Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

Világvárosok Budapest / Bécs: 20. századi párhuzamos városterek (2018. március 7. - június 8.)

Az „Architektur im Ringturm” című kiállítássorozat idei első rendezvényének keretében a Wiener Städtische Versicherungsverein fő építészeti témája, a „Duna-parti metropoliszok: Budapest és Bécs 20. századi építészeti öröksége” kerül bemutatásra. A kiállítást az UNION Biztosító tulajdonosa, a Vienna Insurance Group saját bécsi székházának kiállítóterében valósítja meg.

Aligha van két más európai főváros, amely ennyire hasonlítana egymásra. A Wiener Städtische Versicherungsverein már 2015 tavaszán rendezett egy összehasonlító kiállítást a két metropoliszról. A jelenlegi a három évvel ezelőtti kiállítás közvetlen folytatása, melynek témája a monarchia alapítási idejének két „testvérvárosa”, Budapest és Bécs volt. A kiállítás most időrendi sorrendben foglalkozik a két főváros 1918 és 1970 között lezajlott építészeti fejlődésével - az Osztrák-Magyar Monarchia végétől a modern kor végéig, az 1970-es évek elejéig.

A vonatkozó szakirodalomban alig található a 20. századi Budapestet és Bécset összehasonlító tanulmány - ellentétben az Osztrák-Magyar Monarchia korszakával. Az aktuális kiállítás ezt a rést hivatott kitölteni a Wiener Städtische Versicherungsverein „Architektur im Ringturm” kiállítássorozata keretében. A látogatók látványos fényképek segítségével merülhetnek el a múlt valóságában, és tapasztalhatják meg az eltérő, mégis hasonló városi terek sokszínűségét.

Mintegy 130 városkép-összehasonlítás mutatja be, hogy miben egyezett, ill. miben különbözött a két, milliós lakosságú nagyváros építészete és kultúrája. Ennek keretében a kiállítás kitér a 20. század legfontosabb építészeti, városépítési, valamint társadalmi vitáira is. Fő témája a lakhatás és a közlekedés, de más, múlt századot meghatározó jelenségeket is kiemel, mint pl. a fényt és az elektromosságot, a háborúkat és diktatúrákat, vagy az építészetben uralkodó vertikalitást.

Természetesen nem hiányozhat a Duna, a közvetlenül a parton épült új kikötők, strandok, ill. a lakótelepeknek köszönhető urbanizáció bemutatása sem.

Lakhatás

A város legfontosabb építőkockája a lakóház. Nemcsak tömegében, számosságában, de a városlakók életében betöltött lényeges szerepe okán is. A lakásmód és az életmód változásai egymással párhuzamosan, egymást erősítve zajlottak. A 20. századi lakástervezés egymást érő reformjai miatt nemcsak a házak formája változott, de idővel a város évszázadokon át változatlanul megőrzött utcáinak, tereinek és belső udvarainak rendszere is.

A sebesség városa

A 20. század mitizálta a sebességet. A városon belüli utazási idők néhány percnyi csökkentésére alagutakat fúrtak, felüljárókat építettek, városrészeket bontottak le, fasorokat vágtak ki. Ám az idő elleni harc paradox módon nem az időt győzte le, hanem a teret. Mert nem az történt, hogy a villamosok, autóbuszok és gépkocsik lerövidítették az utazási időt, hanem inkább térben szélesítették a várost.

A fény és az elektromosság

Az elektromos áram láthatatlan szálaival behálózta a 20. századot és valódi „fényözönt” teremtett a városokban. A huszonnégy órán át áramló tiszta energia szinte felkínálta magát a használatra, például az utcák, utak, kirakatok, épületek és műemlékek megvilágítására. A modern világítástechnika nappallá tette az éjszakákat - vélik sokan. Ez persze egyrészt túlzás, másrészt nem fejezi ki a változás lényegét, amely nem a nappal meghosszabbodásáról, hanem egy új városkép születéséről szólt.

A háborúk és diktatúrák időszaka

A 20. század első felét két világháború határozta meg: hadifogolytáborok, halálmenetek, szervezett népirtások, városok szisztematikus és kíméletlen elpusztítása. Európában a rövid huszadik században legalább annyi mindent leromboltak, mint amennyit építettek, legalább annyi energiát fektettek az épített környezet elpusztításába, mint amennyit a jövő megtervezésébe.

