Valami új készül a tréningpiacon

Változást szimatol a tréningpiacon a Cegos ügyvezetője, Boros István, derült ki a tréningcég júniusi üzleti reggelijén. A most zajló folyamatok feltérképezésére végeztek is egy kisebb kérdőíves felmérést, amelyben 24 HR-es vett részt.

Ebből kiderült, hogy még mindig a tantermi tréning viszi a prímet a tréningpiacon, a válaszadók 88 százaléka használja. 71 százalék fejleszt projektmunkákkal, valamivel kevesebben on the job tréninggel. Az e-learning a válaszoló cégek 58 százalékának repertoárjában szerepel, és közel felük alkalmaz mentorálást és egyéni coachingot. Az eddig említettekk voltak ugyanakkor a legelégedettebbek is a válaszadók.

A csoportos coaching már ennél ritkább, csak a válaszadók negyede alkalmazta. Szóba került még a job rotation (17 százalék) és az action learning (13 százalék) is. Ennél is kevesebben vetik be a workshopok, best practice sharing, tudásmegosztás, frontlátogatás, szakmai konferenciák, külső tréningek, cross tréningek módszerét.

Megoszlanak a vélemények az e-learningről. Több előadó is említette, hogy az online oktató felületeken a visszajelzések szerint nehéz eligazodni, a feladatok kitöltése közben nem találják meg a kollégák az összes kitöltendő részt, nem használják ki a különböző interaktív lehetőségeket, nem értik a felület működését, ezért a módszer nem örvend hatalmas népszerűségnek. Jenei Zsolt e-learning szakértő ezekre a kritikákra azzal válaszolt, hogy a felhasználók egy része valószínűleg nem szánt elég időt arra, hogy elmélyedjen a rendszerben, vagyis tulajdonképpen a tanulók restek voltak eléggé elmélyedni az oktatóprogramban. Hozzátette: az e-learning anyagokat komoly módszertani ismeretek birtokában állítják elő.

A többség használ valamilyen módszert arra, hogy a tréning hatását mérje, derült ki a kutatásból. A legtöbben (75 százalék) azonban happy sheeteket töltetnek ki, vagyis valójában nem eredményességet, hanem elégedettséget mérnek, holott a hosszútávú hatások nyomonkövetése, amit csak 30 százalék vizsgál, legalább olyan fontos adatokat szolgáltat, mint hogy a kollégák mennyire voltak elégedettek a képzéssel. A cég munkatársa, a kutatást levezénylő Nagy Gréta szerint a képzés előtt és után történő kompetenciamérés lenne célravezető.

Több visszamérés és kevesebb tantermi tréning várható

A kutatás néhány jövőre vonatkozó trendjóslatot is megfogalmazott. Eszerint a visszamérésre, a hatékonyság ellenőrzésére egyre nagyobb hangsúly kerül ezután. Kevesebb lesz a tantermi tréning, nyomukban pedig növekedni fog a digitális eszközökön kínált képzések súlya. Ugyanakkor a testreszabott képzések és az igényfelmérések is egyre gyakoribbak lehetnek. A tréningcégnek nyilatkozó HR-esek még a csoportos coaching, az action learning, a mentorálás és a job rotation módszerével egészítenék ki a képzéseiket. A HR-eseknél mutatkozik igény az innovatív eszközök használatára. Erre szükség is lesz, ha a Z-generáció belép a munkaerőpiacra és magával hozza a maga digitális világon nevelkedett ismeretbefogadási stratégiáit.

Édekesség, hogy a képzések résztvevőinek listájáról általában a HR osztály vagy a vezetőség dönt, ritkán vonják be magukat a résztvevőket és kollegáikat. A tréningek büdzséjével kapcsolatban a megkérdezett HR-esek azt jósolták, hogy valószínűleg inkább növekedni fog az uniós források súlya, míg a belső források összege változatlan marad.