Út a munkához: csak a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja?
A II. negyedévben országszerte elkészültek az önkormányzati közfoglalkoztatási tervek, több helyen megkezdődött a segélyezettek foglalkoztatása. A tapasztalatok vegyesek. A fogadó intézmények szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére. A beilleszkedési problémákon túl sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód, vagy éppen a feketemunka jobban jövedelmező perspektívát nyújt. Felvetődik, hogy ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja.
Akik foglalkoztathatók...
Az önkormányzatok munkatársai felmérték, kik azok a munkaképes segélyezettek, akik az új szociális törvény szerint rendszeres szociális segély helyett a továbbiakban rendelkezésre állási támogatásra jogosultak és a közfoglalkoztatási programokban való részvételre kötelezhetők. Ebbe a körbe tartoznak:
A pályakezdők, akik számára a munkaügyi központok nem tudtak a végzettségüknek megfelelő munkalehetőséget biztosítani.
A huzamos ideje szociális segélyen lévő inaktívak, akik megőrizték munkaképességüket, hajlandók azonnal munkába állni. Sokan közülük a szürke- vagy a feketegazdaságban jutnak kiegészítő jövedelemhez, és elég ügyesek ahhoz, hogy ez a hatóságok előtt titokban maradjon.
Az önkéntesek, akik a település érdekében minden külön díjazás nélkül eddig is vállaltak munkát (például polgárőrök, parkgondozók).
A "roncstársadalom" tagjai. Utóbbiak olyan tíz, húsz, harminc vagy még több szolgálati idővel rendelkező személyek, akik nem tudják érvényesíteni jogaikat, érdekeiket, így képtelenek korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjba menni. Sokan közülük valóban szeretnének dolgozni, bár ezt pszichikai, mentális vagy fizikai állapotuk nem teszi lehetővé, ugyanakkor nem minősülnek rokkantnak sem.
...és akik nem
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozója számára nem biztosított a napközbeni ellátás.
A "nem foglalkoztathatók" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttélésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.
Vitatott azoknak a helyzete, akik korábban elveszítették a jogosultságukat a szociális segélyre, például azért, mert a munkaügyi felügyelőség éber munkatársai alkalmi munkavállaláson kapták őket. Bár rendszeres jövedelmük azóta sincs, és alkalmi bevételeik nem mindig érik el a minimálbér nettó összegét, ők általában nem folyamodnak újra segélyért, kikerülnek a rendszerből.
Képzésre kötelezettek azok a 35 év alattiak, akik nem végezték el a 8 általánost, számukra az önkormányzatok munkavégzés helyett képzési lehetőséget kötelesek biztosítani. Sokan közülük szívesebben dolgoznának.
A betölthető munkakörök
A közfoglalkoztatási munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy azok a programban résztvevők iskolai végzettségéhez igazodjanak. A leggyakoribb tervezett munkakörök:
közterület takarítása
közintézmények takarítása
ároktisztítás
építkezési segédmunkák
mezőgazdasági segédmunkák
konyhai segédmunkák
házi gondozó (bevásárló, ételkihordó, beteglátogató)
biztonsági őr, parkolóőr, portás
karbantartó
gyermekfelügyelő
irodai kisegítő munkák
ügyviteli munkakörökben dolgozók helyettesítése az önkormányzatoknál
közintézményekben egyéb kisegítő-helyettesítő munkakörök
Legnagyobb arányban a szakképzettséget nem igénylő, alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökbe keresnek közfoglalkoztatottakat. A munka díjazása a mindenkori minimálbér összegével egyezik meg. A szakképzettek és a felsőfokú végzettségűek tíz-tizenötezer forinttal kapnak magasabb bruttó bért, mint a képzettséggel nem rendelkezők.
Vegyes tapasztalatok
Gyakran előfordul, hogy a közfoglalkoztatási program idejére a munkavégzéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az önkormányzat nem tudja ezeket biztosítani. Bár ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van vissza nem térítendő támogatás igénylésére az eszközök beszerzésére, a pályázatok elbírálása hosszadalmas. Hitelből természetesen beszerezhetnék a szükséges munkaeszközöket, azonban a legtöbb önkormányzat eladósodottsága miatt erre nem kerül sor.