A vertikalitás

A vertikalitás az európai építészettörténetben korábban leginkább a gótika sajátja volt. A templomtornyot a 13-15. században egy kőből épült, ég felé mutató fohásznak tartották. A 20. század vertikalitása ezzel szemben fentről tekintett lefelé, hatalmi perspektívát kínálva a tömeget uralni igyekvők számára. A lakható, illetve irodának használható magas házak építését sokan a vasbeton megjelenéséhez kötik, de legalább ilyen, ha nem fontosabb hajtóerő volt a gépészet fejlődése: a liftek, a nagynyomású vízvezetékrendszerek a központi fűtés kiépülése. A toronyházak őshazája a húszas-harmincas évek Amerikája volt.

A város és múltja

A 20. századi ember viszonya múltjához alapvetően más, mint a történeti korok emberéé volt. A városok átalakulása évszázadokon át kis lépésekben, a városok lakói által alig érzékelhető módon zajlott. A
városi terek az élethosszig tartó díszletek állandóságát, kiszámíthatóságát sugározták. A 19. század leszámolt ezzel az illúzióval. A 20. században pedig a városkép gyors változása magától értetődő volt.

Minél radikálisabb mértékű volt az urbanisztikai tervezés, annál erőteljesebb igényként jelentkezett a történeti városképek védelme.

Duna-parti fővárosok

1918 új fejezetet nyitott a Duna történetében. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával a folyó a nemzetközi együttműködés színterévé vált. Ugyanakkor Bécs és Budapest is új, folyóparti városrészekkel bővült, praktikus berendezésű lakások, közterek és parkok jöttek létre.

Katalógus

Architektur im Ringturm (kiadó: Adolph Stiller, Tamáska Máté). Tamáska Máté írásaival, 214 oldal.
Számos képpel.
Ára: 28 euró

A kiállítás helyszíne: A Ringturm Kiállítási Központja
Schottenring 30, 1010, Bécs

Nyitvatartás: Hétfőtől péntekig 9:00 és 18:00 óra között, a belépés ingyenes

(ünnepnapokon zárva)
Follow hrportal_hu on Twitter

HR Reggeli a GDPR jegyében, szakértő ügyvédi előadással

Bár az adatvédelmi rendelet szigorú követelményrendszerének már minden cég HR osztályának maximálisan meg kéne felelnie, a visszajelzések alapján a legtöbb helyen még sok a hiányosság. A Beck & Partners szervezésében megrendezésre kerülő HR Reggeli következő témája ezért a GDPR. Vendégük dr. Horváth Katalin, ügyvéd. Vele beszélgettünk az adatvédelmi rendeletről. A rendezvény díjmentes, de regisztrációhoz kötött.tovább..

További cikkek
Nők vezetői székben: jó vezetői attitűd, a férfi-női arányok és a gazdasági kilátások

A felsővezetői optimizmus alapvető, de nőként nem könnyű - derült ki az Egyenlítő Alapítvány és a KPMG Női vezetők kerekasztal-beszélgetésén. Teljes cikk

Nem lesz különbség a munkavállalók között a Brexit után

A brit EU-tagság megszűnése után már nem lenne különösebb ok arra, hogy a brit kormány eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat... Teljes cikk

Legyen munkaviszony az otthonápolás - követelték a Parlamentben

Romániában is munkaviszonyként ismerik el az otthonápolást -hívta fel a figyelmet a hétfői parlamenti ülésen Tordai Bence a párt politikusa. A... Teljes cikk

A Gibraltáron dolgozó spanyolokat is érinti a Brexit

Spanyolország a lehető legkedvezőbb eredményeket szeretné elérni a Gibraltáron dolgozó spanyolok számára - mondta Josep Borrell spanyol... Teljes cikk

HR Reggeli a GDPR jegyében, szakértő ügyvédi előadással

Bár az adatvédelmi rendelet szigorú követelményrendszerének már minden cég HR osztályának maximálisan meg kéne felelnie, a visszajelzések alapján... Teljes cikk