logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Archívum
mobile logo
  • Blogfolyam
  • HR Blogok
  • Szerzők
  • HRPortal.hu
publikálva: 2019.04.15 - 6 éve
jobangel

Üzenem a maximalistáknak: 60%

A maximalizmus nem egy megbocsátható rossz tulajdonság, hanem egy önsorsrontó stratégia.

A maximalizmus tud jó dolog lenni, mert a munkájukra igényes emberekkel elvileg jó dolgozni. De az igényesség és a maximalista, perfekcionista hozzáállás között bőven van különbség. Sokan, leginkább irodai állásokra pályázva rossz tulajdonságukként mondják a maximalizmust, mert azt gondolják, hogy ez nem annyira ciki, és még így is jó lesz a munkáltatónak. Joker rossztulajdonság, amiben hátha látszik a jó. Nem látszik. Irodai munkáknál ez kifejezetten nem jó. Van neked igazi rossz tulajdonságod is, amit fel is vállalhatsz: mivel mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, nem ciki, ha neked is vannak.

A maximalizmus a munkatársakban általában idegesítő és lassítja a munkát. Vö. szépen csicsázott exceltábla, ilyenolyan színekkel, keretekkel, amibe ha beszúrsz egy oszlopot, már szétesik, vagy egy sima tábla kell, ami használható arra, hogy számadatokat láss összefüggéseiben? Kaptál már ilyen csini exceltáblát? Akkor érted. Küldtél már ilyet? Akkor többet ne küldj.

A valóban ilyen embereket sok esetben az álláskeresésben is akadályozza a maximalizmus, nemcsak a napi munkáját keseríti meg magának.

A CV még nem elég jó, addig szüttyög vele, amíg lejár a határidő a jelentkezésre. Aztán elhozza hozzám, és általában közölnöm kell vele, hogy tényleg szép ez, csak használhatatlan… A nyelvtudása a saját mércéje szerint nem tökéletes, ezért inkább meg sem szólal, és amit megtanult, az szépen át is csúszik passzívba, mert sosem használja. Ez persze tovább nehezíti az álláskeresést. Az állásinterjún feszeng, mert hogy áll a nyakkendő, és jaj, biztos azt akarják-e hallani, amit mond. Inkább szűkreszabja a mondandóját, és az interjúztató egy szűkszavú, lelkesedni képtelen, lassú embert lát.

Félreértés ne essék: van egy egészséges szintje a tökéletességre törekvésnek, de ez a törekvésről szól. A tökéletességre törekvés megengedi, hogy esetleg leverd a magadnak magasra tett lécet, és újra próbálkozz. Így tanulsz, gyakorolsz, fejlődsz, és ez egy folyamattá válik. Minden próbálkozás hoz egy apró sikert az előzőhöz képest. De ha éppen pont rosszabbul sikerült az utolsó próbálkozás, akkor is van hová visszatérni. Vagy szabad pihenni, félretenni, mást csinálni.

A perfekcionista/maximalista csak egyszer próbálja meg: amikor már azt hiszi, hogy tökéletes. És persze gyakorlat hiányában leveri a lécet, ami nem lenne nagy baj, de ő összeomlik ettől. Az ő legfőbb jellemzőjük a rugalmatlanság, ami az alkalmazkodási képesség alacsony szintjét jelzi. A rugalmatlanság a túlélés és az alkalmazkodási képesség szempontjából egyáltalán nem hatékony stratégia. Az ősközösségben sem működhet, nemhogy a mai gazdasági-társadalmi berendezkedésünkben. Emellett nagyon megterhelő az egyénre nézve, vergődik a maga generálta stresszben, amit majd valahogy fel kell oldania, de nem tudja. Beszűkül, kergeti a tökéletest, de ugye sosem fogja elérni – legalábbis a maga mércéjével nem.

A munkáltató számára ez egyáltalán nem egy megbocsátható rossz tulajdonság, ahogy a legtöbb álláskereső gondolja.

A megfelelési kényszer következtében kialakuló tartós szorongás és hangulati zavarok miatt a perfekcionizmus, mint személyiségjegy felnőttkorban általában sajnos sokkal rosszabb egészségügyi állapottal is együtt jár.

A perfekcionista álláskeresőknek a tesztek kifejezetten ártanak: elmegy például egy assessment centerre, 100%-os teszteket ír, a feladatmegoldásai tökéletesek, nagyon figyel arra, hogy a csapatban jól működjön, és nem veszik fel. Nem magában keresi a hibát, hiszen 100%-ot hozott, az a hülye HR-es, az nem választotta ki. Nem is érdemlik meg őt – vigasztalja magát. Miközben a munkáltatók nem a legjobbat keresik egy irodai munkára (akár vezető, akár beosztott, akár specialista), hanem azt, aki elég jó nekik. De ő ezt nem veszi figyelembe - hogy nekik legyen elég jó, és ne magának tökéletes.

