Szilágyi Katalin
Megjelent: 15 éve

Túléli-e a változásokat a szakképzési rendszer?

Júliustól változnak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok, többek között megszűnik az oktatáshoz szükséges tárgyi eszközök támogatásának nagy része. A karbantartásra, javításra fordított összegnek, valamint az anyagköltségnek csupán a felét számolhatják majd el a cégek. A megszorítás jegyében hozott kormányzati intézkedés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint tönkreteheti a szakképzési rendszert, a kormány szerint azonban a gyakorlati képzésnek még így is több a pozitív gazdasági hatása. A szakképzési hozzájárulással egyébként inkább a nagy cégek élnek, és jobbára saját dolgozóik képzésére fordítják.

Július elsején lépnek életbe az adótörvények szakképzési hozzájárulásra vonatkozó módosításai, amelyek csökkentik az eddig teljesen elszámolható tárgyi-, anyag-, és ösztöndíjköltségeket a szakképzési hozzájárulásban. - Az elfogadott adótörvények elsősorban a gyakorlati szakképzésben elszámolható tárgyi eszközök körét érintik, a gyakorlati képzést végző intézményeknél a tanulói juttatásként elszámolható összeget, a minimálbér 50 százalékát, a hiányszakmák esetében 70 százalékát a törvény 20 százalékra, a hiányszakmákban 40 százalékra csökkentette. A gyakorlati képzést nyújtóknak így 10 százalék önerőt kell biztosítaniuk - mondta Mátyus Mihály, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szakképzési és Felnőttképzési Főosztályának főosztályvezetője egy közelmúltban rendezett szakmai konferencián.

A módosítás szerint az eddig korlátlanul elszámolható csoportos gyakorlati képzésre eszközölt beruházásokat nem lehet majd elszámolni, hanem csak a gyakorlati képzésben használt tárgyi eszközök javításának, karbantartásának az 50 százaléka számolható el. Ugyancsak módosult az oktatókra elszámolható bér is, eddig a minimálbér három-ötszöröse közötti összeget számolhatták el a cégek, ez most a minimálbér maximum két-háromszorosára csökkent - jegyezte meg a főosztályvezető.

Az iskoláknak átadható fejlesztési hozzájárulás mértéke is változott: a felsőoktatási intézmények, illetve szakképző intézmények számára átadott hozzájárulás mértéke nem lehet nagyobb a szakképzésben részt vevő tanulói létszám és a gyakorlati hallgatói normatíva kétszeresének szorzatánál, ami körülbelül 212 ezer forint tanulónként egy évben - mutatott rá Mátyus Mihály. Elmondása szerint a módosításnak négy célja volt, köztük a non profit gazdasági társulások hozzájárulási kötelezettségének szabályozása, valamint a szakiskolai ösztöndíj bevezetése, és azok forrásának biztosítása.

A '90-es évek szintjére eshet vissza a szakképzés?

A szakképzési törvény módosításával kapcsolatban az elmúlt hetekben számos kritika fogalmazódott meg. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint akár 74 százalékkal is visszaeshet a tanulószerződések száma, ami később szakemberhiányhoz vezethet. A kamara szerint az intézkedéssel nem tud érdemben megtakarítani a kormány, miközben legalább öt évvel visszavetik a szakképzést. Egyes vélemények szerint a szakképzés helyzete visszaeshet a kilencvenes évek közepén tapasztalt szintre.

A munkáltatóknak és a nem átalányadózó egyéni vállalkozóknak éves bruttó bérköltségük 1,5 százalékát szakképzési hozzájárulásként be kell fizetniük a Szakképzési Alapba. A befizetett összeg 60, illetve 33 százaléka erejéig a szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalat munkavállalói szakképzéséről gondoskodhat vagy támogathat egy, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kijelölt intézményt, vagy gyakorlati szakképzést biztosíthat. A vállalkozás ezenkívül a teljes összeget is befizetheti az alapba.