A fogadó intézmények - az önkormányzat, valamint az önkormányzat kezelésében lévő intézmények - tapasztalatai szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére A munkavállalók integrálása hosszú heteket is igénybe vehet, sokan azonban néhány nap után orvosi igazolást hoznak átmeneti keresőképtelenségük igazolására. A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben.
Sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód. A televízió előtt töltött órákhoz elegendő a chips és a kóla (vagy sör), a munkához azonban más összetételű étrend szükséges. A munkavállalónak egyszerűen nincs lehetősége több élelmiszer megvásárlására és elfogyasztására, hogy megnövekedett energiaszükségletüket biztosítsák. Az első fizetés után pedig gyakran tapasztalják, hogy a munkavégzés jelentős többletkiadásokhoz vezet, munkaképességük fenntartását a minimálbér éppen csak fedezi - vagy nem.
Ahol állandó alkalmazottak és a programban résztvevők dolgoznak együtt, időnként tapasztalható a "csicskáztatás". Az irodai kisegítő munka gyakran portörlést, hamutartók és szemetes kosarak kiürítését jelenti, iratcsomók átvitelét egyik helyiségből a másikba, napközbeni kávéfőzést, bevásárlást. Ezeket a feladatokat nem ritkán az állandó alkalmazottaknál magasabb iskolai végzettségűek látják el.
A program célja az, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők - akár hosszú, inaktív évek után is - megfelelő munkatapasztalatokat szerezzenek, és így nagyobb eséllyel jussanak tartós foglalkoztatási lehetőséghez a munkaerőpiacon. Erre leginkább azoknak a pályakezdő, legalább középfokú végzettségű fiataloknak van esélyük, akik olyan fogadóintézményhez kerülnek, ahol üresedés várható, és a felvételnél jobb eséllyel indulhatnak, mint az ismeretlen pályázók. Azok lesznek a szerencsés kiválasztottak, akik a közfoglalkoztatás hónapjai után közalkalmazott vagy köztisztviselő státuszba kerülnek az önkormányzatnál vagy valamelyik önkormányzati fenntartású intézménynél.
A munkaerőpiac valós igényeit azonban a legkevésbé sem befolyásolja, hányan és mennyire eredményesen vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. Bár a hazai vállalkozók jelezték, hogy hasonló feltételekkel ők is szívesen alkalmaznának közfoglalkoztatottakat vagy "bérelnének" közmunkásokat az önkormányzatoktól, ez valójában a munkáltatói járulékterhek áthárításának szándékát jelenti. Mindez azonban nehezen megoldható versenyjogi problémákat is felvet. Nyilvánvalóan azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatottakat állítanának munkába, versenyelőnybe kerülnének azokkal szemben, akik saját alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami viszont számos visszaéléshez és további elbocsátásokhoz vezetne.
A kormányzati gazdaságpolitika csődje, amiért hét év alatt még mindig nem értették meg: a "multik" nem jönnek Magyarországra azért, hogy munkahelyeket teremtsenek, legalábbis nem annyit, amennyi a foglalkoztatási helyzetet érdemben javítaná. Az "olcsó munkaerő" nem elég a versenyképesség növeléséhez, viszont nagymértékben hozzájárult a lakosság elszegényedéséhez és a munkavállalók egészségi állapotának romlásához.
