"Ugyanazt a munkát végezzük, ő mégis százszor annyit keres"– a sztárfocista kitálalt saját párja fizetéséről

A témát a sportriporter, Hajdú B. István rajongói oldala hozta ismét a hazai köztudatba egy sokatmondó bejegyzéssel. Hajdú B. posztjában arra világított rá, hogy Lehmann üzenete fellobbantotta a nemzetközi sport- és munkaerőpiaci vitát:

Vajon nemi kérdésről és diszkriminációról van szó?

Vagy a bérek elsősorban a közönségtől, a bevételektől, a befektetésektől és a piaci kereslettől függenek?

A párhuzam, ami bejárta a világot

Alisha Lehmann és párja, a brazil válogatott Douglas Luiz egyszerre igazoltak az Aston Villától az olasz Juventushoz. (Az összehasonlítás a Juventusnál töltött időszakukra vonatkozik.) A svájci csatár az La Repubblica olasz napilapnak adott interjújában nyíltan beszélt a köztük lévő aránytalanságról:

Edzés után gyakran mondom Douglasnak, hogy ez igazságtalan. Ugyanazt a munkát végezzük, ő mégis százszor annyit keres, mint én.

A sajtóhírek szerint míg Luiz éves gázsija több millió euróra rúg, addig Lehmann ennek csupán a töredékét kapja meg. A témát és a nemi bérszakadék kérdéskörét részletesen elemző Women’s Agenda rámutatott: ez a jelenség nem egyedi, és a vita gyorsan átlépte a sport kereteit, a globális munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdésévé válva.

1. Az etikai és jogi dimenzió: Egyenlő értékű munkáért egyenlő bért

A társadalmi igazságosság és a modern HR-etika oldaláról nézve Lehmann érvelése a klasszikus munkaerőpiaci diszkriminációra mutat rá:

• Azonos ráfordítás és terhelés: A női profi sportolók pontosan ugyanannyi edzésórát, taktikai felkészülést, lemondást és fizikai megpróbáltatást vállalnak, mint férfi kollégáik.

• A munka értéke vs. a pozíció neve: A modern HR-ben az „egyenlő értékű munka” elve azt jelenti, hogy ha két pozícióban a szükséges szaktudás, a felelősség, a fizikai és mentális erőfeszítés, valamint a munkakörülmények azonosak, akkor a javadalmazásnak is arányosnak kell lennie.

• Történelmi hátrány: A női labdarúgás évtizedes intézményi lemaradásban van (sok országban évtizedekre be is tiltották a női focit). A kritikusok szerint igazságtalan a piaci mutatókat számonkérni egy olyan szektoron, amelytől évtizedeken át megtagadták a fejlődés lehetőségét.

2. A piaci valóság: A generált bevétel és a „sztár-faktorig” terjedő skála

A közgazdasági és üzleti logika ezzel szemben a megtérülésre és a piaci értékre összpontosít:

• Generált érték és szponzoráció: Lionel Messi vagy Douglas Luiz fizetését nem az edzésen eltöltött órák száma, hanem az általuk termelt gazdasági érték – a dollármilliárdos TV-s közvetítési jogok, a telt házas stadionok és a globális mezértékesítések – finanszírozzák.

• A piaci érték és a teljesítmény feszültsége: Egy vállalatnál sem a legtöbbet túlórázó dolgozó kapja a legmagasabb bért, hanem az a kulcsember vagy értékesítő, aki a legtöbb közvetlen bevételt hozza a cégnek. A férfi futball piaca jelenleg nagyságrendekkel nagyobb bevételeket termel, így a klubok a piaci bevételeikből finanszírozzák a magasabb béreket.

Mi a konklúzió?

A Lehmann-ügy a munkaerőpiac legfontosabb kérdésére világít rá: hogyan kezelje a HR és a jog a bérkülönbségeket egy átalakuló szabályozási környezetben?

1. A bértranszparencia jogi határai: Az Európai Unió bértranszparenciáról szóló irányelve a hagyományos vállalati szférában kötelezővé teszi a bérsávok átláthatóságát és a nemi bérkülönbségek kimutatását. Fontos tisztázni, hogy a profi sportklubok jogilag szintén munkáltatók – így a szabályozás rájuk is vonatkozik. A jogszabály azonban a valós piaci különbségeket nem írhatja felül.

2. Különbség a cégek és a sportklubok között: Míg egy hagyományos vállalatnál a bérátláthatóság alapján kötelező érdemi, objektivált indoklást adni az azonos munkakörben dolgozók fizetési eltéréseire (és indokolatlan szakadék esetén jogi szankciók lépnek életbe), addig a sportklubok jogilag igazolni tudják a bérkülönbséget a két különálló üzletág (férfi és női szakág) eltérő jövedelmezőségével és közvetlen bevételeivel.

3. Az elvégzett munka és a piaci érték egyensúlya: A bértranszparencia felszínre hozza az igazságtalanságokat, de önmagában nem teremt pénzt. A fenntartható egyenlőséghez a piaci érték növelésére van szükség: ahogy a női sportba vagy a női vezetők által fémjelzett üzletágakba több tőke, jobb marketing és figyelem áramlik, úgy válik a munka gazdasági értéke is magasabbá – megteremtve a valós alapot a bérszakadék lebontásához.

Alisha Lehmann legszebb góljai 

kép forrása:  Getty