Szerző: Bánosi Eszter Megjelent: 2 hónapja

Utópia vagy valós lehetőség a munkahelyi bölcsőde?

Az országban jelenleg 59 gyermek jár munkahelyi bölcsődébe, ami azt jelenti, hogy 5 munkahely tart fent munkahelyi bölcsödét. Az alacsony érdeklődés ellenére vajon megtartó erővel bíró motivációs eszköz lehet-e a munkahelyi bölcsődék létrehozása? Mikor érdemes rajta elgondolkodnunk, és milyen feltételeknek kell megfelelnünk? Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a MACSKE Gyermekvállalás és karrier összeegyeztetése - munkahelyi bölcsődék jelentősége című munkáltatói rendezvényén.

Ismernünk kell a munkavállalók munkahely-választási preferenciáit

Bencze Róbert, a PWC Magyarország igazgatója, a humántanácsadással, a magyar munkaerőpiaci helyzet elemzésével foglalkozó People & Organisation csoport vezetője, szakmai felelőse előadásában egy friss kutatást ismertetett arról, hogy a magyarországi cégvezetők hogyan gondolkodnak a mai munkaerő-piaci helyzetről, illetve mit, milyen pluszokat keres a 16-26 éves korosztály egy munkahelyen. Elmondta, hogy már a nyolcadik éve végeznek felmérést a vállalatvezetők körében azzal kapcsolatban, hogy mit várnak az elkövetkező évtől, mitől tartanak, milyen kihívásokra számíthatnak. A legutóbbi, 2018-as évet összefoglaló felmérésük szerint a vezetők trendként fogalmazták meg a technológiát, a demográfiai változásokat (a munkaerő elöregedését), a gazdasági erőviszonyok átalakulását, az erőforrások hiányát és a globalizációt.

A legnagyobb kihívás számukra a szakemberhiány (ez 4. éve az első helyen áll), Bencze Róbert szerint ennek ellenére a cégek 80-90%-a ugyanolyan módszerekkel próbálja megkeresni és megtartani a munkatársakat, mint 20 évvel ezelőtt. Szerinte a vállalati bölcsőde egy olyan juttatás lehet, amely megtartó erővel bírhat, noha jelenleg csupán 5 fenntartó él ezzel a lehetőséggel. Kiemelte, hogy a tartalék nemcsak a fiatal generációkban van, ezért fontos, hogy egy álláshirdetésnek az idősebb generációt is meg kell szólítania.

Bencze Róbert ismertette a fiatalok munkahely-választási preferenciáit vizsgáló országos felmérés eredményeit is, amelynek eddig közel 20 ezer résztvevője van. A kutatás 8 nagy területet vizsgált; rákérdezett a kompenzációra, a céges reputációra, a fizikai munkakörnyezetre, a jövőképre, a stratégiára, a munka természetére, a személyes karrier elemekre, a munka-magánélet egyensúlyára, a szervezeti kultúrára. A felmérés megmutatta, hogy a következő TOP10 tényező teszi vonzóvá a munkahelyet a fiatalabb generáció számára: a flexibilis munka, az alapfizetés, a munkatársak személye, a sabbatical (az alkotó szabadság), a munka érdekessége, a túlóra kifizetése, az őszinte és nyílt vezetői kommunikáció, a csapatmunka, a hazai szakmai képzések. Bencze Róbert szerint megfigyelhető, hogy hiába a flexibilitás áll az első helyen, mégis ezt vezetik be a munkáltatók a legnehezebben. A lista legvégén a legkevésbé preferált elemek között a fizikai munkakörnyezet, a vállalati márkanév, a teljesítményalapú bónusz állt, utolsóként pedig a CSR, azaz a társadalmi felelősségvállalás, a tisztességesség, törvényesség. Az igazgató hozzátette, hogy az adatok alapján érdemes a cégeknek átalakítani az üzeneteiket.

A munkahelyi bölcsődékről szólva megemlítette, hogy fontos megnézni a cég korösszetételét, a munkahelyi bölcsődék iránti valós igényt. Hangsúlyozta, hogy az adatbázis elemzésével fontos átalakítani a cég üzeneteit, kivenni a hirdetésekből azokat a tényezőket, amelyek nem annyira vonzóak, és beletenni a preferáltabbakat.

Az egyénre szabott üzenetek számítanak

A munkavállalók felé közvetített, egyénre szabott üzentek fontosságát emelte ki Füzér Gábor is, az Assessment System Group CEO-ja. Motivációról szóló előadásában kitért azokra a típushibákba, amelyeket rendszerint elkövetnek a vezetők. Az egyik torzítás, hogy a pénz egy tökéletes motivációs eszköz. Ugyanígy típushiba az, amikor vezetőként azonosítunk egy motivációs faktort, amely elképzelésünk szerint helytálló.

Az egy ember, egy motivátor elképzelés is tévhit a szakértő szerint, mert egy emberhez legalább négy, de akár tíz motivátor is tartozhat. Szintén téves elképzelés az, hogy a motiváció fejleszthető, hiszen az a hitünkből, értékeinkből fakad, amelyek nem írhatóak át egyszerűen - magyarázta a szakember, aki szerint sok vezető gondolkodik úgy, hogy ami őt motiválja, az másokat is motiválni fog, illetve hogy a motiváció kipipálható azzal, ha adunk valamit a munkavállalóknak.

A CEO szerint Chapman öt szeretetnyelve nemcsak a magánéletben, de a munkahelyen is jól működik, hiszen mindenki rendelkezik saját motivátorral, illetve azzal a móddal, ahogyan ezt szereti kapni. Az előadó kitért arra, hogy azok a munkavállalók tudnak jól reagálni a munkahelyi bölcsődék kezdeményezésére, akiket motivál a család, a hagyománytisztelet, de ahhoz, hogy kiderüljön, hány embert lehet ezekkel a hívószavakkal megszólítani, előbb munkáltatóként meg kell kérdeznünk őket.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Utópia vagy valós lehetőség a munkahelyi bölcsőde?
2. oldal - Jelenleg 59 gyermek érintett
Follow hrportal_hu on Twitter

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár