra nem hárítható át. A munkavállalót tehát az igénye érvényesítéséhez nem terheli olyan kötelezettség, hogy a szabadság kiadását rendszeresen igényelje vagy követelje. A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülésének kezdő időpontja pedig a hatályos szabályokból következően is a munkaviszony megszűnésének napja, így az az általános elévülési időn belül a munkaviszony megszűnését követően is követelhető.

Fotó: Pixabay

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Follow hrportal_hu on Twitter

Kirúgták, mert nem fogadta az „udvarlást”

Egy frissdiplomás lányt felvettek dolgozni a polgármesteri hivatalba, ahol a főnöke, a jegyző hamarosan heves udvarlásba kezdett. Érkeztek a lány telefonjára, erotikus tartalmú üzenetek, egyszer a kolléga pedig a szemtanúja volt, hogy a jegyző a székén ülő nőt hátulról ölelgeti, miközben az tiltakozik.tovább..

További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk