Továbbra is büntetik a továbbkölcsönzést

A munkavállalókat a cikkben "X Kft."-ként emlegetett cég vette bérbe, de munkát az "Y. Kft."-nél végeztek – vagyis nem a kölcsönbe vevő foglalkoztatta őket valójában. A munkaügyi ellenőrzés ezt feltárta, az X cég viszont megtámadta a döntést.

Azzal érvelt, hogy az érintett munkavállalók a kölcsönbeadóval kötöttek munkaszerződést, és e munkaszerződésekben már Y. Kft. székhelyét jelölték meg a felek a munkavégzés helyeként. Az érintett munkavállalók vonatkozásában ezért továbbkölcsönzésről nem lehet szó. Ezzel a kölcsönvevő a kölcsönbeadó által már megjelölt munkavégzési helyet nem módosította, más munkavégzési helyen nem kötelezte munkavégzésre a munkavállalókat.

Az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság hozott döntést, megállapítva az alábbiakat. A peres iratok alapján világos volt, hogy a munkaerő-kölcsönzési szerződés szerint a kölcsönbeadó az X. Kft.-nek, mint kölcsönvevőnek volt köteles munkavállalókat munkavégzés céljából átengedni díj ellenében. A szerződés értelmében tehát az X. Kft. kölcsönvevő munkáltatónak minősült, és mint ilyen a kölcsönzött munkavállalók foglalkoztatására volt köteles.

Összefoglalva a kölcsönvevő a kölcsönzött munkavállalót nem rendelheti ki más munkáltatóhoz, és nem is kölcsönözheti tovább, akkor sem, ha maga is bejegyzett kölcsönbeadó. Ezt a tilalmat a munkaerő-kölcsönzési szerződés, vagy a munkaszerződés rendelkezéseivel sem kerülhetik meg az érintettek.

Munkajog.hu