Mátyus Mihály a kritikákra reagálva a konferencián úgy fogalmazott: nem szeretne jóslatokba bocsátkozni a változások hatásával kapcsolatban, de hangsúlyozta, hogy az elszámolhatósági kör nem szűnt meg, csak csökkent. A főosztályvezető úgy véli, a módosítások ellenére a gyakorlati képzésnek még így is több pozitív gazdasági hatása van: így például az MPA képzési alaprész decentralizált keretből nyújtott támogatásokat el lehet nyerni, 2003-2008 között nagyjából 14-15 milliárd forintot nyertek el a szakképzési hozzájárulásra kötelezett cégek, nem lebecsülendő a foglalkoztatott tanuló által előállított termék értéke sem, illetve a cég ezáltal biztosítani tudja a munkaerő-utánpótlást.

A kis cégek alig ismerik a szakképzési hozzájárulást

A konferencián ismertették a LifeLong Learning Magyarország Alapítvány kutatását is, amelyben a szakképzési hozzájárulás felhasználhatóságát vizsgálták. Kiderült, hogy a vállalkozások mérete összefüggést mutat azzal, mennyire ismerik a szakképzési hozzájárulás felhasználásának lehetőségeit. A mikro-vállalkozások negyede nem, 42 százaléka pedig csak felszínesen tud a lehetőségekről. A közép- és nagyvállalkozások már sokkal nagyobb, 73, valamint 81 százalékos arányban és részletesebben ismerik a felhasználás módjait.

Hozzájárulásuk felhasználhatóságát a közepes vállalkozások érzik a legoptimálisabbnak: 95 százalékuk gondolja úgy, hogy a lehető legjobban kihasználják a szakképzési hozzájárulás felhasználásában rejlő lehetőségeket. A középvállalkozások 83, a kisvállalkozásoknak azonban már csupán 31 százaléka vélekedett hasonlóképpen, a 10-nél kevesebb embert foglalkoztató mikro-vállalkozásoknak pedig csak 13 százaléka vélte optimálisnak a szakképzési hozzájárulás felhasználását. A nem optimális felhasználhatóságot megjelölő válaszadóknál minden méretkategóriában megjelent indokként az adminisztráció bonyolultsága, illetve az, hogy kevésnek bizonyult a képzésre fordítható összeg.

Általánosan elmondható, hogy a mikro méretű szervezeteknél 88 százalékban nem, vagy alig fedezi a szakképzési hozzájárulás a képzés költségeit. A kis- és nagyvállalkozásoknál helyzete közel azonos képet mutat: a válaszadók szerint a szakképzési hozzájárulás alacsony mértékben képes fedezni az oktatási költségeket.

Az oktatási rendszer támogatásával kapcsolatban elmondható, hogy gyakorlat szervezésének lehetőségével - tanulószerződéssel vagy a nélkül - a mikro-, kis- és középvállalkozások lényegesen kisebb arányban éltek, mint a nagyvállalkozások, ahol a fel nem használt fejlesztési támogatási lehetőség is elenyésző mértékű, a többi méretkategóriával ellentétben.

Ugyancsak a vállalat méretével áll összefüggésben, élni tudnak-e a képzési lehetőségekkel: a kis és közepes vállalkozásoknak csak a fele tudta dolgozóinak több mint 40 százalékát valamilyen oktatásra elküldeni. A nagy és közepes vállalatok kétharmada biztosított dolgozói több mint negyven százalékának valamilyen képzésen való részvételt 2008-ban.

A képzési formákkal kapcsolatban elmondható, hogy nem iskolarendszerű képzéseket a vállalkozások 73 százaléka finanszírozott a szakképzési hozzájárulás terhére, valamilyen iskolarendszerűt csak 45 százalékuk.

A szakképzési hozzájárulást felhasználó cégek csaknem fele, 45 százaléka saját munkavállalóinak képzésére fordítja a pénzt, 26 százalékuk befizeti a Szakképzési Alapba, 20 százalék fejlesztési támogatást nyújt, 9 százalék biztosít belőle gyakorlati képzést.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk