Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 hónapja

Világvárosok Budapest / Bécs: 20. századi párhuzamos városterek (2018. március 7. - június 8.)

Az „Architektur im Ringturm” című kiállítássorozat idei első rendezvényének keretében a Wiener Städtische Versicherungsverein fő építészeti témája, a „Duna-parti metropoliszok: Budapest és Bécs 20. századi építészeti öröksége” kerül bemutatásra. A kiállítást az UNION Biztosító tulajdonosa, a Vienna Insurance Group saját bécsi székházának kiállítóterében valósítja meg.

Aligha van két más európai főváros, amely ennyire hasonlítana egymásra. A Wiener Städtische Versicherungsverein már 2015 tavaszán rendezett egy összehasonlító kiállítást a két metropoliszról. A jelenlegi a három évvel ezelőtti kiállítás közvetlen folytatása, melynek témája a monarchia alapítási idejének két „testvérvárosa”, Budapest és Bécs volt. A kiállítás most időrendi sorrendben foglalkozik a két főváros 1918 és 1970 között lezajlott építészeti fejlődésével - az Osztrák-Magyar Monarchia végétől a modern kor végéig, az 1970-es évek elejéig.

A vonatkozó szakirodalomban alig található a 20. századi Budapestet és Bécset összehasonlító tanulmány - ellentétben az Osztrák-Magyar Monarchia korszakával. Az aktuális kiállítás ezt a rést hivatott kitölteni a Wiener Städtische Versicherungsverein „Architektur im Ringturm” kiállítássorozata keretében. A látogatók látványos fényképek segítségével merülhetnek el a múlt valóságában, és tapasztalhatják meg az eltérő, mégis hasonló városi terek sokszínűségét.

Mintegy 130 városkép-összehasonlítás mutatja be, hogy miben egyezett, ill. miben különbözött a két, milliós lakosságú nagyváros építészete és kultúrája. Ennek keretében a kiállítás kitér a 20. század legfontosabb építészeti, városépítési, valamint társadalmi vitáira is. Fő témája a lakhatás és a közlekedés, de más, múlt századot meghatározó jelenségeket is kiemel, mint pl. a fényt és az elektromosságot, a háborúkat és diktatúrákat, vagy az építészetben uralkodó vertikalitást.

Természetesen nem hiányozhat a Duna, a közvetlenül a parton épült új kikötők, strandok, ill. a lakótelepeknek köszönhető urbanizáció bemutatása sem.

Lakhatás

A város legfontosabb építőkockája a lakóház. Nemcsak tömegében, számosságában, de a városlakók életében betöltött lényeges szerepe okán is. A lakásmód és az életmód változásai egymással párhuzamosan, egymást erősítve zajlottak. A 20. századi lakástervezés egymást érő reformjai miatt nemcsak a házak formája változott, de idővel a város évszázadokon át változatlanul megőrzött utcáinak, tereinek és belső udvarainak rendszere is.

A sebesség városa

A 20. század mitizálta a sebességet. A városon belüli utazási idők néhány percnyi csökkentésére alagutakat fúrtak, felüljárókat építettek, városrészeket bontottak le, fasorokat vágtak ki. Ám az idő elleni harc paradox módon nem az időt győzte le, hanem a teret. Mert nem az történt, hogy a villamosok, autóbuszok és gépkocsik lerövidítették az utazási időt, hanem inkább térben szélesítették a várost.

A fény és az elektromosság

Az elektromos áram láthatatlan szálaival behálózta a 20. századot és valódi „fényözönt” teremtett a városokban. A huszonnégy órán át áramló tiszta energia szinte felkínálta magát a használatra, például az utcák, utak, kirakatok, épületek és műemlékek megvilágítására. A modern világítástechnika nappallá tette az éjszakákat - vélik sokan. Ez persze egyrészt túlzás, másrészt nem fejezi ki a változás lényegét, amely nem a nappal meghosszabbodásáról, hanem egy új városkép születéséről szólt.

A háborúk és diktatúrák időszaka

A 20. század első felét két világháború határozta meg: hadifogolytáborok, halálmenetek, szervezett népirtások, városok szisztematikus és kíméletlen elpusztítása. Európában a rövid huszadik században legalább annyi mindent leromboltak, mint amennyit építettek, legalább annyi energiát fektettek az épített környezet elpusztításába, mint amennyit a jövő megtervezésébe.

A vertikalitás

A vertikalitás az európai építészettörténetben korábban leginkább a gótika sajátja volt. A templomtornyot a 13-15. században egy kőből épült, ég felé mutató fohásznak tartották. A 20. század vertikalitása ezzel szemben fentről tekintett lefelé, hatalmi perspektívát kínálva a tömeget uralni igyekvők számára. A lakható, illetve irodának használható magas házak építését sokan a vasbeton megjelenéséhez kötik, de legalább ilyen, ha nem fontosabb hajtóerő volt a gépészet fejlődése: a liftek, a nagynyomású vízvezetékrendszerek a központi fűtés kiépülése. A toronyházak őshazája a húszas-harmincas évek Amerikája volt.

A város és múltja

A 20. századi ember viszonya múltjához alapvetően más, mint a történeti korok emberéé volt. A városok átalakulása évszázadokon át kis lépésekben, a városok lakói által alig érzékelhető módon zajlott. A
városi terek az élethosszig tartó díszletek állandóságát, kiszámíthatóságát sugározták. A 19. század leszámolt ezzel az illúzióval. A 20. században pedig a városkép gyors változása magától értetődő volt.

Minél radikálisabb mértékű volt az urbanisztikai tervezés, annál erőteljesebb igényként jelentkezett a történeti városképek védelme.

Duna-parti fővárosok

1918 új fejezetet nyitott a Duna történetében. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a folyó a nemzetközi együttműködés színterévé vált. Ugyanakkor Bécs és Budapest is új, folyóparti városrészekkel bővült, praktikus berendezésű lakások, közterek és parkok jöttek létre.

Katalógus

Architektur im Ringturm (kiadó: Adolph Stiller, Tamáska Máté). Tamáska Máté írásaival, 214 oldal.
Számos képpel.
Ára: 28 euró

A kiállítás helyszíne: A Ringturm Kiállítási Központja
Schottenring 30, 1010, Bécs

Nyitvatartás: Hétfőtől péntekig 9:00 és 18:00 óra között, a belépés ingyenes

(ünnepnapokon zárva)
Follow hrportal_hu on Twitter

A GDPR hatásai a toborzásra: van-e megoldás a problémákra?

HR konferenciákon és kerekasztal beszélgetéseken többször elhangzott már, hogy a május 25-én életbe lépett EU GDPR a HR-en belül talán a toborzási folyamatokra van a legnagyobb hatással. Miben rejlenek a nehézségek, milyen megoldások léteznek ezekre a problémákra? - interjú Nagy Zoltánnal, a hrfelho.hu Kft. üzletágvezetőjével.tovább..

    További cikkek
    Csonka Endrét választották az MLBKT új elnökének

    A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöksége Csonka Endrét, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatóját választotta... Teljes cikk

    A GDPR hatásai a toborzásra: van-e megoldás a problémákra?

    HR konferenciákon és kerekasztal beszélgetéseken többször elhangzott már, hogy a május 25-én életbe lépett EU GDPR a HR-en belül talán a... Teljes cikk

    Hadházy Ákos kilép az LMP-ből

    Kilép az LMP-ből Hadházy Ákos korábbi társelnök. Az ellenzéki politikus ezt a 24.hu-val közölte, majd az ott megjelent cikket szerdán közzétette... Teljes cikk

    632 millió forint adót csal el egy férfi cégpiramissal

    Cégpiramist kiépítve 632 millió forintos kárt okozott az állami költségvetésnek egy korábban a francia idegenlégióban is szolgáló férfi és... Teljes cikk

    Versenyképes fizetéssel és bónuszrendszerrel motiválják a dolgozókat

    A magyar tulajdonú barkácsáruház-lánc, a Praktiker HR-vezetője megoldandó feladatnak tekinti a munkaerőhiányt, bár őket ez kevésbé sújtja, mert... Teljes cikk