Törvény fékezi a részmunkaidő elterjedését

Szakértők szerint a részmunkaidős foglalkoztatás azért nem terjed hazánkban, mert a törvényi szabályozás törvényesen bonyolult; a törvényalkotók ugyanis abból indulnak ki, hogy mindenki csalni akar. Pedig nem kéne, hogy ez így legyen, elvégre külföldön is egy bevált foglalkoztatási módszer: az Európai Unióban a nők 31,2 százaléka, a férfiaknak pedig a 7,7 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Ezzel szemben Magyarországon 5,8 és 2,8 százalék ez az arány.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az a munkaadó, aki ebben a formában szeretne állást biztosítani valakinek, jobb, ha tortúrára készül. Heteken keresztül kell járnia a hivatalokat, hogy minden bürokratikus előírásnak eleget tegyen, arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi szabályozás egyáltalán nem kedvez a részmunkaidős foglalkoztatásnak. "A törvényalkotók nem bíznak az állampolgárokban, abból indulnak ki, hogy ezzel a formával az adófizetők ki akarnak bújni a kötelezettségeik alól" - mondta a Magyar Hírlapnak Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. Szerinte emiatt kell ebben az ügyben az adóhatóságtól kezdve a nyugdíjintézetekig mindenhová külön bejelentést tenni. Az például mindenképpen gátat szab e foglalkoztatási forma elterjedésének, hogy a négyórás munkavégzés már nem számít bele a nyugdíjalapba. Pedig az alelnök szerint érezhetően fellendítené a foglalkoztatást a részmunkaidős megoldás. Ezzel érdemben lehet javítani az ötven év felettiek, a 18 és 24 év közöttiek foglalkoztatási arányát, s kiváló megoldást nyújtana például a kisgyermekes nők álláshoz juttatásában.

"A gazdasági válság kedvezőtlen hatásának enyhítése és a munkahelyek megtartása érdekében a szaktárca támogatási lehetőséget dolgozott ki a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzésére" - tájékoztatott a munkaügyi tárca. A cégek most a szerződések munkaidőtartamára vonatkozó módosítása nélkül dönthetnek a csökkentett időtartam bevezetéséről, s a kieső munka idejére támogatás igényelhető. Ennek mértéke a kieső munkaidőre jutó bér maximum nyolcvan százaléka, illetve a ténylegesen kifizetett járulékok legfeljebb nyolcvan százaléka lehet. A támogatás időtartama minimum három, maximum 12 hónap lehet, továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. A részmunkaidős foglalkoztatást képzéssel is kombinálhatják a cégek. A programra húszmilliárd forintot különítenek el. "Ha élnek is majd e lehetőségekkel a cégek, ettől nem terjed el a részmunkaidős foglalkoztatás. Amíg nem építik le az adminisztrációs terheket, s nem ösztönzik ezt a formát, nem lesz változás. Ehhez szemléletváltásra lenne szükség" - tette hozzá Vadász György.