Visszahívható-e a munkavállaló szabadságról?

Milyen hosszú lehet a szabadság?

A szabadság nagy része tekintetében a munkáltató jogosult dönteni arról, hogy mikor és milyen hosszú időn keresztül lehet a munkahelyétől távol a munkavállaló. Erre is van azonban törvényi előírás. Évente 7 munkanap szabadságként történő kiadása esetén mindenképpen figyelembe kell venni a munkavállaló arra vonatkozó kérését, hogy azt mikor szeretné igénybe venni. A munkaviszony első három hónapjára azonban ez a szabály nem vonatkozik. A munkavállalónak is időben kell jeleznie, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát, ezt a szabadság első napja előtt 15 nappal kell megtennie.

A Munka Törvénykönyve előírja, hogy fő szabály szerint a szabadság kiadásakor figyelni kell arra, hogy minden évben legalább 1 alkalommal 14 egybefüggő napig ne kelljen a munkavállalónak dolgoznia. Ettől a felek megállapodással eltérhetnek. A törvény szerinti 14 nap azonban nem azt jelenti, hogy 14 nap szabadságot kell egyben megkapnia, hiszen a 14 egybefüggő napba bele kell számítani a hétvégéket, esetleges ünnepnapokat, vagy azt a napot is, amikor a munkavállalónak szabadnapja van. Ha tehát a munkavállaló munkavégzése igazodik a szokásoshoz, vagyis hétfőtől péntekig dolgozik, és a szombat, vasárnapja szabad, akkor a 14 egybefüggő nap a következőképpen jöhet ki. A munkavállaló szabadságra megy július 7-től 20-ig. Ekkor 14 nap egybefüggően a rendelkezésére áll, de csupán 10 nap szabadságot fog felhasználni, mert a többi 4 nap szombat és vasárnap lesz, amikor egyébként sem kellene munkát végeznie.

Visszahívható-e a munkavállaló a szabadságról?

A munka világában is előfordulhatnak váratlan események, melyek azonnali intézkedést igényelnek. Abban az esetben, ha a munkavállaló éppen szabadságát tölti, a munkáltató csak törvényben meghatározott esetben szakíthatja meg a szabadságát.

A Munka Törvénykönyve a következőképpen határozza meg, hogy mely esetekben hívható vissza szabadságról a munkavállaló:
- kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy
- a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén.

Azt, hogy milyen események felelhetnek meg a fenti két kategóriának, igen nehéz előre megmondani. Mindig az adott körülményektől függ, hogy egy-egy helyzet valóban kivételesen fontos-e, és így a munkáltató jogszerűen élhet-e a szabadság megszakításának jogával. A váratlan természeti vagy súlyos munkahelyi katasztrófák azonban ebbe a kategóriába eshetnek. Gondoljunk csak a vörös iszap katasztrófára, vagy akár egy árvíz fenyegetettségre.

Szabadság megszakítás: kinek a költsége?

Túl azon, hogy az ember nem boldog, ha a nyaralásból hirtelen ismét a munkahelyén találja magát, a szabadság megszakításának nem csak érzelmi, de pénzbeli, anyagi vonzata is van. A Munka Törvénykönyve azonban ezt is rendezi a következő módon.

A munkavállalónak a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ha visszahíváskor a munkavállaló éppen nyaralását tölti – akár belföldön, akár külföldön – a munkahelyére történő utazás és a munka végeztével a nyaralás helyszínére történő visszautazás ideje a szabadságába nem számít bele.

Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
HR Blog