Segély - munka - segély
Mivel a programban jóval kevesebben vesznek részt, mint ahogy előzetesen kalkuláltak az önkormányzatok, lehetőség van arra, hogy azoknak, akik folyamatosan dolgoznak, meghosszabbítsák a közfoglalkoztatott státuszát. Ez azonban nem jelent megoldást hosszabb távon, hiszen a résztvevők nem kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A jelenlegi gyakorlat leginkább egy új munkavállalói kaszt kialakulását idézi elő. Olyan emberekét, akik évente néhány hónapra kiszakadnak a segélyezett életmódból, majd amikor az önkormányzat pénze elfogy, munkatapasztalatokkal gazdagodva vissza is térnek oda. Tehát annak ellenére, hogy a program úgy lett meghirdetve: "segély helyett munka", a segélyezési rendszerbe visszatérők mégis azt tapasztalják majd, hogy jól megdolgoztak azért, hogy továbbra is segélyezettek lehessenek. Lehet, hogy a társadalom egyes tagjainak igazságérzetét ez a megoldás kielégíti, a rendszer haszonélvezői mégis azok a segélyezettek maradnak, akik továbbra is megkapják a járandóságukat, annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgoztak, holott a munkától való távolmaradást egészségi állapotuk egyáltalán nem teszi indokolttá.
Ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja, valós segítséget a valóban dolgozni akaró, tartósan munkanélküliek számára nem jelent.
...és akik nem
A törvény szigorú feltételei szerint csak azok maradhatnak szociális segélyezett státuszban, akik egészségkárosodottak, 55 év felettiek, vagy akiknek gyermeke vagy a gondozására bízott hozzátartozója számára nem biztosított a napközbeni ellátás.
A "nem foglalkoztathatók" második csoportját azok alkotják, akik nem is akarnak dolgozni. A továbbiakban ők nem lennének jogosultak szociális ellátásra, ám életvitelük, agresszivitásuk miatt az önkormányzatok, különösen vidéken, ahol csak tehetik, kerülik a konfliktushelyzetek kialakulását és továbbra is folyósítják a korábban alanyi jogon járó juttatást. Így a program potenciális "kedvezményezettjei", a társadalmi együttélésre alkalmatlan, deviáns életvitelű népcsoport tagjai maradnak továbbra is segélyezett státuszban.
Vitatott azoknak a helyzete, akik korábban elveszítették a jogosultságukat a szociális segélyre, például azért, mert a munkaügyi felügyelőség éber munkatársai alkalmi munkavállaláson kapták őket. Bár rendszeres jövedelmük azóta sincs, és alkalmi bevételeik nem mindig érik el a minimálbér nettó összegét, ők általában nem folyamodnak újra segélyért, kikerülnek a rendszerből.
Képzésre kötelezettek azok a 35 év alattiak, akik nem végezték el a 8 általánost, számukra az önkormányzatok munkavégzés helyett képzési lehetőséget kötelesek biztosítani. Sokan közülük szívesebben dolgoznának.
A betölthető munkakörök
A közfoglalkoztatási munkaköröket úgy kell meghatározni, hogy azok a programban résztvevők iskolai végzettségéhez igazodjanak. A leggyakoribb tervezett munkakörök:
Legnagyobb arányban a szakképzettséget nem igénylő, alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörökbe keresnek közfoglalkoztatottakat. A munka díjazása a mindenkori minimálbér összegével egyezik meg. A szakképzettek és a felsőfokú végzettségűek tíz-tizenötezer forinttal kapnak magasabb bruttó bért, mint a képzettséggel nem rendelkezők.
Vegyes tapasztalatok
Gyakran előfordul, hogy a közfoglalkoztatási program idejére a munkavégzéshez szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, az önkormányzat nem tudja ezeket biztosítani. Bár ebben az esetben az önkormányzatnak lehetősége van vissza nem térítendő támogatás igénylésére az eszközök beszerzésére, a pályázatok elbírálása hosszadalmas. Hitelből természetesen beszerezhetnék a szükséges munkaeszközöket, azonban a legtöbb önkormányzat eladósodottsága miatt erre nem kerül sor.
A fogadó intézmények - az önkormányzat, valamint az önkormányzat kezelésében lévő intézmények - tapasztalatai szerint a közvetített munkavállalók többsége nincs felkészülve az adott feladat önálló elvégzésére A munkavállalók integrálása hosszú heteket is igénybe vehet, sokan azonban néhány nap után orvosi igazolást hoznak átmeneti keresőképtelenségük igazolására. A beilleszkedési problémákon túl leginkább valamilyen jobban jövedelmező feketemunka áll a háttérben.
