Valós tényeken alapuló kritika esetén is elbocsátható a munkavállaló

A munkavállaló áruházvezetőként dolgozott és egyben a munkáltatónál működő szakszervezet elnöke is volt, amikor a munkaviszonya megszüntetésre került. A munkáltató rendkívüli felmondásában két indokra hivatkozott. Az első indok szerint a munkavállaló a munkáltató jogos gazdasági érdekeit veszélyeztető magatartást tanúsított. Ez abban merült ki, hogy habár a házastársa önálló képviseleti joggal rendelkező tagja egy Bt-nek, amely a munkáltatóval rendszeres kapcsolatban áll, és a cégjegyzék tanúsága szerint a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet is folytat, ezt elmulasztotta bejelenteni. Ennek következményeként a munkáltató bizalma a munkavállalóban megrendült. A másik indok pedig az volt, hogy a munkáltató sérelmezte a vele szembeni harcra felszólító írások hangnemét és éles kritikai jellegét. A munkavállaló a felmondás jogszerűségét bíróságon támadta meg.

Az első fokon eljáró bíróság a munkavállaló keresetét elutasította, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. A munkavállaló ezt követően a Kúriához fordult jogorvoslatért. A Kúria a felmondás jogszerűségével összefüggésben kimondta, hogy a két indok közül az elsőre történő hivatkozás nem megalapozott, mivel a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó eljárási rend a munkáltatónál nem létezett, az pedig megállapítható volt, hogy a bejelentést a munkavállaló megkísérelte. A következő lépésben azt vizsgálta, hogy a szakszervezeti minőségben, érdekképviseleti céllal tett lépések alapján a munkáltató rendkívüli felmondása jogszerűen történt-e. A bíróság megállapította, hogy a szakszervezeti tisztség ellátása során tanúsított magatartás általában összefügg a munkavállaló munkaviszonyával, és érintheti az azzal kapcsolatos kötelezettségeit. E minőségében is irányadóak az Mt. azon szabályai, miszerint a munkavállaló a jóhiszeműség, tisztesség követelményeinek megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve köteles eljárni, jogait pedig kizárólag rendeltetésszerűen gyakorolhatja. Amennyiben a munkavállaló e kötelezettségeit túllépve jár el, munkaviszonya ez okból megszüntethető. Ilyennek értékelte a Kúria azt, hogy a munkavállaló a munkáltatóval szembeni éles harcra szólított fel, és olyan éles kritikát fogalmazott meg, ami a munkaviszony további fenntartását ellehetetlenítette, mivel az az érdekképviselet szokásos kereteit meghaladta. A döntésben arra is utalt a Kúria, hogy ezen jogelvek korábbi határozatokban is lefektetésre kerültek.

Az EBH 2002.678. számú ügyben a bíróság megállapította, hogy az üzemi tanács elnöke az őt megillető jogosítványok átlépésével együttműködési kötelezettségét oly mértékben szegte meg, amely a vele való munkaviszony további fenntartását lehetetlenné tette. Ilyennek értékelte a bíróság azt, hogy a munkavállaló zavarta a munkahelyi légkört, több alaptalan bejelentést tett a vezető összeférhetetlenségére, illetve úgy utalt a munkahelyi vezetőjére, mint aki már nem sokáig írhat alá. Egy másik ügyben pedig azt állapította meg a Kúria, hogy a munkavállaló a véleménynyilvánítási szabadságával is csak úgy élhet, ha azzal a munkáltatója helytelen megítélését nem idézi elő. A munkavállaló ugyanakkor a szakszervezeti lapban a munkáltató működésével, vezetésével összefüggésben rendkívül éles kritikát alkalmazott („csődhelyzetben vergődő szervezet”), amely annak valóságtartalmától függetlenül alkalmas a munkáltató helytelen megítélésére. Ennek következtében a további foglalkoztatás a bíróság meglátása szerint a munkáltatótól nem elvárható.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek