4 valós ok arra, miért nem te kaptad az állást
Sokszor találgatunk, mi lehet az oka, hogy nem bennünket választottak. Pedig jól ment minden: az állásinterjún jó volt a hangulat, a fizetési igényedet úgy tűnt, hogy elfogadták, a szakmai teszten jó eredményt értél el, az utolsó k
Sokszor találgatunk, mi lehet az oka, hogy nem bennünket választottak. Pedig jól ment minden: az állásinterjún jó volt a hangulat, a fizetési igényedet úgy tűnt, hogy elfogadták, a szakmai teszten jó eredményt értél el, az utolsó körös interjú után azonban vagy a szomorú hírt közölték egy rövid e-mailben, vagy nem is jelentkeztek többé.
Ha mégis írtak valami indokféleséget, egy sablonszöveg lett, miszerint „pályázatát értékesnek találtuk, de …” A valós okokat többnyire nem mondják el a munkáltatók, még akkor sem, ha rákérdezel. Sokszor nem is vállalhatják fel a valóságot, mert esetleg törvénybe ütköző diszkriminációról van szó, vagy egy olyan szubjektív véleményről, ami nem segítene tanulságot levonni a jövőre nézve, és akár még nagyobb csalódottságba taszítana. Az általános, valós okok az alábbiak is lehetnek, amelyeket azért szedtem össze, hogy lásd: van olyan, hogy mindent jól csinálsz, nincs veled semmi probléma, de valamiért mégsem leszel ott nyerő. Ezek miatt ne hibáztasd magad, ne gondolkodj, mit kellett volna másképp, egyszerűen lépj tovább, keresd az újabb lehetőségeket.
1. Nem voltál szimpatikus/más szimpatikusabb volt
A különböző csapatok, emberek számára különböző dolgok fontosak, szimpatikusak. Ők sem tehetnek róla, te sem, ha a kölcsönös szimpátia nincs meg, egyszerűen nem passzoltok össze. Ezt ők valószínűleg nem mutatták az interjúk során, mert jó szakembernek tartottak, meg akartak ismerni. De volt benned valami, ami miatt nem a tiéd lett az állás: lehet, hogy túl komolyan vetted a feladatot, az interjút, lehet, hogy túl bőbeszédű/szűkszavú voltál másokhoz képest. Ha magadat adtad, és nem egy szerepet játszottál, akkor megtettél mindent. Ha igyekeztél a legjobb formádat hozni, lehet, hogy nem sikerült: lehet, hogy érezték a szorongást, az erőltetettséget, nem tudtál kellő magabiztosságot sugározni. De lehet, hogy túl magabiztosnak tűntél, ezzel elriasztva egy kissé bizonytalanabb főnököt, aki úgy érezte, nem tudna hatékony vezetőd lenni.
2. Túl szép vagy/nem vagy elég szép
Ezt senkinek sem mondhatják meg nyíltan, de bizony szempont lehet. Az attraktív külsőd elbizonytalaníthat olyan embereket, akik talán kevésbé elégedettek a saját külsejükkel. A fordítottja is okozhatta, hogy nem melletted döntöttek: ha benned nem érezték a magabiztosságot, azt, hogy magaddal rendben vagy, akkor egy kiegyensúlyozottabbnak látszó jelöltben kevesebb beilleszkedési kockázatot láthattak.
3. Belső emberrel/ismerőssel töltötték be az állást
Lehet, hogy őt felvenni tényleg jobb/kényelmesebb volt valami miatt: lehet, hogy az döntött, hogy azonnal tudott kezdeni, nem kellett rá várni, amíg a felmondási idejét kitölti. Lehet, hogy az ismerős munkáját már ismerik, és ezért megbíznak benne, jobban, mint valakiben, akivel csak állásinterjúkon beszélgettek.
4. Megváltozott a gazdasági helyzet
Úgy tűnt, sok feladat lesz nemsokára, kell az új munkaerő, de a piaci viszonyok, a cég partnerei, beszállítói, vevői valahol másképp döntöttek valamiben, a nagy üzlet, projekt, bővülés nem valósult meg. Így a felmerült igény az új munkaerőre hirtelen eltűnt. Nyilván erről sem lehet nyíltan beszélni, marad, hogy értékesnek tartották pályázatodat...