Segítőként is nehéz nekik már megpályázandó álláshirdetést találni: mindegyikről meg tudja mondani előre, hogy oda ő miért nem lesz jó, esetleg a munkáltató nem felel meg neki már előre, mert ugyan most látta először a céget, de már véleménye van. Hiszen csúnya a logoja (sic!), meg nem elég akkurátusan fogalmaz a hirdetés. Gyakori náluk a „nagy rám a kabát” érzés: ilyet ő még nem csinált, nem is tudja, fog-e menni. Rávilágítok: ilyet már csináltál, csak kicsit másképp. Vagy, épp itt az ideje, hogy előbbrelépj. Hát de… és magyarázza tovább, miért is nem jó ő… (a teszteknél ugye azt magyarázza, hogy ő tökéletest nyújt) Teljesen idegen a lelkétől a gyakorlatias hozzáállás: pályázd meg, menj el állásinterjúra, kérdezz jól, ha nem tetszik az állás, mondj nemet. Nemet mondani? Az sem fér bele a megfelelési kényszerébe, hiszen a munkáltató nem azt várja, ha állásajánlatot tesz.

Az igazi álláskereső perfekcionistáknak egy példát hoznék: a nyelvvizsga-bizonyítványhoz 60%-ot kérnek. Az lesz az elég jó. A nyelvtudásod sosem lesz tökéletes, és ha fejleszteni akarod, az fontos cél, de ami van, azt már használd. Igaz ez a kezedből kiadott munkákra: funkcionális, használható, jó minőségű? Akkor az elég. Nem kell tökéletesnek lenni, mert aki vár rá, használni akarja, nem csodálni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy rossz minőségű anyagot ki szabad adni a kezedből. Ha egy önéletrajz rendezett, informatív (ez a nehéz igazán), akkor működni fog. Kompetencia-alapú, funkcionális, kronológiai, mikor melyik kell. A formátuma hiába szép, ha nincs benne, aminek benne kellene lennie. A készen megvehető kreatív önéletrajz-sablonokkal pont ez a baj. És ne feledjük a célt: az önéletrajz egyetlen célja, hogy állásinterjúra juss vele. Ehhez kell elég jónak lennie.

Mivel sok álláskereső joker rossztulajdonságnak használja a maximalizmust, szeretném kérni, hogy ne tegye. Ha nem vagy az, ne is kamuzd azt magadról. Ha az vagy, akkor meg gondold végig, jó-e ez neked, és tényleg ez-e az a rossz tulajdonságod, amit a munkáltatóval közölni akarsz.

# # #

Tetszett a poszt? Lájkold, oszd meg!

Ha neked is személyes segítségre van szükséged az álláskeresésedben, karrierváltásodban, válogass tematikus szolgáltatásaimból vagy ingyenes online önéletrajz-konzultációért írj nekem! További információkért látogasd meg Facebook-oldalam!

# # #

Címkék:
álláskeresés állásinterjú maximalizmus maximalizmust
jobangel

Jómagam nem vagyok HR-es, nem vagyok bizonyítványokkal igazoltan “szakember” a témában. Viszont évek óta látom, hallom, teszem, csinálom, álltam (ültem) az asztal mindkét oldalán: álláskereső is voltam, kollégákat is kerestem. Sokat olvastam róla, először én kaptam tanácsokat, majd lassan én magam is elkezdtem adni őket, szerencsére eredménnyel. Lassan egy évtizede már veszem a bátorságot, hogy segítsek másoknak önéletrajzot írni, állásinterjúra felkészülni. A Jobangel blog azért jött létre, hogy valódi segítséget nyújtson az álláskeresőknek. Tippek, trükkök, gyakorlati útmutatók, szemléletformálás!

A szerző összes bejegyzése
Bejegyzések, amik még érdekelhetnek
2025-06-17 08:00:00
Melyek a teljesítménybér legfontosabb tudnivalói?
2025-06-16 12:39:24
KvantHumanisztika Kurzus 1
2025-06-16 09:01:37
Sorozatgyilkos a vezetői karrierben: a mikromenedzsment
JobAngel

önéletrajz minta letöltés, álláskeresés, álláskereső tapasztalatok, önéletrajz, állásinterjú, cv, állás

A blog összes bejegyzése
Hirdetés
A szerkesztő ajánlja
  • 2024-04-02 16:03:10 | Kaló István

    Informatikusok Magyarországon: Alkalmazott vagy Vállalkozó? - Fókuszban az IT Contracting

Cimkefelhő
hr coaching álláskeresés karrier e-learning vezetés motiváció munkavállaló állásinterjú vezető munkáltató toborzas állás elearning Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda önéletrajz Scotwork tárgyalás Munka Törvénykönyve tárgyalástechnika stressz munka coach Linkedin Dr. Kocsis Ildikó felmondás képzés kiválasztás scotwork szervezetfejlesztés vezetőfejlesztés változás érthető jog tippek online tanulás szabadság profitárgyaló tanulás önismeret siker tárgyalásikészség-fejlesztás
Widget Image

Főszerkesztő: Karácsony Zoltán

E-mail : zoltan.karacsony kukac hrportal.hu

Felelős kiadó: Markovics András

A HR Blog.hu kiadója a HR Portal.hu

A szerkesztőség címe: 1135 Budapest, Petneházy u. 55. I./7.

Telefon: +36 (1) 781 75 96

Gépház

Blogger bejelentkezés

Blogger regisztráció

Adatvédelem

Kiadónk további kiadványai

hrportal.hu

munkaugyi.hu

hrclub.hu

allasportal.hu

edenkert.hu

haziallat.hu