Sokan azért szakítják meg a munkavégzést már az első hetekben, mert a megerőltető fizikai munka sokkal több energiát igényel, mint az otthoni életmód. A televízió előtt töltött órákhoz elegendő a chips és a kóla (vagy sör), a munkához azonban más összetételű étrend szükséges. A munkavállalónak egyszerűen nincs lehetősége több élelmiszer megvásárlására és elfogyasztására, hogy megnövekedett energiaszükségletüket biztosítsák. Az első fizetés után pedig gyakran tapasztalják, hogy a munkavégzés jelentős többletkiadásokhoz vezet, munkaképességük fenntartását a minimálbér éppen csak fedezi - vagy nem.
Ahol állandó alkalmazottak és a programban résztvevők dolgoznak együtt, időnként tapasztalható a "csicskáztatás". Az irodai kisegítő munka gyakran portörlést, hamutartók és szemetes kosarak kiürítését jelenti, iratcsomók átvitelét egyik helyiségből a másikba, napközbeni kávéfőzést, bevásárlást. Ezeket a feladatokat nem ritkán az állandó alkalmazottaknál magasabb iskolai végzettségűek látják el.
A program célja az, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők - akár hosszú, inaktív évek után is - megfelelő munkatapasztalatokat szerezzenek, és így nagyobb eséllyel jussanak tartós foglalkoztatási lehetőséghez a munkaerőpiacon. Erre leginkább azoknak a pályakezdő, legalább középfokú végzettségű fiataloknak van esélyük, akik olyan fogadóintézményhez kerülnek, ahol üresedés várható, és a felvételnél jobb eséllyel indulhatnak, mint az ismeretlen pályázók. Azok lesznek a szerencsés kiválasztottak, akik a közfoglalkoztatás hónapjai után közalkalmazott vagy köztisztviselő státuszba kerülnek az önkormányzatnál vagy valamelyik önkormányzati fenntartású intézménynél.
A munkaerőpiac valós igényeit azonban a legkevésbé sem befolyásolja, hányan és mennyire eredményesen vesznek részt a közfoglalkoztatási programokban. Bár a hazai vállalkozók jelezték, hogy hasonló feltételekkel ők is szívesen alkalmaznának közfoglalkoztatottakat vagy "bérelnének" közmunkásokat az önkormányzatoktól, ez valójában a munkáltatói járulékterhek áthárításának szándékát jelenti. Mindez azonban nehezen megoldható versenyjogi problémákat is felvet. Nyilvánvalóan azok a vállalkozások, amelyek közfoglalkoztatottakat állítanának munkába, versenyelőnybe kerülnének azokkal szemben, akik saját alkalmazottakat foglalkoztatnak, ami viszont számos visszaéléshez és további elbocsátásokhoz vezetne.
A kormányzati gazdaságpolitika csődje, amiért hét év alatt még mindig nem értették meg: a "multik" nem jönnek Magyarországra azért, hogy munkahelyeket teremtsenek, legalábbis nem annyit, amennyi a foglalkoztatási helyzetet érdemben javítaná. Az "olcsó munkaerő" nem elég a versenyképesség növeléséhez, viszont nagymértékben hozzájárult a lakosság elszegényedéséhez és a munkavállalók egészségi állapotának romlásához.
Segély - munka - segély
Mivel a programban jóval kevesebben vesznek részt, mint ahogy előzetesen kalkuláltak az önkormányzatok, lehetőség van arra, hogy azoknak, akik folyamatosan dolgoznak, meghosszabbítsák a közfoglalkoztatott státuszát. Ez azonban nem jelent megoldást hosszabb távon, hiszen a résztvevők nem kerülnek vissza az elsődleges munkaerőpiacra.
A jelenlegi gyakorlat leginkább egy új munkavállalói kaszt kialakulását idézi elő. Olyan emberekét, akik évente néhány hónapra kiszakadnak a segélyezett életmódból, majd amikor az önkormányzat pénze elfogy, munkatapasztalatokkal gazdagodva vissza is térnek oda. Tehát annak ellenére, hogy a program úgy lett meghirdetve: "segély helyett munka", a segélyezési rendszerbe visszatérők mégis azt tapasztalják majd, hogy jól megdolgoztak azért, hogy továbbra is segélyezettek lehessenek. Lehet, hogy a társadalom egyes tagjainak igazságérzetét ez a megoldás kielégíti, a rendszer haszonélvezői mégis azok a segélyezettek maradnak, akik továbbra is megkapják a járandóságukat, annak ellenére, hogy egyetlen napot sem dolgoztak, holott a munkától való távolmaradást egészségi állapotuk egyáltalán nem teszi indokolttá.
Ez a program leginkább a foglalkoztatási statisztikák javítását szolgálja, valós segítséget a valóban dolgozni akaró, tartósan munkanélküliek számára nem jelent.
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek 
Jegyek - 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. Részletek Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak. Részletek Jegyek
További cikkek
Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról
A magyar munkaerőpiac 2026-ra jelentős átalakulás előtt áll – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító... Teljes cikk
Befagyott álláspiac: enyhülés vagy újabb jégkorszak vár ránk 2026-ban?
Hónapok óta alig mozdul a munkaerőpiac: kevés az új felvétel, ritkák az elbocsátások, a döntéseket pedig általános bizonytalanság bénítja.... Teljes cikk
Több tízezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon – a férfiaknál drámai a csökkenés
2025 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 637 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 213 ezer fő, a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Dolgoznak – de nincs munkájuk: így terjednek a kamuirodák 2 hónapja
- A munkanélküliségi ráta alakulása nemek szerint - grafikon 2 hónapja
- Meglepő eredmény: az ukrán menekültek több adót fizetnek, mint amennyi segélyt kapnak 3 hónapja
- Hogyan támogassuk a gyászoló kollégát a munkahelyen? 4 hónapja
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 4 hónapja
- Vajon hol zuhant a legnagyobbat az Európai Unióban a foglalkoztatás? 5 hónapja
- "Dolgoznék bárhol, de sehova sem vesznek fel" - miért nem kapják meg milliók a vágyott munkát? 5 hónapja
- Így áll a munkanélküliség az OECD-országokban 5 hónapja
- A munkanélküliek száma korcsoportonként 5 hónapja
- Így változott a munkanélküliség Csehországban 5 hónapja
- A munkanélküliségi ráta alakulása nemek szerint - grafikon 5 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Állások
- Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
- Gépszerelő
- Területi értékesítési képviselő
- Óvodapedagógus
- Értékesítési vezető
- Minőségügyi munkatárs
- Könyvelő / társasház kezelő
- Elektródás hegesztő (2026. 01. 22)
- Ügyfélforgalmi Munkatárs | Részmunkaidő (6 Óra) | 1066 Budapest, Oktogon Tér 3. (2026. 02. 05)
- Munkaügyi senior ügyintéző – tanácsadó (2026. 02. 06)
- Villanyszerelő állás külföldön – nyelvtudás nélkül, ingyen szállással (2026. 02. 06)
- Területi képviselő állás vállalkozói jogviszonyban Győr-Moson-Sopron vármegyében (2026. 02. 06)
- Területi képviselő állás vállalkozói jogviszonyban Bács-Kiskun vármegyében (2026. 02. 06)
Partnereink hírei
- Szalagos fánk nagyon egyszerűen - ezek a legjobb házi receptek
- Konyhakert: ezeket a zöldségeket soha ne ültesd egymás mellé!
- Fenntartható minikert: virágzó, szárazságtűrő ágyás kis helyen
HR Blog oldalak
-
SzupervízióHub
A düh nem rossz tanácsadó?....
Hogyan mutat rá a szupervízió arra, hogy az érzelmeink valójában jelzések számunkra?
-
SzupervízióHub
Mi történik valójában egy Szupervízión?
5 mítosz, amit érdemes elfelejtened....
-
Munkajog
Mikor segít a Bérgarancia Alap az elmaradt munkabér kifizetésében?
Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, akkor a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér...
Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig